DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy vélem, egy nagy horderejű törvénycsomag tárgyalását kezdtük meg a mai nappal.
A pénzügyi tárgyú törvények módosítása tizenhárom fejezetből áll. Többségük súlypontjában az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében szükséges jogharmonizáció megvalósítása áll. E körbe tartozik az államháztartási törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, a helyiadó- és az illetéktörvény, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítása. A törvényjavaslat továbbá tartalmazza az értékpapírtörvény módosítását, különös tekintettel a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre, valamint az adózás rendjéről szóló törvény keretében a diákhitelre vonatkozó különös szabályokat.
Vajon miért van szükség arra, hogy ilyen sok pénzügyi jellegű törvényt egyszerre módosítsunk, látszólag egészen eltérő területeket érintve? A válasz nagyon egyszerű és kézenfekvő. A Fidesz vezette kormányzat eleve célként fogalmazta meg, hogy a jellegükben hasonló témákat érintő törvényeket szerencsés csomagban tárgyalni, hiszen ezáltal a törvénymódosítási szándékok sokkal világosabbakká, átláthatóbbakká válnak. Egy-egy módosítás hatása ebből kifolyólag az egész rendszeren át követhetővé válik, és egységes egésszé áll össze. Nincs ez másképp a pénzügyi tárgyú törvények módosításánál sem, cél a szerteágazó és különböző pénzügyi területek összefogása, s zárt rendszerben való kezelése.
Ezért is érthetetlen a számomra az, hogy - a bizottsági jegyzőkönyveket áttanulmányozva - tisztelt ellenzéki képviselőtársaim sokféle pejoratív jelzővel illették a törvénycsomagot, amely azt mutatja a gondos szemlélő számára, hogy sajnos igen felkészületlenek voltak a bizottsági hozzászólásaik során, és rendkívül sok szakmai ismeretet nélkülöznek. Remélem, hogy a törvények végigtárgyalása során ezek a hiányosságok eltűnnek, és egységesen támogatni fogjuk már, csak az európai uniós csatlakozásra felkészülve is, a törvénymódosításokat.
Ezen bevezető után úgy vélem, rátérhetünk a törvénycsomag kissé részletesebb áttekintésére. A módosítások egyik döntő részére azért kerül sor, mert az Európai Bizottság által 2000 végén publikált csatlakozási stratégiai dokumentum szerint a versenyfejezet lezárására 2001 második felében kerülhet sor. A lezárás előfeltétele, hogy a jelölt ország minden támogatása, valamint a támogatásra vonatkozó ellenőrzési eljárás a közösségi acquis-val teljes összhangba kerüljön. Az államháztartás pénzügyi rendszere, bár az eddigi változások jelentős eredményeket hoztak, még közel sem felel meg maradéktalanul az Európai Unióhoz való csatlakozás, a szigorú és átlátható közpénzfelhasználás követelményeinek, a takarékos, de hatékony állammal szemben támasztott elvárásoknak.
Az Államadósság-kezelő Központ Rt. 2001. március 1-jétől, törvényi felhatalmazás alapján, kivált a Magyar Államkincstárból, és kizárólagos állami tulajdonú részvénytársaságként működik. A reform következő lépéseként szükséges az államháztartási hivatal létrehozása, a Magyar Államkincstárból való kiválásával. Az államháztartási hivatal kiválása után a Magyar Államkincstár a fennmaradó feladatokat 2001 folyamán még költségvetési szervként, 2002. január 1-jétől részvénytársasági formában látja el.
Az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztése hosszú folyamat, amelyet nem lehet egy lépésben azonnal megvalósítani. Az intézmények szétválasztása, státusuk rögzítése és a területi szervekkel való kapcsolatuk kiépítése a soron lévő feladat. A végső cél a közpénzfelhasználás szigorúan ellenőrzött rendszerének megvalósítása.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítását is a közösségi szabályozásnak való megfelelés miatt kell megtenni. A javaslat a már szerzett jogon alapuló adókedvezmények igénybevételét nem korlátozza, ugyanakkor a csatlakozás időpontjától korlátozza a jogszerzés lehetőségét. A módosítás a csatlakozás időpontjától új adókedvezményt, az úgynevezett fejlesztési adókedvezményt fogalmazza meg, amely kérelem alapján, a kormány egyedi engedélye szerint vehető igénybe. Az alapvető feltétel az, hogy a vállalkozás által kidolgozott fejlesztési program keretében megvalósított beruházás legalább 10 milliárd forint értékű, gazdaságilag hátrányos térségben 5 milliárd forint értékű, s nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű legyen.
A helyi adókról szóló törvény módosítását szintén jogharmonizációs követelmény indokolja, ugyanis a helyi adók esetében az önkormányzatok kedvezménynyújtási lehetősége gyakorlatilag korlátlan.
A vállalkozókat terhelő helyiadónemek esetében is előfordul, hogy a rendeletbe iktatott kedvezmény, mentesség állami támogatásnak minősül. A csatlakozás időpontjáig továbbra is lehetőség lesz bármely adópreferenciát megfogalmazni a helyi rendeletben, sőt a határozott idejű kedvezmények a csatlakozást követően még öt évig tovább élhetnek.
A kisebb árbevételű adózói kör számára továbbra is, akár teljes körű adómentesség is megfogalmazható. Szeretném még felhívni a figyelmet arra, hogy a módosítás a magánszemélyeket nem érinti.
Az illetékekről szóló törvény módosításának is az EU-val való összhang megteremtése a célja. A javaslat két fő elemből áll. Egyrészt az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése esetén, ha azt az örökös vagy a megajándékozott a megszerzett vagyonnal folytatja, akkor illetékkedvezményben részesül. Másrészt a javaslat a cégbírósági illetéket, amely a magyar jogrendszerben tőkeilletékként funkcionál, a jelenleg hatályos 2 százalékról 1 százalékra csökkenti.
Tisztelt Országgyűlés! Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvény rendelkezett az APEH Bűnügyi Igazgatóságának 1999 januári felállításáról. Az eltelt két év számait és eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az adónyomozók munkája rendkívül sikeres volt, és több tanulmány szerint is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mindezen kedvező tapasztalatokat értékelve szükség van egyes törvényi helyek egyértelműsítésére. Rendeződik a továbbiakban az APEH elnökének a nyomozó hatóság munkája feletti irányítási és ellenőrzési jogosítványa. A nyomozati munkához kapcsolódóan módosítja az elfogás szabályait, és lehetővé teszi, hogy az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókra, költségvetési támogatásra elkövetett bűncselekményre alapozott kár tekintetében a polgári jogi igényt az APEH terjessze elő. Mindezen módosítások fő célja a nyomozati munka hatékonyságának további növelése.
Az értékpapírtörvény módosításának is megfogalmazott célja a folyamatok átláthatóbbá tétele és a felügyelet intézkedési jogkörének bővítése, a kisbefektetők érdekeinek hatékonyabb védelme. Rendkívül fontos eleme a módosításnak az, hogy a szabályrendszer alkalmazása kiterjesztésre kerül a befolyásszerzés minden módjára, így beleértendők ebbe: a részvényesek között megkötött nem nyilvános megállapodások, az opciós jogok szerzése.
(10.30)
A nyilvánosan működő részvénytársaságnál 5 százalékos befolyásszerzést követően s minden további 5 százaléknál két naptári napon belül a felügyeletnek és a társaság igazgatóságának bejelentési kötelezettséggel tartozik a szerző fél. A 33 százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen a felügyelet által jóváhagyott, nyilvános vételi ajánlatot kell tenni.
A felügyelet lehetőséget kap arra, hogy a részvénytársaságban befolyást szerző, egyébként a felügyelet alá nem tartozó tulajdonossal szemben intézkedéseket hozzon, szankciókat alkalmazzon abban az esetben, ha a törvény rendelkezéseit sértő módon szerez befolyást a részvénytársaságban. A szankció a tulajdonos szavazati jogának felfüggesztése, illetőleg pénzbírság lehetne.
A törvénycsomag keretében módosul az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény is két cikkelyében. Egyrészt a bankkonszolidációban részt vett pénzintézetek állami tulajdonban lévő részvényei tekintetében a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja, másrészt pedig a Magyar Fejlesztési Bank Rt. esetében a tulajdonosi jogokat nem a pénzügyminiszter, hanem a kormány által kijelölt miniszter gyakorolja ezentúl.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítását az teszi szükségessé, hogy a tavaly decemberi zárószavazás során koherenciazavar keletkezett, amelyet - mivel a zárószavazás már megkezdődött - az Országgyűlésnek nem volt módjában orvosolni. Ez a zavar abból adódott, hogy az eredeti javaslat a felügyeletnek rendelkezésalkotási jogot biztosított volna, amelyhez módosítani javasolta a jogalkotásról szóló törvényt. Ezen javaslat annak ellenére nem kapta meg a szükséges minősített többséget, hogy az előzetes pártközi egyeztetések során az MSZP képviselője támogatásáról biztosította. Tehát ez a mostani javaslat elsősorban jogtechnikai célzatú.
A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló törvényt is módosítani szükséges. Ennek oka az, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogram bevételét képező kulturális járadékra vonatkozó 2001. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint egyes építmények kivitelezése után a kivitelező által fizetendő járulékkötelezettséget ír elő. Az erre vonatkozó előírások azonban bizonyos építkezések esetében nem egyértelműek. A mostani javaslat fogja biztosítani a járulékfizetők pontos elhatárolását.
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosításának alapvető célja a hitelnyújtás gyorsítása és a jelzáloghitelek más hitelintézettől történő megvásárlásának egyszerűsítése. A jelzálog-hitelintézet tevékenysége eddig az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezetével nyújtott hitelek nyújtására terjedt ki, ezentúl az ingatlanon alapított önálló zálogjog fedezetével történő hitelnyújtásra is. Lehetőség nyílik továbbá a jelzálog-hitelintézetnek ingatlanok hitelbiztosítéki értékének megállapítására. A módosítás alapján a jelzálog-hitelintézetek ügyeit a földhivatalok soron kívül kezelik.
Fontos elem az, hogy az önálló zálogjog megvásárlásával más hitelintézettől új jogi megoldást biztosít a jelzálog-hitelintézetnek a refinanszírozására. A jelzálog-hitelintézet nem a követelést magát vásárolja meg, hanem pusztán az önálló zálogjogot. Az önálló zálogjog eladásával egyidejűleg a hitelintézet visszavásárlási szerződést köt, így a jelzálog-hitelintézetnek vételár-követelése keletkezik a hitelintézettel szemben.
A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény a módosítással válik konformmá. EU-s előírás a legalább 5 millió eurós jegyzett tőke, amely a javaslat szerint úgy teljesül, hogy 2001. december 31-éig 1,5 milliárd forintra, 2002. december 31-éig pedig 2 milliárd forintra kell emelni a jegyzett tőkét, a már működő lakás-takarékpénztáraknál pedig fontos cikkely az, hogy a hitelezési szakaszba kerülő lakás-takarékpénztárakra szigorúbb befektetési szabályokat fogalmaz meg a módosítás a várható likviditási igényekre tekintettel.
Igen nagy horderejű javaslatot tartalmaz az adózás rendjéről szóló törvény módosítása is. A rendelkezés a hallgatói hitelnek a 2001 szeptemberében kezdődő tanévtől történő bevezetéséhez garanciális szabályokat fogalmaz meg. A diákhitelre vonatkozó szabályok elsőként a Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló törvény 42. §-ában jelentek meg. A diákhitelt a tervezetek szerint a diákok már ősztől felvehetik, amelynek havi mértéke 10-21 ezer forint, éves szinten tíz hónapon keresztül. A diákhitel törlesztése jövedelemarányos lesz a tervezettek szerint. Az erre vonatkozó eljárási és garanciális szabályok egy részét tartalmazza az adózás rendjéről szóló törvény módosítása. Tehát jövedelemarányos törlesztésről van szó, ezért a munkáltatók és a kifizetők az adóelőleg és az adó megállapításánál már levonnák a törlesztőrészletet, amely a tervezetek szerint a jövedelem 6 százaléka lehet. A levont törlesztőrészlet a diákhitelközponthoz kerülne befizetésre, tehát nem az adóhatósághoz. Ebből kifolyólag az adóhatóság meghatározott adatokat szolgáltat a diákhitelközpontnak. Ha a törlesztések normál módon nem folynak be a diákhitelközponthoz, akkor az adóhatóság kap felhatalmazást a behajtási intézkedések megtételére.
Ezen törvény módosításának további következménye az, hogy ezáltal lehetővé válik azon kormányrendelet megfogalmazása, amely a diákhitelhez jutás részletes szabályait tartalmazza.
Tisztelt Képviselőház! Úgy vélem, ezen áttekintés után világossá vált, miért mondtam azt, hogy egy nagy horderejű törvénymódosítási csomagról van szó. Mindezen szabályváltozások, úgy vélem, nagyban segítik annak a célnak a megfogalmazását, hogy átlátható és összefüggéseiben is logikus törvényeket alkossunk. Ennek szándékából kérem képviselőtársaimat a törvényjavaslat támogatására.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
