GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nem vettem részt a kétpercesekben, de néhány dologra ki fogok térni a hozzászólásomban.
Az én nagy dilemmám az, hogy a környezetem és én magam is meg vagyunk győződve arról, hogy miközben az iskolai önállóságról beszélünk, nekem van egy olyan vízióm, hogy amikor az önkormányzat alapít egy iskolát, az iskola vezetője benyújt egy pályázatot egy program alapján, ezt meg kellene neki valósítania. És a szülők majd eszerint minősítik, hogy a gyerek odajárjon-e vagy se. Ebből a szemszögből közelítem ezt a törvényt.
A gondjaim a következőek az általános vita keretén belül: Kádas képviselő úr ugyan érintette, de egyszerűen tragikusnak érzem azt, hogy pont az oktatási tárca, amely az egész képzés legfőbb felelőse, olyan törvényjavaslatot nyújt be, amely hemzseg a helyesírási hibáktól. Erre egyszerűen azt mondom, hogy ez felháborító; nemcsak hogy nem megengedhető, ez felháborító. Azt hiszem, egy általános vitában el lehet ezt mondani. És amikor ezt a törvényjavaslatot olvastam, én magam is nagyon sokáig úgy voltam vele, hogy úgy érzem, egyszerűen értelmetlen módosító indítványt benyújtani, mert koncepcionális probléma van a törvényjavaslattal.
Annak ellenére, hogy nagyra becsült képviselőtársaim már beszéltek a közgazdasági összefüggésekről, én hadd hivatkozzam Horváth képviselő úrra is. Nem olyan rég e Ház falai között vitatkoztunk és értettünk egyet a versenytörvény kapcsán a keretszabályozással. Képviselő úr, itt mintha a másik oldalra billenne a mérleg, mert azt gondolom, teljesen természetes, hogy szabályozás kell, úgy, ahogy itt elhangzott. Csak egyet kellene érteni abban, hogy mire terjedjen ki a szabályozás, miben lesz keretszabály, és melyek azok a pontok, ahol a szakma bejön, ahogy Balczó képviselő úr többször érintette.
Szóval nem látom azt a garanciát, amiről főleg Kádas képviselő úr is beszélt, a minőséget. Számomra a minőség a tankönyv tartalma. Hol jelenik meg ebben a törvényben garancia arra, hogy a megfelelően hozzáértő szakemberek hallathatják a szavukat, és annak súlya, annak következménye van? Úgy érzem, hogy ez rendkívül hiányzik. Próbáltam erre kísérletet tenni, módosító indítványban találkozni fog ezzel az államtitkár úr, de ezt rettentően hiányolom.
A másik, ami még gazdasági dolog. Azt gondolom, a magyar kormány egyik tárcája, jelesül az oktatási tárca, amelynek szintén vannak kodifikátorai - szóval tudom, hogy nem a miniszter úr írta meg a törvényjavaslatot -, nekik is tudniuk kell, hogy Magyarországon milyen hatályos törvények vannak, és azokban mi fogalmazódik meg. Azoknak a fogalmait át kellene hozni ebbe a törvényjavaslatba, vagy lehet hivatkozni arra, hogy honnan mit kell átvenni.
Az inflációs árképzésre azért nem térek ki, mert ezt az előbb a képviselő urak érintették, de kérem, gondolják végig azt, amiről én beszéltem. Ha az árképzés játékszabályát leírjuk, az is egy játékszabály, amikor azt mondja, hogy az infláció 150 százaléka. De van sok más megfogalmazási lehetőség, ami sokkal nagyobb garanciát ad akár a gyártónak, akár a fogyasztónak, a másik oldalon a szülőnek a kiszámíthatóságra. De ezt így deklarálni, hogy lehet 150 százalék, azt gondolom, tényleg elfogadhatatlan! Ez magában hordozza, mi magunk között azt mondjuk erről, hogy ez az infláció gerjesztése.
(15.40)
Nem! Ezt valamilyen korlátok között ki kell mondani, hogy mely költségek azok, amelyeket elismerek, és melyek azok, amelyeket nem. És ha ott van - úgy, ahogy itt a képviselő urak megfogalmazták -, akár a papírban, akár az energiában van egy nagyobb változás, azt érvényesíteni nemcsak lehet, kell!
Hadd térjek még ki a költségvetésre. Ez az, amire az előbb is utaltam. Kérem, önök fogadták el a kétéves költségvetést! Ezt a törvényjavaslatot már azt követően nyújtották be, és ebben még éves költségvetésről esik szó. Azt gondolom, hogy ez egyszerűen nonszensz.
Néhány gondolat erejéig hadd térjek ki a testület dolgára. Kérem önöket, gondolják végig, mit jelent az, hogy egy közgyűlésnek a határozatképessége 50 százalék plusz 1 főnél igaz, és ha minősített többség van, akkor a 60 százalék elég. Ez azt jelenti, hogy 30 százalékkal lehet olyan döntést hozni, amiről önmagában azt mondjuk, hogy súlyos kérdés, mert minősített többség kell hozzá, a tagok 30 százaléka plusz 1 fő meghozhatja. Hát miért nem mondjuk ki, hogy a tagok 50 plusz 1 százalékának egybehangzó szavazata kell ahhoz, hogy minősített többséget jelentő kérdésekben bármi eldőlhessen? Azt gondolom, ezt mindenképpen meg kellene fogalmazni és valahol érvényesíteni kellene ebben a törvényjavaslatban.
De olyan pontatlanságra is hadd térjek ki: beszél arról, hogy a testületnek milyen bizottságai lesznek, utána már csak azt mondja, hogy a bizottság elnöke helyettesítheti a testület elnökét. Melyik bizottságé? Aztán még tovább megyek. Az előkészítő bizottság munkája befejeződik az alapszabály elfogadásával. Hogyan folytatódik tovább? Hogyan lesz a tisztségviselők megválasztása? Mikor? Ki bonyolítja?
Ez az, amiről azt gondolom, nekiindult ez annak, hogy lesz ebből egy keretszabályozás, de valahol rettentően rosszul sikerült. És nekem az a félelmem, amiben egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, akik azt fogalmazták meg, nagyon jól kisejlik ebből a javaslatból, hogy a törvény erejénél fogva hozunk néhány vállalkozást monopolhelyzetbe. Holott azt gondolom - és ebben egyetértek Balczó és Szabados képviselő urakkal -, hogy igenis az kell, hogy aki arra adja a fejét, hogy tankönyvet akar írni, és vállalja a megfelelő szakmai grémiumok előtt, hogy meg tudja védeni az álláspontját, tehát a tankönyv tartalmát, akkor azt lehet nyomtatni, attól függően, hogy a kiadó ezt milyen feltételekkel tudja megtenni. Számukra ez lehet az egyetlen garancia, amiért érdemes megcsinálni. Minden más esetben van a felkérés, a megkérés, ami az én olvasatomban egy kicsit mindig valahogy feltételes módban jelenik meg, és egyfajta bizalmatlanságot jelent.
Befejezésül tisztelettel kérem, ezért gondoltam én magam is, hogy a legjobb lenne, ha a kormány visszavonná ezt a javaslatot, és a vita alapján készítene egy olyan javaslatot, amelyet most már megfelelő konszenzust tartalmazva hoz a Ház elé. És elnézést kérek államtitkár úrtól, de befejező mondatom rendkívül epés: nincs bizalmam abban, hogy változás lesz, mert pont ma délelőtt ez a Ház a részletes vita során egy másik törvényben kimondta, hogy a halastó-létesítés infrastrukturális beruházásnak minősül Magyarországon. Ezek után nekem nem sok bizalmam van.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
