DR. BODA ILONA
DR. BODA ILONA
DR. BODA ILONA (FKGP): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Előrebocsátom, hogy nagyon rövid a felszólalásom, nem tér ki a törvényjavaslat valamennyi pontjára. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója az előttünk fekvő törvényjavaslatot megvitatta, azt általános vitára alkalmasnak találja. Amint az köztudomású, az Országgyűlés a demokratikus állami élet tisztaságának előmozdítása érdekében az 1994. évi XXIII. törvénnyel rendelkezett, és állította fel 1996-ban a Történeti Hivatalt.
Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény szerint a volt állambiztonsági szervek meghatározott iratait őrző és kezelő Történeti Hivatal szerepe és feladatköre lényegében három csokorba köthető: az egyik, hogy biztosítja a törvényben foglalt korlátokkal az érintettek számára a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való joguk gyakorlását; másodsorban gondoskodik az egyes fontos tisztségeket ellenőrző bizottságnak a törvényben meghatározott eljárás lefolytatásához szükséges adatok és iratok szolgáltatásáról; végül, de nem utolsósorban biztosítja a kutatási tevékenység folytatását, illetve a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa őrzött iratanyag publikálásában.
A Történeti Hivatal történeti múltjának megismerésében mellőzhetetlenül szükséges rámutatni az Alkotmánybíróság 60/1994. számú határozatára, amely kimondta, hogy az Országgyűlés alkotmányos mulasztást követett el akkor, amikor törvényben nem szabályozta az információs önrendelkezési jog gyakorlását. E mulasztás pótlására, az információs kárpótlás végrehajtására született meg végül is 1994-ben, majd került felállításra 1996-ban a Történeti Hivatal.
(16.40)
Jelen törvényi módosítás főként az alaptörvényben meghatározott jogi fogalmak pontosítását és egyértelműsítését tűzi ki célul. E módosító rendelkezések közül külön kiemelendő az, hogy az információs önrendelkezési jog, az iratbetekintési jog teljes körűvé tételére törekszik maga a törvényjavaslat, figyelembe véve az Alkotmánybíróság időközben megszületett 23/1999. számú határozatában foglaltakat.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak az érintett, de a hozzátartozó is részt kaphat és betekinthet a róla szóló, történeti előzményekkel bíró iratokba. Ezt a rendelkezést képviselőcsoportunk támogatásáról biztosítja, kiemeltem üdvözli és támogatja.
Támogatjuk továbbá a kutatási tevékenység folytatásához fűződő jogok gyakorlását továbbépítő törvénybeli rendelkezéseket is. Néhány ponton azonban képviselőcsoportunk a jelen törvényjavaslattal szemben is fenntartásokat fogalmaz meg. Ezek a következők: a törvényjavaslat 6. § (5) bekezdés b) pontja azt mondja ki, hogy az irat keletkezésétől számított 150 év eltelte után kutathatók és hozhatók nyilvánosságra azok a személyes adatok, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos alkalmazottjainak, illetve hálózati személyeinek nevét, természetes személyazonosító adatait tartalmazzák. E rendelkezés ellentétben állónak látszik a jelen tervezet 5. § (5) bekezdésével, miszerint maga az érintett, az iratokban bármilyen jogcímen szereplő személy legfeljebb az adat keletkezésétől számított 90 évre írásos nyilatkozatában megtilthatja annak a személyes adatnak a kutatását, amelyet titkos információgyűjtő eszközök, illetve módszerek felhasználásával rögzítettek.
E két törvényhelyen rögzített időponteltérés véleményünk szerint kellőképpen nem indokolt a tervezetben, illetve az információs önrendelkezési jog biztosítását sértheti a már említett tervezetbeli, 6. § (5) bekezdés b) pontja szerinti 150 évnyi időtartam, amely tudomásunk szerint az európai uniós joggyakorlatban egyedülálló, nem áll összhangban az Európai Unió államai joggyakorlatával. A mi frakciónk álláspontja szerint más történeti időpontokat juttathat csak az eszünkbe, így például a török uralmat. De semmiképpen sem lehet az iratoknak ilyen hosszú titkosításáról szó; de ezen túlmenően is sérti az esélyegyenlőség elvét, a megfigyelt és a hálózatba beépült ügynökök vonatkozásában megint csak az ügynököket helyezi kedvezőbb megítélésbe és kedvezőbb szerepkörbe, annak ellenére, hogy azért tudjuk kiemelten támogatni ezt a törvényt, mert figyelembe veszi az Alkotmánybíróság határozatában foglalt információs önrendelkezési jog esélyegyenlősére vonatkozó szempontjait is. Mindenképpen szükséges tehát a mi frakciónk meglátása szerint is ennek a 150 évnyi időtartamnak a feloldása, korrigálása és teljes körű átgondolása.
A másik, ami a kritikai észrevételeink megfogalmazására indított bennünket: a Történeti Hivatal jogállása szerint állami szaklevéltár, azzal a specialitással, hogy a Történeti Hivatalban kezelt és őrzött iratok körét bővíti a nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyaga, valamint az úgynevezett internálási iratoknak a gyűjteménye. Ezért érthető egyrészt a Történeti Hivatal speciális jogállása, ugyanakkor azonban éppen a szaklevéltári hivatkozás vonatkozásában, amely alól az értelmező és végrehajtási rendeletek számos esetben, ha minden esetben nem is, feloldást adna, annak a kérdéskörnek az egyértelmű megválaszolhatósága, hogy ha szaklevéltár, akkor az élén miért államtitkári jogállású személy áll. A Történeti Hivatal élén álló személynek a jogállása tehát adott esetben véleményünk szerint jelentős mértékű átgondolást igényel az államtitkári jogállás szerint.
Véleményünk szerint tehát pontosításra és módosításra szorul a most tárgyalandó törvénytervezet, különösen az esélyegyenlőségre, az Alkotmánybíróság határozataira figyelemmel, valamint az államtitkári jogállás vitatható rendelkezéseit illetően.
E két kritikai észrevételtől eltekintve frakciónk, az Alkotmánybíróság határozataiban foglalt szempontokat külön is kiemelve és azt figyelembe véve, a törvénytervezetet a jelen formájában módosító javaslatokkal támogatja, azt a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlja.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Kisgazdapárt és a Fidesz soraiban.)
