DR. VONZA ANDRÁS
DR. VONZA ANDRÁS
DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés alapján alapvető feladat, hogy Magyarország jelenlegi és későbbiekben megalkotandó jogszabályai összeegyeztetettek legyenek az Európai Unió szabályaival.
A csatlakozási folyamat előrehaladásával feltétlenül szükséges, hogy egyes mezőgazdasági tárgyú törvények - ezen belül az állat-egészségügyi törvény - ez év április 30-áig az Országgyűlés elé kerüljön megtárgyalásra, abból a szempontból, hogy a magyar állategészségügy a harmonizáció követelményeinek megfeleljen. Erre az elmúlt év őszén a tárca képviselője elkötelezte magát a brüsszeli technikai tárgyaláson, és ezért is lényeges a módosításnak a tisztelt Országgyűlés által történő jóváhagyása.
Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény már megjelenésekor közelített az Európai Unió által előírt követelményekhez - például állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének szabályai -, azonban a hatálybalépése óta megjelent új jogszabályok jogharmonizációja szükségessé teszi a törvény módosítását. A törvény módosításának elsődleges célja, hogy az európai uniós elvárásoknak megfelelően egyértelműen elhatároljuk a hatósági és magán-állatorvosi feladatokat, valamint az ezzel járó felelősséget, és ennek megfelelően pontosítani az állat-egészségügyi szolgálatban dolgozó állatorvosok, illetve a szolgáltatást végző magán-állatorvosok feladatait.
A módosítás azt juttatja kifejezésre, hogy az állami, hatósági állatorvosok mint kinevezett köztisztviselők végzik a szolgálat irányító, engedélyező és ellenőrző tevékenységét, míg a magán-állatorvosok pedig a szolgáltatást; például az állatok állatorvosi ellátása, az állatok állat-egészségügyi felügyelete. A szolgálat szétválasztásával természetesen a hatósági állatorvosok egzisztenciáját javítani szükséges, amely egyrészt az illetmény emelését és a feladatok ellátásához szükséges technikai feltételek megteremtését is igényli.
A törvénymódosítás alapján tud a magyar állat-egészségügyi igazgatás megfelelni az úgynevezett regionalizáció alapelvének, azaz a területi elv bevezetése, illetve alkalmazása járványos állatbetegség megjelenése esetén így lehetséges. Ez lényeges nemzetgazdasági szempontból, ugyanis járvány esetén vagy nagy gazdasági kárt okozó fertőző állatbetegségek fellépésekor lezárható az ország azon területe, amely érintett, illetve fertőzött, ugyanakkor a mentes területekről tovább folytatódhat az élőállatok, állati szaporítóanyagok, állati eredetű termékek, takarmányok exportja.
A regionális elv alkalmazása rugalmasságot is biztosít abból a szempontból, hogy nem feltétlenül kell szállítási korlátozást elrendelni, hanem speciális állat-egészségügyi szabályok bevezetésével - például különböző vizsgálatok vagy kezelések előírása - folytatódhat a kereskedelem.
(14.20)
Új elemként kerül beépítésre az élelmiszer-biztonság fogalma; ahogy önök előtt is ismert, 2002-ig az Európai Unió is létrehozza az élelmiszer-biztonsági hivatalt. E törvénymódosítás biztosítja, hogy az élelmiszerek vonatkozásában mi is eleget tegyünk e követelménynek a létesítés jogi alapjának megteremtésével, valamint felhatalmazó rendelkezést hoz a szervezet feladat- és hatásköre megalkotására. Az emberi táplálkozásra szolgáló élelmiszer - ilyen az állat minden ehető része, termék, nyerstermék, félkész vagy késztermék - előállításában az állat-egészségügyi szolgálat szakemberei az állat tartásától az élelmiszer megtermelésén át a forgalomba hozataláig közreműködnek.
Törvény írja elő a hatósági állatorvosok számára az állattartó telepek higiéniai feltételei megtartásán túl a vágásra szánt állatokat kísérő bizonyítványok kiállítását, a vágóállatok állat-egészségügyi szempontból történő vizsgálatát, a levágott állatok húsvizsgálatát, az állati eredetű élelmiszerek vizsgálatát, és a hatósági állatorvos bírálja el azok fogyaszthatóságát, illetve igazolja e tényt. Ebből eredően a fogyaszthatóság állat-egészségügyi hatósági döntés, ezért lényeges, hogy az állati eredetű termékek élelmiszer-biztonsági szempontból való megfelelését felügyelő szervezet a minisztérium hatáskörébe kerüljön. Egyébként az élelmiszer-biztonság bevezetéséről az Európai Unió Fehér könyve rendelkezik.
Az Európai Unió egységes belső piacához való csatlakozás igénye vetette fel azt, hogy az állat-egészségügyi ellenőrzést az élő állat és állati eredetű termék esetében minden esetben a származási helyen kötelező jelleggel el kell végezni. Ennek célja az, hogy a termékek aggálymentesen mozoghassanak az Európai Unió tagországainak belső piacán.
Szigorú előírás, hogy az ellenőrzést a származási helyen minden esetben kötelező elvégezni, míg a rendeltetési helyen csak szúrópróbaszerű ellenőrzést kell lefolytatni. Az Európai Unió külső határán végzett ellenőrzéseket a maitól lényegesen eltérő rendszerben, módszerekkel és gyakorisággal kell végezni, ezért a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy az erre vonatkozó részletes szabályokat a későbbiekben egy külön jogszabályban meg kell alkotni.
Az Európai Unió külső határainak módosulásával természetesen szükséges új határátkelőhelyek kialakítása, ezek működésének és az ellenőrzés módszereinek meg kell felelni az Európai Unió követelményeinek. A légi, vasúti, vízi, közúti határátkelőhelyek felújítására, illetve újak létesítésére, részben Phare-program keretében, az Európai Unió által biztosított pénzügyi fedezet mellett folyamatosan kerül sor.
Itt szeretném jelezni, hogy a törvénymódosítás alapján válik szükségessé a hatósági állatorvosok feladatának kibővítése, a harmadik országból érkező szállítmányok, valamint harmadik országba kerülő szállítmányok vizsgálata vonatkozásában. Az állat-egészségügyi szolgálat hatósági tevékenysége és a szolgáltató tevékenység szétválasztása alapján válik indokolttá az állategészségügy területén, hogy szükséges állami feladatokra a magán-állatorvos igénybevétele. Erre például egyes preventív állat-egészségügyi akciók végrehajtása érdekében kerülhet sor, valamint rendkívüli járványhelyzet kialakulása esetén. A kirendelés az érdek-képviseleti szervezettel, a Magyar Állatorvosi Kamarával egyeztetve történik.
A hatályos jogszabály szerint a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek közül csak azok egy részének fellépése esetén volt fizethető állami kártalanítás abban az esetben, ha a betegség során az állat elhullott vagy leölését rendelték el, valamint a betegséggel kapcsolatban a tárgyi eszközök megsemmisítésre kerültek. A törvénymódosítás az európai uniós szabályozásnak megfelelően lehetővé teszi az összes bejelentési kötelezettségű állatbetegség állami kártalanítását. A közösségi szabályokkal összhangban történik az a módosítás is, hogy a kártalanítás a jelenlegi 90 százalékos forgalmi érték helyett az Unióval történő csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában teljes összegűvé válik. Európai uniós elvárás volt az is, hogy a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét egészítsük ki a tengeri kagylók betegségeivel, a surlókórral és a pisztrángok vírusos vérfertőzése elnevezésű állatbetegségekkel.
A jelenleg hatályos felhatalmazás szerint a kártalanítás felső határát a költségvetési törvény megjelenését követő 60. napon belül kell a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett inflációs ráta alapján megállapítani. E törvényi rendelkezés betartása gondot okozott, mivel az inflációs ráta közzététele nem minden esetben történt meg.
A szabályozással előírt határidőn belül ezért a mulasztásos törvénysértés elkerülése érdekében a 60 napos kötelezettség előírását elhagyni javasoljuk a törvényből, és helyette a KSH-közzétételt követő 30 napon belüli évenkénti szabályozás felvételét javasoljuk.
Az állatok tulajdonjogának, illetőleg az állat állat-egészségügyi forgalomképességének igazolására szolgál a marhalevél. A 2000. évben megjelent az egyes állatfajok egységes nyilvántartási és azonosítási rendszeréről - rövidítve ezt úgy említjük, hogy ENAR - szóló rendelet, amely bevezette az úgynevezett nyilvántartási igazolólap fogalmát, amely azonos értékű a marhalevéllel. A marhalevelet a jegyző állítja ki, míg a nyilvántartási igazoló lapot az erre hatáskörrel rendelkező szerv, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet adja ki.
Jogharmonizációs követelmény, hogy a csatlakozás időpontjáig az ENAR-ban megjelölt állatfajok esetében erre a nyilvántartási rendszerre át kell térni, és annak jogi szabályozását is biztosítani kell. A magán- és hatósági állatorvosi munka szétválasztásával az állat-egészségügyi igazgatás területi egysége az állat-egészségügyi körzet helyett az állat-egészségügyi kerület, és így a kinevezett hatósági állatorvosok munkáját közvetlenül a kerületi főállatorvos irányítja.
A kerületi főállatorvos feladatának bővítését célozza az a módosítási javaslat, hogy a hatósági feladatok ellátásán túl a kerületi főállatorvos szervezze, irányítsa és ellenőrizze a hatósági állatorvosok munkáját, azaz több időt fordítson az állat-egészségügyi szolgálat tényleges működtetésére. A kerületi főállatorvos ellenőrző pozícióját kívánjuk erősíteni azzal, hogy a betegségfelszámolási és -mentesítési programok végrehajtásához szükséges anyagokat csak a kerületi főállatorvos rendelheti meg, ugyanis a nagy nemzetgazdasági kárt okozó vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek felszámolása állami, minisztériumi feladat, és az ennek ellátásához szükséges oltó- és kórjelzőanyagokat ingyenesen kell biztosítani.
Az összeg nagyságrendjére való tekintettel feltétlenül szükséges a felelősség egyértelmű megállapítása és az ellenőrzés biztosítása. A kerületi főállatorvosi hatáskör további bővítését célozza azon rendelkezés is, amely szerint az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezésében a települési önkormányzattal együttműködik. Lényeges ez az együttműködés abból a szempontból, hogy az oltás helyének kiválasztása megfeleljen az állat-egészségügyi követelményeknek, valamint csupán példaként kívánom elmondani, hogy az oltás során keletkezett állatgyógyászati hulladékok eltakarítása is az ő felügyeletével történjen meg.
A minisztérium állat-egészségügyi feladat- és hatáskörén belül az országos főállatorvos hatáskörének bővítését teszi lehetővé azon törvényi módosítás, hogy járványveszély esetén annak megelőzésére, illetve felszámolására országos hatáskörrel irányítja a védekezést, és ezen kereten belül a törvényben foglaltaktól eltérően is állapíthat meg intézkedéseket.
(14.30)
E rendelkezés felvételét az indokolta, hogy a nemzetközi állat-egészségügyi helyzet, például járványveszély esetén ennek függvényében teendő intézkedések prioritást élveznek, és a jelenlegi jogszabályalkotás időtartamát ismerve a törvényben szabályozott normatívák, kormányrendelet, miniszteri rendelet kiadása nagyon hosszú időt venne igénybe. Ugyanakkor egyes intézkedések megtétele nem tűr halasztást. Ez a rendelkezés az EU-tagállamok jogszabályaihoz való harmonizálási követelmény, ezért csak az európai uniós tagságba történő felvétellel egy időben lép hatályba.
Az állat-egészségügyi szolgálat szervezetének korszerűsítésével és átszervezésével néhány állat-egészségügyi laboratórium megszűnt, illetve átkerült más állomási feladatkörbe. Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásokról szóló FM-rendelet értelmében minden állat-egészségügyi állomás működtet laboratóriumot. Az állatlétszám csökkenése, valamint azért, mert a laboratóriumi feladatokat célszerűen koncentrálni és megosztani kell, és csak akkreditált laboratóriumok végezhetik el azokat a szükséges kötelező jellegű feladatokat, ezért szükséges a kötelező jelleg megszüntetése.
A módosítási tervezet egyeztetése során az érintettek és a véleménynyilvánításra jogosultak kifogásolták azt, hogy az állat-egészségügyi bírság hatálya miért csak az állattartóra terjed ki. Ugyanis az állattartó kötelességén túl a törvény feladatokat ró más jogi és magánszemélyekre is, többek között vadászati és halászati szervezetre, állattartó telep vezetőjére, állatfelügyelőre, -gondozóra, állatkísérőre is.
Lényeges ennek a rendelkezésnek a kiterjesztése, hiszen például a bejelentési kötelezettségi felelősség az állatbetegségek vagy annak gyanúja esetén rendkívül fontos. A bejelentési és tájékoztatási kötelezettség vonatkozik minden olyan személyre, aki például állatgyógyítással, állatkereskedelemmel, szállítással, húsvizsgálattal, állati termék feldolgozásával foglalkozik, illetve ezekben közreműködik. A fentiekből következik, hogy a mulasztást elkövető személy, legyen az akár gondatlan, akár vétkes, sújtani lehessen állat-egészségügyi bírsággal.
Végül, de nem utolsósorban a törvénymódosítás eleget tesz azon kötelezettségének, hogy a hulladékgazdálkodásról megjelent törvény rendelkezéseivel összhangban az állategészségügyről szóló törvényben is átvezetésre kerüljenek a módosítások. Ez a kötelezettség elsősorban az állati hulladék ártalmatlanná tétele mint fogalom módosítását is maga után vonja, és kibővíti a fogalmat azzal, hogy az eljárás nemcsak a betegségek terjesztését akadályozza meg, hanem csökkenti a hulladék okozta környezetterhelést, valamint a környezetet veszélyeztető szennyező, károsító hatást megszünteti és kizárja.
Kérem a tisztelt Országgyűlést előterjesztésem elfogadására. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
