BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Március 25-én Budakeszin helyi népszavazást tartottak. A lakosságnak arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy egyetért-e azzal, hogy Budakeszi településszerkezetében egy 200, valamint egy 84 hektáros területen lakóparkok és irodaházak épüljenek. A kezdeményező Keszikör civil szerveződés 2800 aláírást gyűjtött a népszavazás kiírása érdekében. Véleményük szerint a külföldieknek szánt luxus lakótelepek építése nem a lakosság, hanem csak egy szűk vállalkozói csoport anyagi érdekeit szolgálná. Elfogadhatatlan mértékben nőne meg a város átmenő forgalma, a levegőszennyezettség, sérülne az állampolgárok egészséges környezethez való joga, megszűnne Budakeszi kertváros jellege.
A szavazáson 4909-en jelentek meg, ez a jogosultak 48,5 százalékát jelenti és döntő többségük, 82 százalékuk elutasította az említett területbeépítést. A 4015 nem szavazatnak azonban jogérvénye nincs, mert az érvényességet jelentő 50 százalékhoz 185 szavazat hiányzott. Miért tartjuk szükségesnek ezt a népszavazási eredményt az Országgyűlés ülésén elemezni? Azért, mert az országos és a helyi népszavazás törvényi szabályozása között indokolatlan eltérés van. Az 1997-es NATO-népszavazást azért lehetett eredményesnek minősíteni az 50 százalékot el nem érő részvétel ellenére is, mert a szavazás napját két héttel megelőzően hatályba lépett alkotmánymódosítás szerint az eredményességhez az is elegendő, ha az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. Jelen esetben ez az arány 39,7 százalék, messze több mint a 25 százalékos határ.
Kérdezem az államtitkár urat, nem tartja-e indokoltnak a népszavazások törvényi szabályozásának összehangolását. (Taps a MIÉP padsoraiból.)
