DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy talán visszatérhetünk a most tárgyalandó napirendi ponthoz. Abból indulok ki, hogy azt az előterjesztést, amelyet Bőhm András és Zwack Péter szabad demokrata képviselőtársaim jegyeznek, eddig csak nagyon kevés pozitív vagy akár bíráló megjegyzés illette, hiszen a vita eddig - mint közismert - nem erről folyt.
Ennek az előterjesztésnek az a lényege, hogy lássunk tisztán, hogy valóban tisztában legyünk azzal, hogy múltunknak ez a része miként is néz ki a jelenben. Nem arról van szó, hogy hogyan néz ki a múlt, hiszen ezt nem tudjuk ennek alapján megítélni. Itt kizárólag arról van szó, hogy az 1990. május 2-ától napjainkig, az 1997. évi LXXIX. törvény értelmében politikai vezetőként tevékenykedő személyek tagjai voltak-e avagy sem a III-as főcsoportfőnökségnek, vagy hálózati személyként kapcsolódtak ehhez. Ez tehát ennek a határozatijavaslat-tervezetnek az első számú funkciója.
Van ezenkívül még egy nagyon fontos jellegzetessége, mégpedig az, hogy ez - szemben azzal a törvényjavaslattal, amelyet a mostani ellenzék be kíván nyújtani, és a parlamenten megpróbál keresztülverni - nem szankcionáló, nem büntető jellegű. Nem az a célja, hogy embereket megfélemlítsen, nem az a célja, hogy embereket diszkrimináljon, nem az a célja, hogy embereket kirekesszen a politikai közéletből. Az a célja, hogy a választók pontosan tudják azt, hogy kire szavaznak, és ha tudják, hogy az érintett személynek milyen a múltja, akkor nyugodtan támogathatják, illetőleg elutasíthatják.
(22.40)
Önök, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, még nagyon jól emlékezhetnek az 1994. évi országgyűlési választási kampányra: akkor az MDF vezette kormány mindent megtett annak érdekében, hogy Horn Gyulát, a Magyar Szocialista Párt elnökét lejárassa.
Azonban hiába mondtak el Horn Gyuláról mindent, mégis a Magyar Szocialista Párt 54,14 százalékát szerezte meg a mandátumoknak, és 32,99 százalékát a szavazatoknak, ami egyértelműen azt mutatta, hogy a magyar választópolgárok egy igen jelentős része számára az a negatív lejárató kampány, amit akkor Horn Gyula és az MSZP ellen folytattak, nem volt elfogadható, és sokkal inkább más tényezők alapján alakították ki az álláspontjukat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bőhm András javaslata, amelyet Zwack Péterrel együtt jegyzett, ezt a célt szolgálja, amit előbb már jeleztem, legyenek tisztában a választók azzal, hogy kinek milyen volt a múltja, és ennek alapján szülessenek majd meg a választói döntések, vagy ennek alapján történjen meg egy adott párt értékelése. Ez utóbbi megjegyzést azért tettem, mert elképzelhető az, hogy valaki politikai vezető volt egy korábbi időszakban, mostanra azonban már visszavonult, vagy pártja visszaszorult, ebben az esetben az érintett személy mintegy a pártját is meghatározott - idézőjelbe téve - "helyzetbe" hozza. Tudják azt, hogy annak a pártnak, amelyet támogatni kívánnak, volt ilyen politikai vezetője, volt ilyen általa delegált minisztere, volt ilyen általa a kormányzati apparátusba beküldött politikai államtitkára.
Tisztelt Képviselőtársaim! A második jellegzetesség, tehát mint említettem, hogy nem szankcionáló jellegű ez a javaslat, nem az a célja, mint a kormányon korábban levő, mostani ellenzéki fideszes és MDF-es képviselőknek, hogy kirekesszen a közéletből meghatározott körbe tartozó személyeket. Éppen ezért az alkotmányossági problémák is másként merülnek fel. Elhangzott már Csáky képviselőtársamtól, de ez kitűnik Répássy Róbert módosító indítványából is, hogy a Bőhm-Zwack-féle tervezetet bizonyos szempontból nem tartják alkotmányosnak, és itt hivatkoznak a 60/1994-es alkotmánybírósági határozatra.
Megítélésem szerint ez a hivatkozás nem tűnik igazán megalapozottnak, a következők miatt. Ahogy Répássy képviselőtársam módosító indítványából kitűnik, azt tartja a Fidesz és az MDF kifogásolandónak, hogy ha valaki szerepel úgymond a hálózati személyekre vonatkozó kartonanyagban, abban az esetben az ő személyüket nem lehet nyilvánosságra hozni. Márpedig a Bőhm-Zwack-féle tervezetben van egy olyan megfogalmazás, b) pont, hogy "szerepelnek-e az a) pontban felsorolt szervek hálózati nyilvántartásában vagy...". Ezt szeretné kiküszöbölni.
Mit mond valójában a 60/1994-es alkotmánybírósági határozat? Idézném az alkotmánybírósági határozat indoklásának ezzel foglalkozó részét. Idézem: "Egyedül a törvény 1. § b) pontjában szereplő hálózati nyilvántartás az, amely teljesen nem rekonstruálható. A III/III-as csoportfőnökség iratanyagának nagy részét megsemmisítették 1989 decemberében és 1990. január első felében. Ezek az anyagok felölelték a törvény számára jelentőséggel bíró titoktartási nyilatkozatot, a nyugtákat, valamint az eredeti jelentéseket.
Megmaradt 27 133 hálózati személyre vonatkozó 43 983 személyi karton, amely a hálózati személyek adatait és szolgálati kapcsolatait tartalmazza. Mivel ezeket a hálózati személyek nem írták alá, önmagukban a jelentés szerint - itt egy nemzetbiztonsági bizottsági jelentésről van szó - bizonyító erejük nincs."
Folytathatnám az idézetet, amely arról szól, hogy mégiscsak lehetőség nyílik arra, hogy rekonstruáljuk azt, hogy kik voltak hálózati személyek. Itt azonban én nem a rekonstrukciót hangsúlyoznám, illetőleg ennek lehetőségét, hanem azt, hogy ez a fajta alkotmánybírósági érvelés miért nem teszi alkotmányosan aggályossá vagy egyenesen alkotmányellenessé a határozati javaslatot. Azért, mert itt arról van szó, hogy szerepelnek-e a hálózati nyilvántartásban. Ez nem azt jelenti, hogy az érintettek valóban hálózati személyek voltak. Csak azt akarja kivédeni ez a javaslat ezáltal, hogy az érintettekről többé ne keringjenek olyan legendák, mendemondák, hogy hálózati személyek voltak; ezért velük kapcsolatosan azt állapíthatja meg majd a bizottság, hogy szerepelnek a hálózati nyilvántartásban, de jön ezután a c) pont, hogy vagy aláírták-e, és az Alkotmánybíróság érvelése itt azt mondja ki, hogy ha szerepeltek a hálózati nyilvántartásban, ám nem írtak alá, abban az esetben rendkívül nagy a valószínűsége annak, hogy mégsem voltak ügynökök. Egy ilyesfajta adat nyilvánosságra hozatala, tisztelt képviselőtársaim, még mindig sokkal jobb, mintha az érintett személyről továbbra is azt suttognák, hogy hálózati személy volt, de azzal próbálja magát mentegetni, hogy ő úgymond nem írt alá, de a valóságban az történt, hogy ő aláírt, csak azt a papírt nem sikerült megtalálni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a rövid elemzésnek az alapján megítélésem szerint nyilvánvaló, hogy az előterjesztésnek ez a pontja nem aggályos alkotmányjogi szempontokból, ugyanakkor - s ezt az előterjesztők szerintem maguk is tudják - valóban vannak bizonyos hiányosságai a javaslatuknak, ezek azonban olyan hiányosságok, amelyek módosító indítványok benyújtásával korrigálhatóak. Véleményem szerint akkor dönt helyesen a Ház, ha a módosító indítványok elfogadása után feláll ez a bizottság, és valóban végrehajtja azt a történelmi feladatot, amelyre vállalkozott.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
