DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Kérdésem címe: "Tehetetlen-e vagy szándékosan nem állít gátat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a vadászatnak álcázott tömeges vadmészárlásnak?"
(12.30)
Az Országos Vadászati Védegylet, valamint a Magyar Vadász Kamara kiadványaiból megdöbbentő adatokat ismerhet meg a magyarországi vadállományért aggódó állampolgár, ugyanis a 2000. évben a hivatalosan regisztrált nagyvadkilövés 175 ezer volt. Összehasonlításként megjegyzem, hogy 20 évvel korábban csak 93 600 nagyvad került kilövésre, és akkor még nem is beszéltünk az orvvadászatról, ami sajnos mintegy 40-50 százalékkal megemeli a hivatalosan regisztrált kilövések számát.
Ma sajnos ott tartunk, hogy egyes vadászterületeken már a törzsállomány egyedeit vadásszák. Ha nem történik radikális beavatkozás a vadászati tervek készítésébe és jóváhagyásába, tíz éven belül a valaha bővében lévő magyarországi nagyvadállomány ritkaságszámba menő erdei-mezei vendég lesz nálunk. A kimutatásokból természetesen az is kiderül, hogy az ilyen mértékű vadászat évi 14 milliárd forint árbevételt hozott, ám az sem igen tapasztalható, hogy ez az összeg vissza lenne forgatva, a vad élőhelyének javítása érdekében. Ellenőrzi-e a bevétel ez irányú felhasználását a minisztérium? Elvégre Magyarországon hozzávetőleg ezernél több vadászati vállalkozás foglalkozik bérvadásztatással, és egy ilyen ellenőrzés elszomorító képet tárhatna a vizsgálat elé.
Miért engedjük a már mészárlás méretű kilövésszámot, miért nem előzzük meg a törzsállomány kilövését hathatós szankciókkal, és miért nem követeljük meg a bérkilövésből származó bevétel jelentős hányadának visszaforgatását a vad élőhelyének védelme, javítása érdekében? Van-e ezekre elképzelése a tárcának, ha igen, mik azok, vagy minden mehet tovább a jelenlegi rablógazdálkodás útján?
Várom a miniszter úr válaszát! (Taps a MIÉP padsoraiban.)
