DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Szokatlan törvényjavaslat fekszik a tisztelt Ház előtt, olyan javaslat, amely egy előterjesztésben egyszerre tizenkét hatályos törvényt javasol módosítani.
Ez az egy csomagban történő módosítás, valljuk be, nehezen kezelhető mind a képviselők, mind más szakemberek számára. Úgy tűnik azonban, a módszerhez hozzá kell szoknunk, hiszen éppen a szakma az, amely hangsúlyozza az európai integráció kapcsán, a jogharmonizáció gyorsítása érdekében az úgynevezett harmonizációs jogszabályok egy vagy több csomagban történő elfogadását.
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat egyik leghangsúlyosabb része az állami támogatások rendszerével kapcsolatos, éppen azzal a területtel, amely különösen szoros összefüggésben áll az Unió gazdasági alapját képező közös piac versenysemleges működésével. A csatlakozásig a támogatási rendszerünket, a közösségi kritériumok alapján, a kívülről történő megítélés számára transzparanssé kell tennünk, biztosítani kell a támogatási rendszer elemeinek a versenyszabályokkal való teljes összhangját. Az Európai Bizottság által 1998-ban először publikált éves jelentésben kifogásolták, hogy az állami támogatások terén addig történt lépések nem kielégítőek, a magyar jogszabályok nincsenek összhangban az Európai Megállapodással.
Az észrevételekre reagálva a polgári kormány '99 májusában rendeletet alkotott, a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentésének kötelezettségéről, és annak az Európai Megállapodással való összhangja vizsgálatáról címmel. Felállításra került a támogatásokat vizsgáló iroda, és minden állami támogatást tartalmazó jogszabálytervezetet előzetesen be kell jelenteni az irodának.
Tisztelt Ház! A screening és a csatlakozási tárgyalások során kiderült, hogy az állami támogatások kérdéskörében kritika éri az olyan szabályozást, amely nem emeli ki az úgynevezett érzékeny szektorokat. Szükséges ezenkívül a regionális térkép kialakítása, és harmonizálni kell az önkormányzati támogatásokat is. A javaslat indokolása szerint az állami támogatási rendszernek a közösségi szabályozással történő összhangját az államháztartásról szóló, a társasági osztalékadóról szóló, valamint a helyi adókról szóló törvény egyidejű módosítása teremtheti meg.
A tárgyalási fejezetek közül a versenyfejezet lezárására várhatóan 2001 második felében kerül sor. A lezárás feltétele az, hogy az adott tagjelölt ország támogatási rendszere és a támogatásokra vonatkozó ellenőrzési eljárása teljes összhangban legyen a közösségi joganyaggal. A pénzügyminiszter úr nemrég éppen erről a kormányzati tevékenységről számolt be Brüsszelben, az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt.
Tisztelt Ház! Mindenekelőtt meg kell jelölnünk az állami támogatás fogalmát. Az állami támogatás az, amit az államháztartás alrendszerei nyújtanak a költségvetéseik terhére, amely kiadással vagy bevételkieséssel jár. A módosítás tulajdonképpen a nem nyújtható támogatásokat definiálja, miszerint nem nyújtható olyan támogatás vagy más előny, amely gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás részére, vagy áruk termeléséhez, illetve szolgáltatások nyújtásához biztosított kedvezmény révén a versenyt torzítja, vagy annak a torzításával fenyeget, amennyiben érintheti az Európai Unió tagállamai és a Magyarország közötti kereskedelmet. Állami támogatásnak számít az adókedvezmény is, ha vállalatot, vállalatcsoportot, iparágat vagy egy meghatározott termék termelését támogatja. De hasonlóan állami támogatásnak minősül az olyan adókedvezmény, amely nem fedi le az ország teljes egészét, vagy valamilyen korlátozó feltételhez kötődik. A javaslat indokolásából tudhatjuk meg azt, hogy a közösségi jogszabályok egyértelműen tilalmazzák az úgynevezett működési támogatást, vagy az olyan adókedvezmény nyújtását, amely nem egy konkrét beruházáshoz kapcsolódik, hanem a vállalat egészére vonatkozik.
Tisztelt Ház! A fentiek szükségessé teszik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítását. A módosítás a törvény beruházási adókedvezményekről szóló részét kiegészíti egy időbeli korláttal, miszerint az adókedvezmény nem vehető igénybe a csatlakozásról szóló szerződés hatálybalépését követő beruházások esetében. A szabályozás így a szerzett jogokat nem érinti.
A javaslat egy olyan új adókedvezményt fogalmaz meg, amely összhangban áll a közösségi szabályokkal, ez pedig az úgynevezett fejlesztési adókedvezmény. Fejlesztési adókedvezmény a kormány külön engedélyével, egyedi engedélyezési eljárással adható, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési programokhoz. A módosítás szerint ez az adókedvezmény a beruházás nagyságához igazodik, figyelembe véve a regionális különbségeket. A megítélés fontos szempontja a foglalkoztatotti létszám növekedése; ösztönözni kívánja a kis- és középvállalkozói szektor beszállítóvá válását a támogatott beruházásban.
Egy támogatási rendszer sarokpontja annak transzparenciája, átláthatósága. A fejlesztési adókedvezménynél a törvény ezt úgy biztosítja, hogy a kormány köteles ez irányú egyedi döntéseit a Határozatok Tárában közzétenni. A javaslat pozitívumaként kell megemlíteni azt, hogy kitér az érzékeny ágazatokra, hiszen az Európai Bizottság azt a szabályozást illeti a legélesebb kritikával, amely nem tesz különbséget az érzékeny szektorok és az egyéb szabályozás között.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami támogatások közösségi szabályai az önkormányzati támogatásokra is kiterjednek. Megjegyzem, az Unióban is ez a legkritikusabb pontja a támogatási rendszerek ellenőrzésének. Jelenleg Magyarországon a helyi önkormányzatnak jogában áll gyakorlatilag bármilyen formai támogatás nyújtása, az adókedvezményeket is beleértve.
A téma szempontjából különösen az iparűzési adóban nyújtott kedvezményeknek van jelentősége. Árnyalhatja a probléma nagyságát az a tény, hogy a közösségi szabályok szerint amennyiben egy vállalkozás támogatása hároméves időtartamban 100 ezer euró alatt marad, akkor a támogatás nem tekinthető versenytorzító hatásúnak.
A helyi adókat az 1990. évi C. törvény szabályozza. Jelen javaslat ezt a törvényt öt ponton javasolja módosítani. Az előterjesztő az önkormányzat adómegállapítási jogát és ezen belül a kedvezménynyújtási lehetőségét tovább korlátozná. Fontos szabály, hogy az önkormányzat egy adott adónemen belül a vállalkozók számára azonos adómértéket állapíthat meg. Ezen túl a külföldön végzett tevékenységre a helyi iparűzési adó nem terjedne ki, ennek érdekében meghatározásra kerül a külföldön végzett tevékenység fogalma, s az ebből származó nettó árbevétel kikerül az adóalapból.
Új szakasz, új alcím rendelkezik majd az önkormányzat által nyújtható adómentességről és adókedvezményről. Eszerint konkrétan azok a kisvállalkozások, amelyeknek az adóalapja nem haladja meg a 2 millió forintot, adókedvezményt, adómentességet kaphatnak. Az önkormányzat tehát eldöntheti, hogy mekkora összegű adóalapig kíván kedvezményt adni, természetesen az előbb említett határon belül, s eldöntheti, hogy mekkora legyen a kedvezmény összege.
(12.00)
A rendeletalkotás során azonban a kedvezményezett vállalkozók között különbséget tenni nem lehet.
Tisztelt Ház! Ugyancsak feladat az, hogy korszerűsítsük azt a szervezetet, amely a támogatási szabályok érvényesítését szolgálja. Az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztése irányairól és a kincstári rendszer új szervezeti rendjének kialakításáról a kormány 2000 márciusában hozott határozata rendelkezik. Az államháztartási reform a kormány által meghatározott úton halad, de még nagyon sok a tennivaló. Mint ismeretes, a Magyar Államkincstárból 2001 március 1-jétől kivált a Magyar Államadósság-kezelő Központ, a következő lépés az államháztartási hivatal létrehozása, amelyet a törvénymódosítás két lépcsőben javasol megtenni: 2001. július 1-jétől a kincstári központ átalakításával a hivatal központi szervezete áll fel, 2002. január 1-jétől ehhez integrálódnak a megyeszékhelyeken működő területi államháztartási hivatalok. A Kincstár központi szervezettel és a megyeszékhelyeken működő hálózattal 2002. január 1-jétől részvénytársaság formájában működik tovább.
Az átszervezés, profiltisztítás, a gazdálkodási szintek, feladatkörök, jogkörök szétválasztása szükségszerű. A közpénzek beszedésének és elköltésének átláthatósága javulni fog, hiszen létrejön egy egységes szakmai irányítás.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az új államháztartási hivatalhoz kerül az országos támogatási és monitoringrendszer. Sajnos, ez a rendszer jelenleg csak a megítélt támogatásokat tartja nyilván, így csak utólag derül ki, hogy egy szervezet hány helyről és milyen összegű támogatást kapott. Fennáll az elvi lehetősége annak, hogy extrém esetben több támogatást kap egy beruházás, mint a teljes bekerülési költsége, és ez csak utólag, a támogatások összesítésénél derül ki. Jelen javaslat csak a szervezeti oldalról javít a rendszeren, a támogatások felügyelete módszerében, metodikájában nem változik. További átalakítások szükségesek. Például szükséges egy olyan informatikai hálózat létrehozása, amelyről például a területfejlesztési tanácsok információt nyújthatnak arról, hogy az adott pályázó hova nyújtott be pályázatokat és milyen támogatást kapott.
Tisztelt Ház! Az állami támogatások rendszerének további javításában bízva a javaslatot elfogadásra ajánlom. Időkeret hiányában a 12 törvényből csak ehhez az első háromhoz tudtam hozzászólni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
