DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is Surján képviselőtársam megnyilvánulásához szeretnék néhány megjegyzést fűzni, ahhoz kapcsolódva, amit előbb Bauer Tamás elmondott. Úgy gondolom, hogy olyan típusú kényszerhelyzet, mint 1995-ben volt, amelyet a gazdasági válság indokolt, hál' isten az elmúlt három évben már nincs.
Azért emlékezzenek csak a tisztelt képviselőtársaim arra, hogy pontosan az egészségüggyel kapcsolatban máskor is csomagban jutottak ide különböző törvényelemek. Most hirtelenjében csak az az emlékezetes eset jut az eszembe, amellyel sikerült aztán a dajkaterhesség lehetőségét kiiktatni a magyar jogrendszerből, és amelyet tulajdonképpen egy egész más igazságügyi tárgyú törvényjavaslatba csempésztek be, szintén egy csomagban a tisztelt Ház elé, képviselőtársaim!
(23.30)
Szóval lehetséges, hogy van egy kényszerhelyzet, ez a kényszerhelyzet bizony a háromhetes ülésrend, de én ezt nem tekintem olyan kényszerhelyzetnek, amelyet az alkotmányosság követelményei alapján elfogadhatunk. És tisztelt képviselő úr, én nem idealizáltam és nem is kritizáltam a LXIII. törvényt, azt hiszem, megpróbáltam nagyon röviden egyfajta reális, távlatos értékelést adni csak címszavakban erről.
Azt gondolom - és ezt szeretném megismételni, nehogy félreértsenek -, hogy annak a törvénynek volt egy nyilvánosan meghirdetett normatív követelményrendszere, annak a törvénynek volt egy egyeztetési rendszere. Ennek a törvénynek sajnos mindez nincsen, és én csodálkozom önön, hogy tulajdonképpen most azt mondja, hogy érdemes visszatérni az államszocialista idők kézi vezérléséhez.
Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
