KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először néhány szót arról, amit Dancsó képviselőtársunk mondott, hogy az ellenzék nem készült fel a vita folytatására. Magam azt a módszert szoktam kialakítani az ilyen többcsoportos és módosításokkal, utalásokkal teli módosító javaslatok feldolgozásakor, hogy elkérem a számítógéptől az aktuális állapot mibenlétét. Így próbáltam eljárni az államháztartási törvény 18/A. §-át érintő számos módosító javaslattal kapcsolatosan is. Meglepetéssel kellett tapasztalni, amikor a II. hó 28-ai hatályos törvényt nézem, nincsenek olyan pontok, amiket el akar törölni és módosítani akar az előterjesztő. Nem tudtam mire vélni a dolgot, azt hittem, hogy ez a kormányzati szokásos hanyag munkának az eredménye. Később kiderült, hogy nem a hanyag munka eredménye, hanem a koncepciótlanság eredménye, mert ami nem volt még meg a február 28-ai aktuális állapotú törvénygyűjteményben, az már szerepelt a március 1-jei hatályos jogszabályok között. Ez azt jelenti, hogy a kormány most azt módosítja, amit március 1-jén hatályba léptetett. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a módosított tétel nem élt egy hónapot a Magyar Köztársaság törvénytárában.
Nem volt könnyű egyébként ennek a törvénycsomagnak a feldolgozása, hiszen 12 törvényt tartalmaz külön fejezetenként, és a zárórendelkezései között másik 10 törvényt érint. Tehát 22 törvényt érint, tisztelt képviselőtársaim, ez a vegyes csomag. S ha igaz az, tisztelt képviselőtársaim, amit kedden az egészségügyi miniszter úr elfogadott, hogy salátatörvény volt az egészségügyi rendszer átalakításával kapcsolatos törvénymódosítási gyűjtemény, akkor erre a törvényre maximálisan illik az a kifejezés, hogy ez egy vegyes vágott. Olyan törvényeket tartalmaz, amelyeknek egymáshoz semmi köze nincs, messze nem logikai kapcsolatban lévő összehangolt módosító javaslatokat kaptunk kézhez.
Szokásom szerint meg szoktam nézni a zárórendelkezések hatályba léptetéséről szóló passzust is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény kilenc időpontra vonatkozóan tartalmaz előírást a hatályossággal kapcsolatosan, ami azt jelenti, hogy hatályosul ez a törvényjavaslat 2001. január 1-jéig visszamenőlegesen, 2001. március 1-jéig visszamenőlegesen, 2001. szeptember 1-jével, a megjelenés napjával, a megjelenés napja plusz 15 nappal, a megjelenés napja plusz 45 nappal, 2002. január 1-jével, az európai uniós csatlakozással és az európai uniós csatlakozás plusz öt évvel. Aki ezt tudja követni, tisztelt képviselőtársaim, és úgy gondolja, hogy ehhez képest ez a törvényjavaslat érthető, az előtt én bizony megemelem a kalapomat. Van egy tizedik is egyébként, s ez az APEH-ről szóló törvénymódosító javaslat, ami a megjelenés napján azonnal hatályba lép, de a folyamatban lévő ügyekre is érvényesíteni kell. Nagyon kíváncsi lennék, hogy a hatósági jogosítványokat részletező törvénycsomagba mi az, ami miatt ezt a hatálybalépést és visszamenőlegesen alkalmazhatóvá tételt indokolhatná, hiszen aki átnézi ezt a törvényt, ott bizony kemény eljárási szabályok vannak, kifejezetten az APEH állományáról kedvező módon sorolva. Magyarul: mi volt az az eljárási probléma, amivel az év eddig eltelt hónapjaiban találkozott a kormányzat és úgy gondolja, hogy ezt most legalizálnia kell?
(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Miből is áll ez a vegyes vágott? Áll elsősorban abból a csomagkörből, ami az Európai Unióhoz fűződő pénzügyi, adórendszeri módosítási javaslatcsomag. Túl azon, tisztelt képviselőtársaim, hogy az európai uniós csatlakozásunk feltehetőleg a sok-sok pozitívum mellett a negatívumokat is tartalmazni fogja, én mindenféleképpen indokoltnak tartanám azt is, hogy a kormányzat, amikor különböző kötelezettségeket vállal, főleg a következő kormányciklusra is átnyúló kötelezettségeket, akkor legalább az ellentételt is jelölje meg, azzal is foglalkozzon, ha már nem lesz ilyen kedvezmény, amit eddig nyújtott a kormányzat, akkor milyen kedvezményt óhajt ahelyett bevezetni. Erre vonatkozóan sajnálatos módon én nem találtam utalásokat sem.
Ezzel szemben az előttünk lévő törvényjavaslat lemond a területfejlesztés kedvezményezett területein, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben székhellyel rendelkező adózó 1996 óta életbe léptetett adókedvezményéről, lemond az olyan fejlesztések támogatásáról, amely olyan megyében székhellyel, telephellyel rendelkezik, ahol a munkanélküliségi mutató a mérés napján meghaladja a 15 százalékot, lemond a 10 milliárd forintot meghaladó, tízéves adókedvezménnyel dotált beruházások kedvezményezéséről, és ezt teszi ráadásul úgy, hogy a jelenlegi szabályok szerint a 2011. évi adóalap után utoljára igénybe vehető tétel helyett a 2003-2004-es majdani csatlakozás figyelembevételével hét-nyolc évvel lerövidíti a potenciális adókedvezmény hatályosulását. S ezt úgy teszi ez a törvénytervezet, tisztelt képviselőtársaim, hogy az eddig normatív alapon járó adókedvezményeket kormányzati hatáskörbe vonva pályázattal, kérelemmel nehezítve kívánja megadni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Vajon életképes-e az az elgondolás, hogy az a kisvállalkozó, aki egy tízfős társaságot irányít, és eddig a normativitás miatt jogosult volt az adókedvezmények elszámolására, majd kérelemmel fordul a kormányhoz azzal, hogy a következő fejlesztéséhez is igénybe szeretné ezeket venni. Vajon ez a tízfős kisvállalkozás kimeríti-e a nemzetgazdasági szempontból fontos érdek kritériumát? Vajon ez a tízfős társaság elő fogja-e venni egyáltalán a tollat, papírt, amikor azzal kell neki számolnia, hogy szintén a törvényjavaslatban szabályozott módon a Pénzügyminisztérium megállapítja az eljárási díjak összegét, nagyságát, a lerovás mikéntjét, nem úgy, hogy a nyertes pályázat után be kell fizetnie, hanem a pályázat benyújtásakor előre be kell ezeket fizetni.
(12.10)
Életképes-e az, tisztelt államtitkár úr, hogy egy egyéni vállalkozó, egy kisbefektetői társaság vagy egy bármilyen nagyságrendű kis- vagy középvállalat ki fogja magát tenni annak, hogy kifizeti a pályázat előzetes díját, s majd vagy megkapja, vagy nem kapja meg. Erre egyáltalán semmilyen garancia nincs, hiszen pontosan a normativitás szűnik meg a módosítások hatására.
Tisztelt Képviselőtársaim! A következő ilyen kellék - a só vagy a bors - a helyi adó rendszerével való, némi túlzással mondva, manipulálás. Elismerem, hogy a Malév bajban van, tisztelt képviselőtársaim, és szurkolok annak, hogy a Magyar Légiforgalmi Vállalat kilábaljon a nehézségeiből. De azért egy komplett rendeletet felrúgni és kivételeket megszabni, hogy ennek az egy cégnek - és még néhány másik, ilyen alapon kedvezményezett cégnek - a kedvére tegyünk, az talán mégiscsak túlzás. Font Sándor képviselőtársam dicsérte ezt a kezdeményezést, de a lényeget elfelejtette. Nem arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy a külföldön végzett tevékenység ne képezzen helyiadó-alapot az iparűzési adó vonatkozásában. Ennek a módosításnak az a lényege, hogy amennyiben egy adott árbevétel belföldön is és külföldön is megtett útra teherszállítással, utaskilométerrel felmerül, akkor a külföldire eső rész kerüljön ki az adóalapból, és természetesen ezzel arányosan az adóalapot csökkentő tételek közül is.
Életképes-e ez a rendelkezés vajon, tisztelt képviselőtársaim? Úgy gondolom, nem. Az a repülőgép, amelyik, mondjuk, Párizsba visz árut vagy utasokat, az mehet Frankfurt felé, de mehet Olaszország felé is. Vajon ki fogja azt ellenőrizni, hogy az utaskilométer a legideálisabb útvonalon került-e előírásra és megvalósításra? Tisztelt Képviselőtársaim! Én megmutattam ezt a passzust önkormányzati adóval foglalkozó embereknek, és hadd ne mondjam, hogy utána miket mondtak nekem. Szerencsére nem nekem mondták, hanem a Magyar Köztársaság Fidesz-kisgazda-MDF-es kormányzó többségének.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez ugyan kedvezmény az adózó polgár vagy szervezet számára, tehát év közben bevezethető, hiszen ez a tétel is 2001. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal lép életbe. Mégis úgy gondolom, van egy olyan szektor, amelyiknek egyáltalán nem kedvez, és ez a helyi önkormányzat, tisztelt képviselőtársaim. Azok a helyi önkormányzatok, ahol érzékelhető nagyságrendben előfordulnak helyiadó-bevételek, a teljes bevétel után számították ki a 2001. évi költségvetésüket. Mi lesz ezekkel az önkormányzatokkal? Hova fordulhatnak ezek az önkormányzatok, amikor már elfogadták a saját költségvetésüket, és számoltak azzal a helyi iparűzési adóval, ami eddig jogosan járt nekik és eddig meg is kapták, tisztelt képviselőtársaim? Ki fogja az ő számukra a kedvezőtlen évközi változtatás hatását megtéríteni?
Tisztelt Képviselőtársaim! Harmadáig nem jutottam el a problémalistának. Hátra lenne még az uborka, az aktuális friss áru, és hátra lenne az, amit én magam is elismerek. Örülök annak, hogy a kormányzatnak volt ereje azt mondani, hogy hibázott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és helyre akarta tenni a számviteli törvényt módosító javaslatát. Örülök neki. Ugyanígy örültem volna, ha a reprezentációra vonatkozó passzus is szerepelne benne...
