IVANICS FERENC
IVANICS FERENC
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Korábban is szerettem volna Szabó Zoltán hozzászólására reagálni, de úgy gondoltam, hogy inkább nem, de most újra egy olyan érvet hoz elő, amely, azt gondolom, nem igazán szerencsés.
Az egyik megelőző hozzászólásában április 21-étől számította az időt, hogy ez a baja a Fidesznek az előterjesztésével, majd most újra megerősítette, hogy bizony itt az új kormánnyal van a probléma. A Fidesz nem irigyli a kormánytól ezt az előterjesztést, nem erről szól a dolog.
Ez az erkölcsi alapról szól. Arról szól, amit önök, úgy látszik, nem bírnak megérteni.
(20.40)
Bizonyára önök is láttak már a környékükön olyan családot, ahol kutyát neveltek. Ha egy kutyát sokáig vernek, akkor a simogató kézre is összerándul és megijed. Ezt a reakciót nem lehet leírni, nem lehet aktuálpolitikai helyzetbe hozni, nem lehet jónak tűnő felszólalásokkal eltakarni; ha simogató kéz közelít, akkor is összerándul az izom. Higgyék el, hogy erről van szó: az 1956-ot elevenen megélőkben jelen pillanatban ez az előterjesztés ilyen zsiger. Nem tudjuk pontosan, hogy mit kaphatunk a végén. Erre mondom én, hogy el kell telnie egy kis időnek, tényleg le kell tisztulnia ennek a kérdésnek, és majd évek múltán lehet ezt objektíven, kívülről szemlélni. De most még nem lehet.
Elég sok érvet felsorakoztattak a fideszesek, de önök is pontosan tudják, mi a helyzet, hiszen ismerik egymást, ismerik a frakciójukat, még ha esetleg nem is beszélnek olyan kérdésekről, amelyekről pedig szükséges lenne.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
