DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság is vizsgálta ülésén ezt a migrációs törvénycsomagot; előrebocsátva a bizottság döntését, a bizottság nagy többsége általános vitára alkalmasnak tartotta ezeket a jogszabálytervezeteket.
Talán három kérdéskört célszerű kiemelnem, ami a bizottsági vitában hatványozottan megvitatásra került. Az első ilyen kérdéskör mindjárt az, hogy szükség van-e most egy ilyen típusú harmonizációra az európai uniós joganyaggal vagy sem. A bizottságot komoly szakértők szakirodalommal is ellátták, és volt olyan álláspont, komoly szaktekintélyek azt fogalmazták meg írásban a bizottságnak, hogy mindez egy kicsit most értelmetlennek látszik. Ezt azzal indokolták, hogy az Európai Unió joganyaga változóban van - ahogy itt a miniszteri expozéban már elhangzott ez a joganyag -, az Unió harmadik pilléréből átkerül az első pillérébe; az amszterdami szerződés módosítása óta van ez így, 1999 márciusa óta. Ez a szerződés gyakorlatilag ötéves határidőt hagy az Uniónak, hogy ezeket az új jogszabályokat elkészítse. Ez a szerző úgy érvelt, hogy ebben a szituációban gyakorlatilag nem sok értelme van annak, amit a magyar kormány tesz.
A bizottság többsége nem ezt az álláspontot osztotta. A kormány ott lévő képviselője meggyőző érveléssel amellett szólt, hogy miért van szükség erre a harmonizációs lépésre, és a bizottsági ülésen szintén ott volt az ENSZ menekültügyi főbiztosa, aki a vitánkat most is érdeklődéssel figyeli, és aki ugyancsak annak az álláspontjának adott hangot, hogy szükség van erre a lépésre, és üdvözli azt, hogy az Országgyűlés elé kerül ez a törvénycsomag.
Egy másik kérdéskör, amit hatványozottan vitatott a bizottság, maga az intézményrendszer, illetve hogyan változna az az intézményrendszer, amely ezt a problémát kezelné. Kétfokúvá válik az államigazgatási eljárás, mert létrejönnének a központi intézmény területi szervei, és voltak olyan álláspontok képviselői, akik azt hangoztatták, hogy a területi szervek és a központi intézmény nem függetlenek egymástól, és ezért az egész jogorvoslati eljárás - ha úgy tetszik - csorbát szenved. Nyilvánvalóan ezt az álláspontot megint csak nem osztotta a többség, mert ez a gyakorlat megfelel a magyar államigazgatási törvénynek, és ott sem vetődnek fel ilyen problémák, nem beszélve arról, hogy az államigazgatási döntéseket bírói úton is támadni és megkérdőjelezni lehet.
Sokkal fontosabbnak tartottuk azt a kérdést, hogy ezzel az intézményi átrendezéssel nagyon nagy valószínűséggel legalább a felére fog csökkenni az az eljárás, ami alapján megnyugtatóan rendeződni tud egy-egy menedéket kérőnek a sorsa, és ez emberi jogi szempontból sokkal fontosabb, mint annak kritikája, hogy az intézményrendszer hogyan épül fel.
(9.20)
Nyilvánvalóan hosszasan elemeztük egy harmadik problémakör keretében a törvénycsomagnak azokat az intézményeit, amelyek emberi jogi nézőpontból fontosak lehetnek. A fideszes képviselők hosszasan érveltek amellett, hogy miért pozitív az az előrelépés, ami ebben a törvénycsomagban megtalálható.
Voltak olyan álláspontok, amelyek azt erősítették, hogy a törvénynek van egy olyan szakasza - Berglund úr is ennek a véleményének adott hangot -, ami a genfi egyezményen valamelyest túlterjeszkedne. A bizottsági vitában nem tudtuk eldönteni, hogy ez így van-e, az általános vita erre talán majd alkalmat ad.
A bizottság nagy többsége általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a törvénycsomagot. Köszönöm a figyelmüket.
