JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint Hadházy képviselő úrtól hallhatták, az önkormányzati bizottság ülésén az ellenzéki képviselők nemmel, illetve tartózkodással szavaztak e törvényjavaslatot illetően. Nem azért, mintha nem értenénk egyet az EU elvárásainak megfelelő módosításokkal, hanem azért, mert nem érthetünk egyet azzal, hogy csomagban tárgyal a parlament ilyen nagy számú, nem vagy csak részben összefüggő törvényeket. A csomagban való tárgyalásban jól felfedezhető a kormány azon nem ritkán alkalmazott módszere, hogy egy indokkal, EU-elvárással indokol olyan dolgokat is, amelynek semmi köze az EU-elváráshoz.
A másik indokunk a csomaggal kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy ne csomagban történjen a tárgyalás, az az, hogy igen sokszor hiba csúszik ilyenkor a törvényhozásba. E törvényjavaslatban is vannak olyan módosítások, amelyek törvényhozási hiba következtében kerültek ide vissza a parlamentbe; lehetne rá példát mondani. Sokkal jobb lenne külön-külön, alaposan megtárgyalni e törvényeket, biztosan kevesebb hiba lenne.
A vitában elhangzottakról röviden. Természetesen az önkormányzati bizottság ülésén az önkormányzatokat érintő törvényjavaslatokkal foglalkoztunk, és ha nem szólok róla, az nem azt jelenti, hogy az egyéb törvények nagyon jók lennének és azokkal egyetértenénk. Röviden, három törvény került kiemelésre: a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a helyi adóról szóló törvény és az illetéktörvény. A személyi jövedelemadó törvénnyel kapcsolatban nem a benne lévő dolgok jelentenek problémát, hanem az, ami hiányzik ebből, konkrétan az úgynevezett reprezentáció, pontosabban a természetbeni juttatás megadóztatásának kérdése.
(10.00)
Ez az önkormányzatokat igen jelentősen érinti. Gondolom, államtitkár úr is pontosan tudja, hogy nem megkerülhető az önkormányzatoknál a reprezentáció, ilyen költségek kifizetése.
Ugyanakkor ismeri most már az államtitkár úr is nagyon sok önkormányzat költségvetését, és tudja, hogy a többletfeladatokra nem kapták meg a szükséges forrást az önkormányzatok. Ez is egy olyan többletfeladat, amely bizony jelentős tétel. Nem tudom, hogy meddig tart az a folyamat, amelyet a miniszterelnök úr valamikor úgy fogalmazott meg, hogy az önkormányzatok pénzügyi kiszárításának folyamata. Úgy érzem, hogy ezzel a lépéssel ez folytatódik tovább.
A másik kérdés a helyi adó kérdése. Egyetértünk a kedvezmények megszüntetésével, persze amit az indoklásban leírnak, az nem egészen úgy van. Az indoklásban az szerepel, hogy az önkormányzatoknál 3-5 milliárd forintos többletbevétel keletkezik. Nagyon határozottan merem mondani, hogy nem automatikusan jelenik meg a többletbevétel a kedvezmények megszüntetése során, mert lehet, hogy az önkormányzatok arra kényszerülnek a kedvezmények megszüntetésével egyidejűleg, hogy csökkentsék az adó mértékét, éppen azért, hogy ezek a vállalkozók, akik most ott dolgoznak és fizetnek valamilyen szintű adót, ne menjenek máshová, ne menjenek olyan településre, ahol kisebb, vagy ne menjenek olyan országba, ahol jobb feltételekkel tudnak működni, kedvezőbb adózással. Tehát nem automatikus az önkormányzatoknál az adóbevétel, és ennek a mértékének a nagyságát sem látom sehol alátámasztva.
A következő kérdéskör az iparűzési adó. A külföldön végzett tevékenység kivétele az adózásból: először nem tudtam megítélni, hogy ez mekkora nagyságrend lehet, semmit nem írnak róla, biztos, hogy jelentős, vagy nagyon jó lobbitevékenységet végzők kerülnek ide. De, államtitkár úr, ez adóbevétel-kiesést jelent az önkormányzatoknál. Lehet, hogy az adózó számára nézve ez ebben az évben kedvező lesz, de az önkormányzatoknál ez csökkenti a bevételt, és visszamenőleg - az előzőekben elmondottak alapján - az önkormányzatokat nagyon rossz helyzetbe hozza. Nem kellene az önkormányzatokat tovább bántani, a költségvetésben éppen eléggé bántották az önkormányzati költségvetéseket.
Nagyon röviden szólnék az illetékbevételekről. Nem lehet elfogadni azt, hogy a cégbejegyzési eljárás illetékét ilyen mértékben, a minimális mértékig megemelik. Lehet, hogy most sokan örülnek annak, hogy sikerül kijátszani az EU-elvárást, mert 1 százalékra levisszük a 2 százalékot. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Ugyanakkor a minimális bevétel megnövelése pedig nagyon rossz helyzetbe hozza a kis cégeket.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
