DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Joggal érzi igazságtalannak a szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok jelentős része azt az eljárást, amely az üzletrészrendezés ügyében a Fidesz-kormány irányításával az elmúlt másfél évben történt.
Emlékeztetem önöket, hogy először nem piaci megoldást választott a Fidesz-kormány: törvényt készített, ennek az üzletrész kifizetésén túlmutató célja volt a létező szövetkezetek szétverése. Ez a törvény kizárólag a külső szövetkezeti tagokat, szövetkezeti üzletrész-tulajdonosokat kedvezményezte, az aktív és nyugdíjas tagoknak készpénzben kellett volna a külsősöket kifizetni.
Ez a szövetkezeti vagyon pénzzé tételét feltételezte volna, továbbá azt, hogy az aktív és a nyugdíjas tagok üzletrésze lenullázódik, másoké a névértéken térül meg, megszűnik több tízezer munkahely, továbbá visszazuhan a mezőgazdaság termelése - ez lett volna a következménye. Az Alkotmánybíróság megmentette az érdekelteket és mindannyiunkat ezektől a károktól, hiszen az első betűtől az utolsóig megsemmisítette ezt a törvényt.
Ezután jött a Fidesz-féle piaci megoldás a törvény kijavítása helyett, amely a lépcsőzetes szavazatszerzés stratégiájára épült, nem pedig az igazságra. Először a működő szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosait, másodsorban a nyugdíjas tagokat, harmadikként pedig a csőd- és felszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek külső és nyugdíjas tagjait kedvezményezték volna, tehát ők kapták volna meg üzletrészük ellenértékét.
Az üzletrész-kifizetést a '92. évi kibocsátáskori névértékre alapozták, mondván, hogy az üzletrész-tulajdonosok jelentős részének nem volt befolyása a gazdálkodási és a vagyoni folyamatokra, ekkor természetesen meg kell kérdezni, hogy akiket azóta számoltak fel, az ottani üzletrész-tulajdonosoknak volt-e befolyása.
Elfogadhatatlan, hogy az 50 milliárd forint elköltése ennyire átgondolatlanul és ennyire igazságtalanul történjen meg. A társadalmi igazságosság, az Alkotmánybíróság korábbi iránymutatása egyaránt megköveteli, hogy az alanyi jogú üzletrész-tulajdonosok mindegyike azonos elbírálás alá essen, a korábban felszámolt szövetkezetek üzletrész-tulajdonosai méltányos kárpótlást kapjanak.
(11.30)
Ami a képviselő úr konkrét eseteit illeti, az első csoportban azokat sorolta fel, akik olyan szövetkezeteknek voltak a tagjai, amelyek a '92. évi II. törvény szerint nem alakultak át. Ott természetesen a vagyonnevesítés sem történt meg a '92. évi II. törvény szerint, így korábban ezen szövetkezetekben ugyan osztottak vagyonjegyet, de a vagyon száz százalékának megfelelő üzletrész-tulajdonosi státus nem jött létre, így ezen szövetkezetek esetében meglehetősen nehéz a helyzet, és valószínű, hogy nem tudnak bekerülni az üzletrészrendezésbe. A második csoportba azon szövetkezetek tartoznak, amelyek jogutód nélkül megszűntek '92 óta, illetve a csőd- és felszámolási eljárás befejeződött. Ezek vonatkozásában igazságtalannak tartjuk a megkülönböztetést, így ezek esetében említettem, hogy egy méltányos kárpótlásra kell sort keríteni.
A harmadik eset azon szövetkezetekre, illetve tagjaikra vonatkozott, akik eladták, ajándékozták vagy ajándékba kapták az üzletrészeiket. Sajnos, akik önmaguk hoztak döntést az üzletrész értékesítése, társaságba vitele, ajándékozása ügyében, ott visszamenőlegesen nem tudunk ilyen rendezést tenni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A negyedik csoportba pedig a határidőn túli esetek tartoznak, ott pedig a jogvesztés miatt nem került sor erre. Ezeket a problémákat kívánjuk orvosolni, és egy egységes, igazságos rendezést megvalósítani.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
