DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kicsit furcsa helyzet alakult ki, mert Wiener képviselő úr megelőlegezte az álláspontomat, amit a módosító javaslatokból olvasott ki, de semmi akadálya annak, hogy most ismertessem a Házzal azt az álláspontot, hogy frakciónk egyáltalán nem ellenzi a vizsgálóbizottság felállítását, tehát most az SZDSZ által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállításáról van szó, de szükség van arra megítélésünk szerint, hogy kiküszöböljük a javaslat alkotmányellenes és bizonyos esetekben törvénysértő elemeit. Tehát még egyszer mondom, a vizsgálóbizottság felállításával, annak a szándékaival egyet tudunk érteni, de ez nem azt jelenti, hogy az elénk terjesztett javaslat ne szenvedne számos jogi hibában, többek között szerintünk alkotmányellenes egy része, illetve törvénysértő.
Hogy idézzek egy klasszikust, aki mintegy tíz perccel ezelőtt szólalt fel, Tóth András államtitkár úr azt mondta, hogy amíg a témakörben vannak hatályban lévő jogszabályok, addig ezeket a jogszabályokat be kellene tartani, valahogy így fogalmazott az államtitkár úr. Arra a jogszabályra utalt, az 1994. évi XXIII. törvényre, amit a köznapi megfogalmazásban átvilágítási vagy ügynöktörvénynek nevezünk. Nos, ez a törvény az Országgyűlés által létrehozott, szabályozott eljárási rendben a III/III-as tevékenységre vonatkozóan egy átvilágító bizottságot hozott létre, és az átvilágító bizottságok vagy átvilágító bírák - így is szokták nevezni - végzik azt a tevékenységet, amely a III/III-as tevékenységre vonatkozik.
Tehát az elénk terjesztett vizsgálóbizottsági javaslat elvonná ezektől a törvényesen felállított átvilágító bizottságoktól azt a feladatot, hogy ők végezzék az III/III-as tevékenység átvilágítását, miközben egy hatályos, érvényes törvény azt mondja, hogy ezek az átvilágító bírák egy meghatározott eljárási rendszerben - aminek még ráadásul vannak jogorvoslati lehetőségei is, bírósághoz lehet fordulni - vizsgálják a III/III-as érintettséget. Tehát amit Bőhm András képviselő úr beterjesztett, az egy tágabb kör, az az egész III-as főcsoportfőnökségre vonatkozik, de azon belül van egy olyan rész, amelyre jelenleg érvényes, hatályos törvény van, és ezt a törvényt ezzel a határozattal nem lehet keresztülhúzni, az országgyűlési határozat nem lehet ellentétes azzal a törvénnyel, amely jelenleg hatályban van.
(22.50)
Ezért javasoljuk egy módosító indítvánnyal, hogy a vizsgálatot a III/III-as tevékenység vonatkozásában úgy végezze el a vizsgálóbizottság, hogy vegye igénybe a jelenleg létező átvilágító bizottságoknak a közreműködését, tehát rajtuk keresztül kérje meg azt, hogy az érintett személyeknek az átvilágítása megtörténjen. Ez a javaslatunk, és kérem, ezt fontolják meg, hiszen addig a vizsgálóbizottság nem fogja tudni a III/III-as tevékenységet vizsgálni, amíg egy érvényes jogszabály ennek ellentmond, és van egy másik eljárási rend, ráadásul egy garanciális szabályokkal körülbástyázott, jogorvoslati rendszerrel meghatározott rendszer, ami a III/III-as tevékenységre vonatkozik. Tehát kérem Bőhm András képviselő urat és az előterjesztőket, fontolják meg, hogy legalább ezt a nyilvánvaló törvénysértő voltát küszöböljük ki a javaslatnak.
Az alkotmányellenesség kérdésében, amiről Wiener képviselő úr is beszélt: képviselő úr, az ön által idézett, egyébként 60/1994. számú alkotmánybírósági határozat pontosan olyan körülmények között született, hogy volt egy törvényszöveg, amelyet alkotmánybírósági normakontroll során az Alkotmánybíróság megvizsgált, és azt már tudjuk, hogy a jelenleg hatályban lévő törvény szövegét, tehát az 1994. évi XXIII. törvény szövegét, vizsgálati módszereit, valamint az eljárási rendjét alkotmányosnak tekinti most már az Alkotmánybíróság, hiszen az alkotmányos kontrollon átment. Ezért mi azt javasoljuk, hogy szemben azzal, amit a vizsgálóbizottsági kezdeményezés ír, ne próbáljunk új vizsgálati szempontokat és vizsgálati módszereket felállítani, hanem az Alkotmánybíróság előtt már alkotmányos kontrollon átment és az Alkotmánybíróság által elfogadott vizsgálati módszert használjuk. Azaz mi azt javasoljuk, hogy az önök vizsgálóbizottsági kezdeményezésébe szó szerint, szöveg szerint emeljük át az úgynevezett ügynöktörvényből a vizsgálati módszerre és a vizsgálati eljárásra vonatkozó részeket.
Tehát, Wiener képviselő úr, én nem állítom azt, hogy az ön interpretációja esetleg ellentétes lenne az Alkotmánybíróság szándékával, de egy biztos, hogy a jelenleg hatályos ügynöktörvény már minden alkotmányossági aggálytól mentes. Ezért azt javasoljuk, hogy ennek az ügynöktörvénynek a vizsgálati rendszerét, vizsgálati módszerét emeljük át egy az egyben szövegszerűen a vizsgálóbizottság rendszerébe.
Tehát még egyszer hangsúlyozom, Wiener képviselő úrnak is és Bőhm András képviselő úrnak mint előterjesztőnek mondom, hogy a vizsgálóbizottság felállításának nincs akadálya, csak azt kérjük, az a minimális elvárásunk az Országgyűlés többségével szemben, hogy ne próbáljanak erőből egy alkotmányellenes és törvénysértő javaslatot áterőltetni. Hozzuk helyre ezeket a hibákat, semmi akadálya annak, hogy helyrehozzuk, mi ebben partnerek vagyunk, be is nyújtottuk rá a módosító javaslatot, de akár kapcsolódó módosítóval még lehet változtatni; de mivel ezek szövegszerűen át vannak emelve az úgynevezett ügynöktörvényből, ezért olyan sok változtatásra nem nagyon látok lehetőséget.
Engedje meg, Bőhm képviselő úr, hogy még felhívjam a figyelmét arra, hogy az előterjesztésüknek szerintem van még hiányossága, de ezek is módosító javaslatokkal kiküszöbölhetőek. Az egyik az, hogy kik lehetnek tagjai ennek a bizottságnak, mely országgyűlési képviselők. Mi azt javasoljuk - én azt hiszem, ez magától értetődik, de nem szerepel a javaslatban -, hogy csak nemzetbiztonsági átvilágításon átesett képviselők, tehát úgynevezett C típusú átvilágításon átesett képviselők legyenek a tagjai, másrészt bizonyos erkölcsi megfontolásokból azt javaslom, hogy olyan személyek legyenek a tagjai, akik az úgynevezett ügynöktörvényben felsorolt tevékenységet nem végeztek. Tehát gyakorlatilag az ügynöktörvény hatálya alá tartozó, de az ő átvilágítását negatív eredménnyel záró határozat birtokában lehessen valaki képviselő. Tudjuk jól, hogy ez erkölcsi kérdés: ne végezzen a vizsgálóbizottságban olyan személy vizsgálatot a III-as főcsoportfőnökségre vonatkozóan, akit esetleg korábban az átvilágító bírák érintettnek találtak ebben az ügynöki múltban, mondjuk így.
Még van egy apróság, ami nem tudom, mennyire apróság, de feltétlenül fontosnak tartom, hogy a javaslatainkat legalább abban az értelemben fontolják meg, hogy nemcsak a III-as főcsoportfőnökség tevékenysége az, ami górcső alá veendő, hanem - vissza kell térnem arra az ügynöktörvényre, amely jelenleg hatályban van - például az a tevékenység is górcső alá veendő, hogy valakik kaptak-e olyan jelentést, amelyet a III-as főcsoportfőnökséghez tartozó hivatásos vagy nem hivatásos személyek készítettek. Jól ismerik az ügynöktörvény szabályozását, abban nemcsak arról van szó, hogy ki az, aki gyakorlatilag besúgó volt vagy ügynök volt, hanem ki az, aki ilyen jelentéseket olvasott, ki az, aki ilyen jelentéseket hivatalból megkapott. Ezt is vizsgáljuk, hiszen ha ezt nem vizsgáljuk, akkor valójában csak a kishalakkal foglalkozunk, és a piramis csúcsán lévő személyekkel, akik valójában megrendelték vagy olvasták ezeket a jelentéseket, nem foglalkozunk.
És én indokoltnak tartom, hogy az ügynöktörvényhez hasonlóan a karhatalmista tevékenységet is vegyük ide. Bár nem szorosan függ össze a titkosszolgálati tevékenységgel, de mivel az 1994. évi XXIII. törvény, tehát ez az úgynevezett átvilágítási törvény a titkosszolgálati, a III/III-as tevékenységen kívül kiszűri azokat, akik kapták ezeket a jelentéseket, kiszűri azokat, akik karhatalmisták voltak, és kiszűri azokat mellesleg, akik a nyilaskeresztes párt tagjai is voltak, tehát ez egy ilyen kör is; ennek már végképp nincs a jelenlegi témához köze, de úgy hiszem, hogy ha igazán akarjuk látni a múltat, hogy kik voltak érintettek az 1990 előtti elmúlt rendszerben, és kik azok, akik esetleg utána kormányzati pozíciót töltöttek be, akkor teljes körű vizsgálatra van szükség, ne csak a III-as főcsoportfőnökség tevékenységére, hanem, mint mondtam, a karhatalmista tevékenységre is terjedjen ki ez a vizsgálat.
Összefoglalva, tisztelt előterjesztők, tisztelt Ház, mint mondtam, nem ellenezzük a vizsgálóbizottság felállítását. Kérem, fontolják meg a módosító javaslatainkat, már csak azért is, mert azt viszont előrebocsátom, hogy ha a törvénysértő vagy alkotmánysértő voltát nem tudjuk kiküszöbölni ennek a vizsgálóbizottsági kezdeményezésnek, akkor lehet, hogy abban a helyzetben leszünk, hogy nem tudunk törvénysértő vagy alkotmánysértő javaslatra igennel szavazni. De mi szeretnénk megszavazni ezt a javaslatot, csak úgy látjuk, hogy ezeket a törvénysértő, illetőleg alkotmánysértő elemeit helyre kell rakni, nincs ennek semmi akadálya, végül is egy Házszabálytól eltéréssel dolgozunk most, van arra lehetőség, hogy a módosító indítványokat beépítsük az önök javaslatába.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.)
