DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzetbiztonsági bizottság mint első helyen kijelölt bizottság, megtárgyalta a törvényjavaslatot, meghallgatta a kormány képviselőit, és nemcsak a kormány képviselőit, hanem az érintetteket is, a Történeti Hivatal munkatársait is.
A bizottság ugyanabból az alapvetésből indult ki, amely a miniszter úr expozéjában is elhangzott, mely szerint a 16/2000. számú országgyűlési határozat harmadik pontja szerint az 1997., 1998. évről szóló Történeti Hivatal-beszámoló szerint szükségessé vált egyrészről azoknak a felmerült jogi problémáknak a rendezése, amelyek a hivatal napi működése során rendszeresen felmerülnek, másfelől pedig az információs önrendelkezési jog gyakorlását biztosító szabályok átalakítása is szükségszerű, azzal együtt, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal iratait - mint szaklevéltár - a továbbiakban a Történeti Hivatal őrizze. Ez biztosítaná az egységes eljárást a kutathatóság, a betekintés, a törlés s a többi tekintetében. Ehhez az is szükséges, hogy a Történeti Hivatal levéltári jogállással rendelkezzen.
A javaslat elfogadásával a Történeti Hivatalban a volt állambiztonsági szerveknek a jelenleg hatályos törvény 25/A. (1) bekezdés ab) pontjában felsorolt iratai, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok levéltárba kerülő iratai nyernek elhelyezést. Az Etv.-nek az információs kárpótlást garantálni hivatott rendelkezéseit azonban csak a volt állambiztonsági iratok esetében kell továbbra is biztosítani.
(15.40)
A demokratikus keretek között működő nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagainak megismeréséről és kutatásáról a levéltári törvény alapján és ezek rendelkezései szerint kell gondoskodni.
A bizottságban több kérdésben vita volt. Az egyik a jogelőd szervezetek - melyek tartoznak a törvény hatálya alá -, a másik a vezetők jogállása tekintetében alakult ki. A kétharmadosság kérdése is előkerült, illetve a 150 éves kutatási moratóriumról is vita volt a bizottságban. A többség álláspontja szerint elfogadható az az indoklás, miszerint melyik az a kör, amely jogelőd szervezetnek tekinthető. A vezetői jogállás tekintetében úgy láttuk, hogy helyes az az álláspont, hogy a vezető államtitkári, a helyettes pedig helyettes államtitkári rangot kapjon, hiszen nem szaktárca alá rendelt levéltárról lenne majdan szó, hanem az Országgyűlés alá közvetlenül, és akkor ez a közjogi rendszerbe beilleszthető.
A kétharmadosság tekintetében hosszas polémia alakult ki - szinte átmentünk alkotmányügyi bizottságba -, a korábbi, illetve a későbbi alkotmánybírósági döntéseket interpretálták a bizottság tagjai. Tulajdonképpen az iratátadás tekintetében abban jutottunk dűlőre, hogy azt törvényben kell elrendelni, a levéltári törvény pedig feles, ilyen módon a rendelkezések meghozhatók.
A 150 éves moratóriumot illetően úgy látja a bizottság, hogy ez módosító indítványokkal az elkövetkezendőkben javítható, hiszen ez egy rendkívül hosszú határidő. Ilyen módon igazítani lehet a titoktörvényhez is, azzal összefüggésben lehet meghozni a rendelkezéseket.
Való igaz, figyelembe kell venni azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya, kapcsolataik védelme hosszabb időintervallumot kell hogy biztosítson. Ezekre a gondolatokra figyelemmel a bizottság többsége ajánlja a tisztelt Háznak a törvényjavaslatot elfogadásra, a kisebbséggel kapcsolatos véleményeket pedig a kisebbségi előadó ismertetni fogja.
Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
