DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem tudjuk elfogadni a Fidesz képviselője által elmondottakat, ugyanis ha a kormány tisztességesen tervezné a következő évi bérkiáramlást és fogyasztói árnövekedést és nem tervezné mesterségesen alul az inflációt, akkor nyilván az áprilisi emelés szóba sem került volna. Azonban ebben a helyzetben, ami most már gyakorlattá vált, hiszen az elmúlt év és ez az év is ezeket a tényadatokat támasztja alá, ez igenis szükségesnek tűnik.
Maga az egész javaslat pedig mintegy méltányosságot kíván alkalmazni a sorozatos méltánytalanságokkal szemben, amelyek immáron '99 decembere óta érintik a nyugdíjas-társadalmat, amikor a költségvetési törvénybe elrejtve módosították a 2000. évre szóló nyugdíjemelés mértékét, és évente 52 milliárd forinttól fosztották meg ezzel a törvénymódosítással a nyugdíjasokat. (Felzúdulás a kormánypártok, szórványos taps az ellenzék soraiban.) Igen, képviselőtársaim, ez évente visszatérő 52 milliárd forint, sőt, ha hozzátesszük azt, hogy a nyugdíjalapra épül rá a következő évi százalékos nyugdíjemelés, akkor ez egy tízéves nyugdíjas túlélési időt figyelembe véve is 100 ezer forintot meghaladó nagyságrendű veszteséget jelent minden nyugdíjasnak! (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van!)
A méltányosságból történő nyugdíjemelés pedig nem ellentétes a biztosítási elven alapuló nyugdíjemelés rendszerével. Szabad legyen megjegyeznem, hogy éppen önök statuálták a példát az elmúlt évben, amikor az alacsony nyugdíjakat 25 százalékkal emelték, míg az úgynevezett magas nyugdíjakat csak 11 százalékkal. A nyugdíjalap terhére tették ezt a diszkriminációt - megtehették volna a költségvetés terhére.
Mindezekre való tekintettel kérem, hogy ne folytassák tovább a méltánytalansági sort, hanem szíveskedjenek ezt tárgysorozatba venni, érdemben megvitatni és döntést hozni.
Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
