GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Érintettem a korábbi hozzászólásomban ezt az árkérdést, de még tovább mennék. Balczó úrnak kérem a figyelmét, hogy a 4. § (4) bekezdését szíveskedjen elolvasni, ott konkrétan le van írva, hogy az oktatási miniszter a tankönyvjegyzék elkészítéséért kiírt pályázatban határozza meg az árat. Tehát ez is része annak, amiről beszélt Bauer Tamás is, én is, hogy amikor valaki leírja akár az értelmező rendelkezésben, hogy hogyan nőhet az infláció, vagy egy miniszter akkor, amikor még csak kiírja, hogy írni kell egy történelemkönyvet, és már akkor megmondja, ez mibe kerül, ettől kezdve hogyan működik a piac. Ettől kezdve hogyan érvényesül az az (1) bekezdés, amelyre ön hivatkozott? Mert nincs az a kiadó, aki nem ennél legfeljebb 1 forinttal olcsóbban fogja meghatározni az árat. Semmiképpen nem fog lényegesen olcsóbbat, mert azt mondja, ennyit hajlandó érte a miniszter fizettetni - mert nem ő fizeti, fizetteti - a fogyasztóval, a szülővel, a gyerekkel. És ettől kezdve ez nem működik. Ezért mondtam azt, hogy itt igenis egyesek monopolhelyzetbe fognak kerülni. Nagyon ügyesen van fogalmazva. Tehát ez jellemző a kormányra, hogy az (1) bekezdésbe beteszi így, hogy majd ezt a kiadó, őt kell szidni. (Dr. Pálinkás József: Ügyes!) Igen, ügyes, kedves államtitkár úr, és három bekezdéssel később odakerül, hogy ezt a miniszter mondta. De odáig már úgy néz ki, ahogyan ezt most Balczó képviselő úrról is feltételezem, odáig már nem jutott el.