DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ügyészség szervezetét, feladatait és munkajogi viszonyait szabályozó törvények módosítására irányuló javaslat vitájának záró szakaszához érkeztünk. Örömmel tapasztaltuk, hogy a vita során mindvégig a korrekt párbeszéd volt jellemző.
A 35 szakaszból álló törvényjavaslathoz összesen 28 módosító javaslat érkezett. A kormány az említettek közül 13 kormánypárti, illetve ellenzéki módosító javaslattal ért egyet.
Csákabonyi Balázs, Csiha Judit, illetve Ábrahám János képviselők több módosító javaslata közül 15-öt azonban nem tud támogatni a kormány. A javaslatok a törvény egyes rendelkezéseinek elhagyására irányultak, feleslegesnek ítélve azokat, mert az azokban szabályozott kérdések az ügyészségi törvényben vagy más törvényekben megfelelően szabályozottak. Ezt a megközelítést sajnálattal, de nem tudjuk elfogadni az alábbiak szerint.
Az Ütv. sajátos, úgynevezett statútumtörvény, amelynek feladata, hogy meghatározza az ügyészség szervezetét, és összefoglalja az ügyészség feladatkörét, hatásköreit. Ennek megfelelően az Ütv.-nek az ügyészség minden lényeges feladatát meg kell jelenítenie a más törvényekben meghatározott ügyészi feladatokkal összhangban. Bár az elmúlt tizenegy évben is számos alkalommal módosult a törvény, de ezek több pontatlan vagy idejétmúlt mozzanatot érintetlenül hagytak. Ezen túlmenően több olyan új törvény született, amelyekhez az Ütv. hatályos szövegét indokolt hozzáigazítani. Ilyenek az új szabálysértési, büntetőeljárási és büntetés-végrehajtásról szól törvények.
Az elmúlt években a Legfőbb Ügyészség is több ízben jelezte ilyen irányú pontosításai igényeit. A Alkotmánybíróságnak az ügyészi óvással kapcsolatos határozatával összefüggő módosítás pedig alkalmat teremtett arra, hogy az egyébként folyamatban lévő ügyészségi szervezeti reformmal egyidejűleg a szükséges kiigazítások a törvényben is megjelenjenek.
Külön kell szólni - mert sajátos témája volt a vitának - az ügyészi nyomozás során végezhető titkos információgyűjtés kérdéséről. A viták során végül olyan egyetértő álláspont jött létre, hogy az ügyészség mint nyomozó hatóság részére is indokolt biztosítani a titkos információgyűjtés eszközeit. Komoly ellentmondást jelentene, ha az ügyészség lenne továbbra is az az egyetlen nyomozó hatóság, amely ilyen eszközökkel nem élhet a nyomozás során.
A vita során az is tisztázódott, hogy tulajdonképpen nem a titkos információgyűjtésre való feljogosítást kifogásolják, hanem a széttagolt, a különböző nyomozó hatóságokra vonatkozó külön törvényi szabályozás miatt vannak aggályok. Megfontolandó, hogy a kérdéskört áttekintsük, de egy átfogóbb felülvizsgálatot célszerűbb az új büntetőeljárási törvény módosításának vitája során elvégezni.
Az információgyűjtés engedélyezéséhez végül egyetlen módosító javaslat érkezett, amely arra irányult, hogy az ügyészség bírói engedély alapján alkalmazhasson titkos információgyűjtési eszközöket. Ezt a javaslatot támogatni nem tudjuk, mert akkor megtörnénk az egységes engedélyezési rendszert, ugyanis a többi nyomozó hatóság esetében pontosan az ügyész engedélyéhez, illetve jóváhagyásához kötöttek ezek a nyomozati cselekmények.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy a törvényjavaslatot az általunk támogatott módosító javaslatokkal együtt elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
