DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter: Azokra a kérdésekre szeretnék reflektálni, amelyek megítélésem szerint egy valótlan képet próbáltak kialakítani több, a törvényjavaslathoz kapcsolható kérdéskörben.
Nagy előszeretettel használja minden felszólaló megnyilvánulása során a titkosszolgálat sejtelmes elnevezését. Én tisztelettel szeretném kérni ezúton is a képviselő urakat és hölgyeket, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése által kétharmados többséggel elfogadott törvényben megfogalmazott elnevezéssel - nemzetbiztonsági szolgálatok, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - illessék a nemzetbiztonsági szolgálatokat és azok munkatársait, megadva nekik a lehetőséget a tisztességes tevékenységre. Zárójelben jegyzem meg, hogy a titkosszolgálat elnevezés abból az időből való, amikor maguknak a szolgálatoknak a léte is titkos volt, illetve működésüket titkos előírások szabályozták. Ma alapvetően más a helyzet: nyílt törvény szabályozza a működésüket, és a létük elismert.
Pető Iván képviselő úr a vitában - megítélésem szerint nem alaptalanul - az alaptörvény két nagy hibáját rótta fel. Az egyik az, hogy sérült a szabályozás, hogy a hírszerzés és a katonai elhárítás dokumentumai nem kerültek ebbe a körbe bevonásra; a másik pedig, hogy a szolgálatok döntöttek arról, hogy melyik iratot tartják meg, és melyiket adják át. Ez valóban így van, csak azzal szeretném a dolgot kiegészíteni, hogy ezt Kuncze Gábor szabad demokrata belügyminiszter javaslatára fogadta el a tisztelt Országgyűlés.
Tehát lehet kritizálni a jelenleg beterjesztett törvényjavaslatot, lehet bármit mondani rá, de az előző, a szabad demokraták által beterjesztett javaslat két legnagyobb hibáját a mi terhünkre róni, úgy hiszem, az önök szavait használva, álságos magatartás.
Szeretném tisztelettel tájékoztatni Pető képviselő urat is arról, hogy a Történeti Hivatal beszámolójakor jelzett olyan anomáliákat a Történeti Hivatal, ami a munkájukat nehezíti. Az Országgyűlés ennek alapján arra adott felhatalmazást a Magyar Köztársaság kormányának, hogy ezeknek az anomáliáknak a kezelésére készítsen javaslatot. Mint ahogy a bevezetőmben elmondtam, ez a törvényjavaslat áll önök előtt, a parlament felhatalmazása alapján erre kaptunk felhatalmazást.
Hack Péter és Kiss Gábor képviselő urak bizalmatlanságukat fejezték ki a jelenlegi nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatban, jelezvén, hogy nem lehetnek nyugodtak, és kételkedésre minden okuk megvan. Azért azt tegyük hozzá, hogy az Országgyűlésnek, illetve az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának komoly ellenőrzési jogosítványai vannak. Hack Péter képviselő úr a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként rendelkezik ezekkel az ellenőrzési jogosítványokkal, és Kiss Gábort is szeretném megnyugtatni, hogy van a Szocialista Pártnak képviselője a nemzetbiztonsági bizottságban, sőt, a Szocialista Párt adja a nemzetbiztonsági bizottság elnökét, tehát minden lehetőségük megvan arra, hogy ellenőrizzék a szolgálatok tevékenységét. Ezt a nemzetbiztonsági törvény lehetővé teszi.
Mielőtt még valamilyen fajta kritikákat fogalmaznának meg a nemzetbiztonsági törvény ilyen irányú jogosítványaival, amit a szocialista-szabad demokrata kormány végzett, szeretném megnyugtatni önöket, hogy megítélésem szerint ebben a szerepben a nemzetbiztonsági törvény a nemzetközi mérce próbáját is kiállja azokkal a jogosítványokkal, amivel az Országgyűlés bizottsága rendelkezik.
Végezetül arra a jól hangzó, de nem valóságos megjegyzésre, hogy jelenleg csak a kossuthi emigráció iratait lehet tanulmányozni: szeretném tájékoztatni Hack Péter képviselő urat, hogy 2000. február 27-én az Információs Hivatal átadott minden olyan dokumentumot, ami az emigráció működéséről szólt, tehát egészen biztosan tudom önnek állítani, hogy ezek kutathatók, a Történeti Hivatalban fellelhetők, és nemcsak a kossuthi emigráció, hanem egészen 1990-ig az idevonatkozó adatok teljes mértékben a Történeti Hivatalnak átadásra kerültek.
Köszönöm a figyelmüket.
