HANÓ MIKLÓS
HANÓ MIKLÓS
HANÓ MIKLÓS (FKGP): Köszönöm szépen, elnök úr. A Tóth Imre képviselőtársammal közösen beterjesztett, aszálykárral kapcsolatos javaslatunkhoz kiegészítésképpen - mert Imre elég bőven kifejtette - pár gondolatot én is szeretnék elmondani.
Az alapvető gond az, hogy aszály sokszor előfordul, és kisebb-nagyobb mértékben jelentkezik, de ez most olyan nagy volt és egész évet átölelő, hogy a csapadék hiánya azt eredményezte, hogy a tavalyi évi talajmunkákat, a szántásokat és az egyéb ősszel elvégzendő munkákat idén januárban és februárban végeztük el a mi térségünkben, főleg azért, mert most volt annyi csapadék, hogy egyáltalán lehessen szántani, hogy az eke ne menjen tönkre, és ne másfélszeres gázolajfogyasztással lehessen ezt elvégezni. Többen mondták, hogy rossz gazda az, aki most szánt. Ezt nem mondanám így most, mert a nagyüzemek is ugyanezt tették, például Mezőhegyes is leállította a szántást, tehát ezt nem csak a kistermelők végezték, ezt megint csak hektártól függetlenül és gazdálkodási formától függetlenül végezték. De ez megint csak azt jelenti, hogy lehet, hogy ez a talaj már nem lesz olyan tavasszal, mert nem fog úgy szétfagyni, laza lesz, lehet, hogy már a talaj előkészítésénél is többletmunkákra lesz szükség, mert ha nem lesz még elég csapadék, akkor göröngyös marad, és a többi.
Hála istennek, most volt egy kis csapadék a megyénkben is, ahol egyébként az aszály a legjobban érintett minket, de ez még mindig nem elégséges ahhoz, hogy az altalajban ez a nedvesség összeérjen. Tehát lehet, hogy egy tavaszi vetés után, ha újra száraz időszak jön, akkor a növény megfakad, megserken, de utána ezt követően nem tudja a gyökereit leengedni, mert nem lesz nedvesség. Mindenesetre az aszállyal sújtott részeknél, zömmel azon a területen, ahol aszály volt, belvíz is jelentkezett, és ez azt jelentette, hogy az 1999 őszén és a 2000. év elején lévő belvíz folytán nem tudtak időben vetni, tehát ami az aszálynak az eredményeképpen késve lett vetve, utána szinte nem került aratásra. Tehát olyan területek is vannak, ahol előző évben, 1999-ben a belvíz miatt, a következő évben, 2000-ben pedig az aszály miatt szinte nem tudtak semmit aratni. Közben pedig hitelből gazdálkodnak, a hitelnek a visszafizetése pedig ketyeg.
Tehát olyan gondok vannak, hogy a harmadik évben, ami most következne, szinte már vannak olyan gazdálkodók, akik nem tudják miből megfinanszírozni, a bankok pedig már nem szívesen adnak hiteleket. Gazdahitelekre, egyebekre pályáznak, ez tény, tehát erre van lehetőség, de akkor is annyira tőkehiányos lett az ágazat, a növénytermesztés emiatt, hogy most itt mindenféleképpen az tény, hogy a kormány háromezer forinttal támogatta azoknál az aszálykárt, ahol bejelentés történt - kettővel, hárommal, én azt mondom, hogy egyébként erre ez mód is -, aki annak idején megtette a bejelentést az aszályra, azt most is vissza tudjuk keresni, tehát hogy milyen formában lehet a pénzt elosztani, amit a miniszter úr mondott, erre már valahol ez azért megoldás.
(23.10)
Mert aki bejelentette a kárt - van, aki nem tette, azt mondta, hogy 2-3 ezer forintért nem teszi -, annál ez nyomon követhető, tehát azért ebből lehetne valamit látni.
Még egy gondot elmondanék, és ez ebben az évben korrigálva lett: tavaly a földalapú támogatás miatt szerződési kötelezettség volt arra, hogy földalapú támogatást lehessen felvenni. Ennek okán bizonyos fokú pénzügyi kötöttség volt, azaz például a kukoricánál 1700 forint körüli szerződésekkel hátrányos helyzetbe kerültek elég sokan, ráadásul az aszály miatt nem termett csak fele vagy harmada, és ha el tudta volna adni 3000-3500 forintért a kukoricáját, talán valamennyire mérséklődött volna ez az aszálykár, ahol aszály volt, mert ahol nem volt aszály, a magasabb árfekvés miatt szinte lehet, hogy még jövedelme is volt. A mostani földalapú támogatásnál tudtommal ez már nem szerepel, ez a probléma kiküszöbölésre került. Ez is valahol akadályozta azt, hogy ne legyen akkora vesztesége a termelőnek.
Úgy látom, hogy hektáronként a 15-20 ezer forint, ahol ilyen súlyos aszály volt, igenis szükséges lenne, hogy ezt az évet valamilyen módon meg tudjuk finanszírozni, és ez nem másról szól, csak hogy egyáltalán ezt az évet el tudják kezdeni, tehát ne legyen az, hogy esetleg területek üresen maradnak, mert annyira nincs pénzük már a két év problémája miatt.
Még egy dolog: igaz, hogy a mezőgazdaságban növekedtek az árak, de azért az ilyen magas takarmányárak mellett az állattartásnál viszont nem biztos, hogy eredmények képződtek, mert nem követte teljesen a magas alapanyagár, tehát az abraktakarmányok, a hús és az élőállat eladásában ezek nem kompenzálódtak. Tehát ez is úgymond veszteséget gerjesztett.
Úgy gondolom, hogy valamilyen módon itt mindenféleképpen be kellene avatkozni, mert vannak olyan körzetek a kistérségben, ahol ezeknek a gazdálkodóknak az abszolút megélhetési lehetősége az a 20-30-50 hektáros földterület vagy az ennek kapcsán történő állattartás. Tehát teljesen el tudnak lehetetlenülni, főleg ezeken a kis falusi területeken, ahol szinte más munkalehetőség nincs. Tehát valamilyen szintű támogatást én is mindenféleképpen javasolok.
Köszönöm szépen.
