BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a fent említett, ez év január 1-jén hatályba lépett törvény szövegének, egyes rendelkezéseinek apróbb pontosításait tartalmazza. Úgy vélem, hogy az alaptörvény fontossága, szerepe és szükségessége mindannyiunk számára vitathatatlan. Azzal, hogy a sport területén a lehető legmagasabb szintű jogszabállyal igyekezett hosszú távon kiszámítható viszonyokat teremteni a Fidesz-Magyar Polgári Párt által vezetett kormány, kifejezte egyben azt a meggyőződését is, hogy ez a terület számára kiemelt jelentőséggel bír.
A törvényben visszaköszönő jogalkotói szándék új értelmezésben, önszerveződésre épülő, autonóm, civil tevékenységként határozta meg a sport fogalmát. Ez a meghatározás új alapokra helyezte és lényegében változtatta meg a sporttevékenységgel és a sport intézményrendszerével kapcsolatos korábbi szabályozást. Gyakorló sportvezetőként mondhatom, rendkívül jót tett a sportági szakszövetségeknek és a sportegyesületeknek egyaránt, hogy végre valóban alulról szerveződő formában, kiszámítható körülmények között működhetnek és gazdálkodhatnak.
Az alaptörvény elfogadása óta eltelt néhány hónap - a gyakorlati tapasztalatok alapján - felvetette néhány fogalombeli meghatározás módosításának szükségességét. Elsősorban az átalakulásra kötelezett sportági országos szakszövetségek vonatkozásában vált szükségessé a törvény szövegének módosítása. E pontosítások kimondottan a jogalkalmazás megkönnyítését, a fogalmi meghatározások egyértelműsítését szolgálják.
A fogalmi pontosításokon túl az egyik legfontosabb érdemi része a módosításnak a 10. §-ban bevezetett rendelkezés, amelyben a sportegyesületek mellett a sportszövetségekre is kiterjeszti - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény irányadó szabályait. Azért tartom fontosnak a csődeljárás szabályozásának kiterjesztését a sportszövetségekre is, mivel jelen szabályozás mellett a jogalkotó eredeti szándéka nem érvényesül maradéktalanul.
A sportegyesületek ugyanis, jelenlegi vagyonmentési gyakorlatukkal, az egyesületi vagyon sportszövetségekbe való átmentésével kijátsszák a sporttörvény 21. §-ában foglalt szabályozást. Szükséges ezért a jelenlegi bővítés elfogadása. El kell kerülni azt a korábbi gyakorlatot, miszerint évről évre több tíz milliárd forintos köztartozást halmoznak fel az egyesületek, a mindenkori kormányok pedig - jobb híján, és a sportszektor működőképességének megőrzése érdekében - kénytelen voltak elengedni ezeket a tartozásokat.
Úgy gondolom ezért, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat 10. §-ának elfogadásával ebbéli aggodalmunk kiküszöbölhető.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében megállapítható, hogy a jelen törvénymódosítással megfelelően kiegészíthető és szükségszerűen pontosítható az új sporttörvény, előmozdítva ezzel az eredeti jogalkotói szándék teljes körű érvényesülését és biztosítva azt, hogy a sport továbbra is kiemelkedő szerepet játsszon a társadalom testi és lelki egészségének megőrzésében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az általános vitától kicsit eltérő bejelentést szeretnék tenni azoknak a kedves sporttársaknak, akik a parlamenti munka elfoglaltságai mellett nem tudtak kellő figyelmet fordítani a kosárlabda-bajnokság női döntőjére. Baranyai képviselőként nagy örömmel mondhatom, hogy a Mizo PVSK csapata kitűnő játékkal megszerezte a bajnoki címet. Ez is bizonyítja azt, hogy a sportban még mindig vannak tartalékok, és ezzel szeretném arra sarkallni önöket e késői órán, hogy érdemes kitartani, érdemes támogatni azt, hogy a sporttörvény jelen módosításai elfogadásra kerüljenek, és ezzel tovább segítsük az érdemben és megfelelő jogi keretek között működő egyesületek további sikereit. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
