BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is benyújtottam összesen hét darab módosító indítványt ehhez az egyébként az általános vitában elmondott súlytalan törvényjavaslathoz. Az én módosító indítványaim részben hasonlatosak ahhoz, amiről Szabó Márti az imént beszélt. Ha már tárgyaljuk ezt a törvényt, akkor jó lenne egy kicsit szélesebb közeg számára választási lehetőséget biztosítani a törvény által.
Az ajánlás 1. és 4. pontjaiban érintem a saját háztartással kapcsolatos definíciós problémát. A "saját háztartás" kifejezést a hatályos törvény is használta, anélkül, hogy definiálná ezt a fogalmat. Azt gondolom, hogy egyszerűbb lenne, mindenféle szempontból egyszerűbb lenne, ha a jövőre nézve sem definiálnánk, ugyanis ha ezt megtesszük, akkor belebotlunk azokba a bonyodalmakba, amelyekről itt az imént szó esett, hogy a saját háztartásban nevelt gyermeket ki, mikor, milyen időintervallumra viheti el ahhoz, hogy jogosulttá váljon a gyesre, történetesen a nagymama vagy a nagypapa. A javaslat szerint az szerepel, hogy rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki a gyerek.
Én magam is úgy gondolom, hogy ez az a kitétel, amely iszonyúan beszűkíti az értelmét a javaslatnak, az igénybevételi lehetőséget. Tessék belegondolni abba, hogy ma Magyarországon a házasságok fele felbomlik. Igazából segítségre a gyermek neveléséhez, gondozásához például annak a nőnek van szüksége, aki egyedül vállalta a gyereket. Azért emlegetem a nőt, mert mint tudjuk, ma Magyarországon gyakoribb, hogy a nő van egyedül a gyermekkel, és nagyon ritkán fordul elő, hogy az apa.
A gyermekeknek közel egyharmada születik ma Magyarországon házasságon kívül. Könnyű belegondolni, hogy egy olyan nő, aki egyedül vállalta a gyermeket, nagy valószínűséggel nem tudja igénybe venni a gyes lehetőségét, mert képtelenség havonta 18 300 forintból megélni, ráadásul két főnek megélni. Következésképp ha olyan szerencsés, hogy vannak nagyszülők, van olyan segítség a családban, a nagymama segítségére támaszkodhat, aki esetleg élni tudna a gyes igénybevételének a lehetőségével, akkor azt gondolom, hogy tényleg érdemes ezt a kaput kinyitni. A hatályos törvény szerint van ilyen lehetőség, méltányossági alapon, különleges szabályozás nélkül. Sőt, nem is csak a nagymamának, hanem a hatályos törvény úgy fogalmaz, hogy közeli hozzátartozó is igényelheti rendkívüli helyzetben a gyest.
Nos, ha így marad ez az előterjesztés, ahogy a kormánypárti képviselőtársaim benyújtották, ezeken az élethelyzeteken egyáltalán nem segít a javaslat. Könnyű végiggondolni, hogy ha egy nő például éjszakai műszakot kénytelen vállalni azért, mert néhány forinttal magasabb lesz akkor a fizetése, akkor a rendszeres gyakorlat előállhat úgy, hogy napközben tud lenni vagy a nap egy részében a gyerekével, és éjszaka rendszeresen a nagymamánál van a gyerek. Vagy könnyű végiggondolni, gyakran előfordulhat, hogy nem is azon a településen kap munkát, vállal munkát, ahol él, és csak hétvégén tud rendszeresen együtt lenni a gyerekével. Ezeket a nehezebb élethelyzeteket, ezeket a nehezebb élethelyzetű sorsokat mind-mind elzárja a lehetőség elől az a javaslat, amelyet a kormánypárti képviselőtársaim benyújtottak.
(14.20)
Ezeket a kérdéseket érintik az ajánlás 5-6. pontjában megfogalmazott módosító indítványaim, amelyek szintén ezzel kapcsolatosak, hogy tudniillik a nagyszülő háztartása is legyen megnevezve, ha már mindenképpen meg akarjuk jelölni a háztartást, ahol a gyermeknek laknia lehet.
A 8. és a 12. pontban találhatóak azok a javaslatok, amelyek a nyugdíjtémát érintik. Én magam is beadtam ezzel kapcsolatban módosító indítványt, ugyanis véleményem szerint szélesebb körnek akkor válna valóságos választási lehetőséggé a gyes választása nyugdíjas korban, ha ez nem járna együtt a nyugdíj elvesztésével.
Azt gondolom, hogy két nagyon különböző természetű ellátási formáról van szó. A gyes mint egy gyermekgondozáshoz adott állami támogatási forma jelenik meg, a nyugdíj pedig egy szerzett jog, egy megvásárolt ellátás, egy olyan járadék, amit évek hosszú során járulékfizetés előzött meg, következésképp miért kéne ezt a megvásárolt, szerzett jogosultságot elveszteni, ha valaki igénybe akarja venni a gyest, mert olyanok a körülményei. Azt gondolom, hogy semmiképpen nem lenne szabad így hagyni ezt a javaslatot. Ezt az ellentmondást fel kellene oldani, és erre lenne lehetőség olyan módon, hogy akár a szocialisták, akár az én módosító indítványaimat befogadná az előterjesztő.
Szeretném megemlíteni a 9. ajánlási pontban található módosító indítványomat is, amely a keresőtevékenységgel kapcsolatos szabályozást érinti. Tulajdonképpen ez a leginkább zűrzavaros része ennek a törvénynek, ugyanis az előterjesztők szerint annak a nagymamának, aki igénybe veszi a gyest, nem lenne jogosultsága keresőtevékenységre. Úgy fogalmaz a javaslatuk, hogy a gyermek hároméves kora után vehetne igénybe keresőtevékenységet.
Mindannyian tudjuk, hogy főszabályként a gyermek hároméves koráig jár a gyes, és csak a fogyatékos gyermekek esetén van egy magasabb korhatár megállapítva. Ez tehát azt jelentené, hogy az a nagymama, aki ennek a törvénynek a lehetőségeit kihasználva venné igénybe a gyest, nem folytathatna keresőtevékenységet gyes mellett.
Ugyancsak főszabályként a hatályos törvényben az szerepel, hogy a gyermek másfél éves kora után van lehetőség a gyes igénybe vevőjének keresőtevékenységet folytatni, tehát, mondjuk, ha az anyuka - ne adj' isten, az apuka - veszi igénybe a gyest, akkor a gyermek másfél-kétéves korában már napi négy órában vállalhat keresőtevékenységet.
Ha ezt a javaslatot így elfogadja a Ház, akkor előáll az a szörnyen zűrzavaros helyzet, hogy nagymama és nagymama között különbség támad. Ugyanis az a nagymama, aki a jövőben is méltányossági alapon kaphat gyest, az adott esetben folytathat keresőtevékenységet, aki pedig ennek a törvénynek a paragrafusai alapján, az nem folytathat keresőtevékenységet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem nekünk nem az a dolgunk, hogy tovább nehezítsük az emberek sorsát, az életkörülményeit, hanem éppen ellenkezőleg, hogy a nehéz sorsú emberek körülményein lehetőség szerint egy kicsit könnyítsünk.
Vitatkoznom kell Hadházy képviselőtársammal, aki az előbb mint pozitívumot úgy emlegette ezt a javaslatot, hogy a nők hátrányainak csökkentése az, ami ezen keresztül megvalósul. Én ezt hamis érvelésnek tartom. Jottányit nem fognak csökkenni a nők hátrányai. Ellenkezőleg: ha ennyire szűk az az érvényesülési kör, ahol egyáltalán változást jelenthet a dolog, akkor semmi de semmi nem történik. Megint hadd idézzem a jelenlegi, élő gyakorlatot: háromszáz fő veszi igénybe nagyszülőként jelenleg a gyest, és az előterjesztők is bevallották, hogy lényeges növekedésre ennek a törvénynek a kapcsán nem számítanak.
Végezetül, de nem utolsósorban: a legnagyobb gond a javaslattal kapcsolatban, hogy nem érinti a gyes összegét, nem foglalkozik azzal, hogy 18 ezer forintból ma Magyarországon megélni nem lehet, tehát ezért nagyon-nagyon indokoltnak tartjuk a szabad demokraták részéről, hogy kerüljön megemelésre, jelentős megemelésre ez az ellátási forma.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
