DR. GÉMESI GYÖRGY
DR. GÉMESI GYÖRGY
DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! E késői órában nem szeretnék mély fejtegetésekbe bocsátkozni, de néhány konkrétummal szeretném Bakonyi Tibor képviselőtársunk gondolatait kiegészíteni a pontosítás kedvéért, mert néhány dolog elhangzott, néhány viszont nem.
Az sem hangzott el többek között, hogy az MSZP önmaga jelentette be, hogy módosítani kívánja a sporttörvényt. Én legalábbis úgy emlékszem erre, ha nem is most, de a sporttörvény módosítását meg kívánja valósítani még ebben a periódusban, ebben a választási ciklusban. Most pedig, amikor egy törvénytervezet, amely módosító javaslatokkal van tele, bekerül a bizottság és a Ház elé, és ez problémát okoz a képviselőtársam részére, akkor nekem az az alaptörténet jut az eszembe, hogy: "Nyuszika, van sapka a fejeden, akkor azért, ha nincs sapka a fejeden, akkor azért."
A parlamenti működés szabályai és a demokrácia játékszabályai szerint bekerült egy 37 pontból álló módosító törvénytervezet a parlament bizottsága elé. Kétségtelen, tisztelt képviselőtársam - persze tudja, úgyhogy nem kell idefigyelnie -, hogy amikor a bizottsági hét volt - s ez a húsvéti időszakban volt, amikor hétfőn nem volt munkanap -, csak pénteken fél 2-re érkezett meg a módosító törvénytervezet a parlament sportbizottságának titkárságára, ennek következtében nem került kipostázásra. Így fordulhatott elő, hogy a szerdai bizottsági ülésen a helyszínen került kiosztásra. Ebben teljes mértékben igaza van képviselőtársaimnak.
Pontosan ezért a parlament ifjúsági és sportbizottsága - ezt teljes mértékben méltányolva - másnapra hívott össze rendkívüli ülést, amire ezt a 37 pontból álló nagyon rövid törvénytervezetet át lehetett tekinteni, meg lehetett nézetni szakértőkkel, és bele lehetett volna kezdeni egy egészséges, jó vitába. Ellenzéki képviselőtársaim már a helyszínen azt mondták, hogy nem vesznek részt ebben a vitában a következő nap, és nem is jönnek el a bizottsági ülésre. Természetesen mindenkinek saját joga eldönteni, hogy eljön vagy nem jön el az ülésre. Lehet, hogy ez a helyzet képviselőtársaimból ezt a reakciót váltotta ki, mégis azt mondom, ha sportszerűségről beszélünk, akkor a pályán lehetett volna játszani képviselőtársaimnak, felkészülve beadhattak volna módosító tervezetet, illetve ehhez a törvénytervezethez újabb módosító javaslatokat, azokat megvitathatta volna a bizottság. Pont Bakonyi képviselőtársam mondta azt, hogy a megfelelő szabályok szerint írásban kell a következő napra hozni módosító javaslatot. Ha így tettek volna, most semmi gond nem lenne. Csütörtökön ott voltunk a bizottság ülésén, ellenzéki képviselőtársaink nélkül majdnem száz százalékban, amikor is ezt meg lehetett volna beszélni.
Ezek után nagyon nehezen tudok elfogadni minden olyan érvet, amely adott esetben szakmai, adott esetben technikai érv a törvénytervezettel kapcsolatban, ha azzal a Házszabály adta lehetőséggel nem éltek képviselőtársaim, amire lehetőségük volt.
Innentől kezdve egészen más a vita alapja. Elhiszem Bakonyi képviselőtársamnak - aki egyébként rendkívül jó szakember és ezen a területen nagyon felkészült -, hogy ezekben a javaslatokban talál olyan hibát, amit adott esetben korrigálni lehet, sőt tudomásom szerint 13 módosító javaslatot is beadott a mai nap. Ezeket nyilván meg fogjuk majd vitatni, és végig fogjuk beszélni, hogy hogyan és mint alakítható, formálható ez a törvénytervezet, mégis azt mondom, mint ahogy most is élt a Házszabály adta jogával, akkor is élhetett volna ezzel, amikor ezt a bizottság tárgyalta.
Két-három olyan dolgot emelt ki képviselőtársam, amire szeretnék reagálni, nem belemenve a részletekbe - mondom még egyszer -, mert már az idő is elég késői, és lesz még rá lehetőség, hogy ezeket megbeszéljük.
Én nem látom úgy, hogy a civil társadalom jogainak a megcsorbítása történne ebben a módosító javaslatban, vagy akár a mostani törvénytervezetben vagy bárhol máshol. A civil társadalom jogainak megcsonkítását nem itt kell keresni, azt máshol lehet megtalálni a korábbi időszakokból, s nyilván lehet majd vitatkozni arról, ki hogyan asszisztált ahhoz, hogy hogyan és mint csorbítsanak meg ilyen jogokat.
Úgy látom, hogy van bizonyos jellegű kontroll. A jelenleg érvényben lévő sporttörvény legnagyobb pozitívumát akkor is abban láttam és ma is abban látom, hogy végre rendszerben gondolkodik, és ebbe a rendszerbe próbálja valamilyen formában a forrásokat beletölteni, a különböző mozgástereket megadni. Én a Magyar Vívószövetség elnökeként magam vezettem azt az alakuló közgyűlést, amely a Magyar Vívószövetség törvény szerinti alakuló ülése kellett hogy legyen. Számos olyan kérdés felmerült ott is - holott én voltam a törvényalkotó -, és joggal mondták vívótársaim, hogy ezt ti hogyan gondoltátok, hogyan értelmeztétek, ami meggyőződésem szerint a leírt szövegből következik, mégis félreértésre adhat okot. Ez a törvénytervezet azért született, hogy ezek a félreértések ne történjenek meg. Lehet, hogy sokkal több olyan jellegű probléma van a jelenlegi sporttörvényben, ami hasonló félreértésekre adhat vagy adhatna okot, de nagyon sajnálom, hogy ez a sportbizottság ülésén nem hangozhatott el képviselőtársaim távollétében, hiszen képviselőtársaim között is vannak szövetségi elnökségi tagok, adott esetben valóban jó sportvezetők.
(0.10)
Tehát ezért lett volna jó egy ilyen típusú egészséges vita. Én nem látom ezt a civil társadalom irányába való beavatkozási folyamatnak, én fontosnak tartom a pénzügyi kontrollt. Én magam emlékszem olyan időkre, amikor telefonon kaptak különböző szövetségek pénzeket, bizonyára Bakonyi Tibor képviselőtársam is tudja, hiszen korábban is küzdött ez ellen, hogy ne így legyen. Hogy ki kivel volt jóban és hogyan és mint osztogatták a pénzeket az akkori OTSH-ból, ne menjünk ebbe megint bele, mert itt voltak azok a problémák, amelyek például emlegethetők lennének akkor, amikor ilyen típusú pénzügyi ellenőrzési mechanizmusról vagy működési, törvényességi kérdésekről van szó.
Egyébként meg az elmúlt fél esztendőben, amióta a sporttörvény életben van, én mint a Magyar Vívószövetség elnöke nem láttam ilyen típusú beavatkozási folyamatot az ISM vagy a miniszter részéről. Talán még nem is nagyon találkoztam olyan jellegű ütközési felülettel, amikor a működésünkkel kapcsolatosan lett volna bármiféle vita; be kellett adni a papírokat, ellenőrizték, nagyon szép véleményt kaptunk gazdasági szakértőktől. Ennek örülök, mert mind a könyvvizsgáló, mind a gazdasági szakemberünk jól dolgozott. Más szövetségeknél lehet, hogy voltak problémák, nem tudom, nyilván mindenki a maga területén kell hogy ezt a kérdést rendezze.
A tegnapi szavazással kapcsolatban nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a 300 millió forintot nagyon népszerű mondani azoknak a sportágaknak, képviselőtársam, amelyek esetleg 1-2 millió forinttal valóban ki lennének segítve, csak egy pici probléma van. A miniszter úr néhány héttel ezelőtt a miniszterelnök úrhoz egy előterjesztéssel élt - és ez a sajtóban is lejött, tehát nem titok -, hogy az a bizonyos 750 millió forintos társadalombiztosítási pénzügyi keret, ami az ISM költségvetésében ebben az esztendőben és a következő esztendőben is bent van, ami egyébként korábbi gazdasági visszaélések vagy szabálytalanságok miatt kell hogy évek óta bent legyen, adott esetben egy megfelelő döntéssel átminősíthető lenne egy eseti támogatásra. Ez bent volt egyébként a sajtóban is, ezt nagyon pozitívan fogadtam, le is reagáltam a sajtóban.
Nem tudom, hogy áll a dolog, de meggyőződésem, hogy ez a nagyságrendű pénz nagyban segíthetne a sporton, tehát úgy érzem, a sportkormányzat teljes mértékben tisztában van azzal, hogy vannak pénzügyi nehézségek, holott az a mennyiségű pénz, ami idén rendelkezésére áll az olimpia utáni évben en bloc a magyar sportnak, arányaiban jóval nagyobb, mint amennyi négy évvel ezelőtt az olimpia után rendelkezésére állt. Ezt tessék szíves lenni kiszorozni, összeadni, és akkor majd meglátják, hogy így van. Valóban vannak anyagi nehézségek, de fog találni megoldást ezekre a kormányzat.
Utoljára pedig a nők kérdéséről. Egy héttel ezelőtt Strasbourgban ért az a nagy megtiszteltetés, hogy az Európai Parlamentben tarthattam egy előadást 20 percben az uniós csatlakozásról. Az első kérdés a női egyenjogúság kérdése volt. Én a sporttörvényt említettem, hogy igen, itt már ilyen jellegű törekvések is vannak, hogy a közéletben a nők nagyobb szerepet vállalhassanak, mert ez egy lehetőség. Nyilván törvényi szabályozással, de lehetőség. Nagyon nehéz a feltételeket megteremteni, ha nincsenek meg hozzá arányaiban olyan számban a hölgyek (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de azt gondolom, hogy ez a folyamat csak egy indító, jelzés értékű lépés, ami meggyőződésem, hogy az uniós csatlakozás tekintetében pozitív értékelést kaphat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
