DR. VONZA ANDRÁS
DR. VONZA ANDRÁS
DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A magyar vadgazdálkodás az 1996. évi LV. törvény hatálybalépése óta új alapokra helyeződött. A hazai nagyvadállomány létszáma jelentősen növekedett, így a kilövések aránya is ehhez igazodik.
A nagyvad törzsállománya a húsz évvel ezelőtt nyilvántartott állománynak mintegy a kétszerese. Ennek megfelelően a vadászati hasznosítás is értelemszerűen nagyobb, azaz a képviselő úr által problémaként felvetett kétszeres terítéknagyság arányosan követte a törzsállomány növekedését. A 2000-2001. vadászévben a vadgazdálkodásban elért árbevétel mintegy 13 milliárd forint volt. Ebből a vadgazdálkodók egyre növekvő mértékben fordítanak pénzeszközöket a közvetlen vadgazdálkodási kiadásokra, benne a vad élőhelyének javítására, a vadföldek művelésére, és a vad takarmányozására. Ez az összeg mintegy 5,5 milliárd forintot jelentett, míg a vadgazdálkodók 1,3 milliárd forintot a mezőgazdasági vadkárok térítésére fordítottak.
A vadállomány megnövekedett hasznosítása egyben az elmúlt vadászati évben az állam számára mintegy 170 millió forint vadvédelmi hozzájárulásból származó bevételt jelentett. Ezt az összeget a földművelésügyi tárca a fejezeti költségvetésben, a vadgazdálkodási tevékenység támogatása előirányzatban, pályázatos rendszerű támogatásként a vad természetes állományának és élőhelyének megőrzésére, védelmére fordítja, az idén mintegy 30 millió forinttal - összesen 200 millió forintra - kiegészítve.
A vadászható vadfajok hasznosítására a tervszerűség kell hogy jellemző legyen, így a kilőtt vad mennyiségét az éves vadgazdálkodási tervben, illetve a hosszú távú vadászati ütemtervekben határozza meg a vadászati hatóság. Rablógazdálkodásról tehát nincs szó. A vadállomány hasznosításának mértékét az okszerű gazdálkodás szakmai követelményei határozzák meg.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
