PÁNCZÉL KÁROLY
PÁNCZÉL KÁROLY
PÁNCZÉL KÁROLY, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/108. számú törvényjavaslat a közoktatásról szóló törvény módosításáról éles vitát váltott ki az oktatási bizottságban, amelyben a kialakult kisebbségi vélemény az alábbiakban foglalható össze.
A javaslatban található változások négy nagy csoportra oszthatók: a kerettantervvel összefüggő kérdésekre, az Országos Köznevelési Tanács további jogállására, a tanév rendjére és a pedagógusok kötelező óraszámának a csökkentésére.
A kerettantervvel kapcsolatban: azáltal, hogy a tantervi szabályozás megszűnik kötelező erejű lenni, az átjárhatóságot szolgáló legfontosabb ereje szűnik meg. Ma a magyar közoktatásban a legnagyobb gond, hogy rettentően nagy az eltérés az egyes iskolák között minőségben, szakmai munkában. A polgári kormány a kerettanterv bevezetésével, amelyet a pedagógusok támogattak, az iskolarendszer megszilárdításával igyekezett sokat tenni az esélyt teremtő közoktatásért. A kerettanterv kötelező jellegének eltörlése mindezt alapvetően veszélyezteti. Nehéz lesz mérni, nehéz lesz kimeneti vizsgákat, érettségit szervezni, nem lesz átjárhatóság. Mi történik majd most? A lovak közé dobják a gyeplőt, mindenki azt csinál, amit akar - majd a tizenkettedik év végén találkozunk. Fognak-e így az esélykülönbségek csökkenni? Nem fognak! Ha a közös, egységes követelményrendszert szétverjük, akkor az iskolák közötti különbségek tovább fognak növekedni.
A tanév rendjével kapcsolatban: a kerettantervben szereplő óraszámokhoz hasonlóan a miniszter a javaslat szerint innentől kezdve kénye-kedvére állapíthatja meg a tanév rendjét. A bizottsági ülésen kiderült, hogy semmilyen egyeztetés a szakmai szervezetekkel, pedagógusokkal nem előzte meg a törvényjavaslat benyújtását. Az előterjesztés kizárólag, már ami a tanév rendjére vonatkozik, a naptárra, a kiszámítható tanévkezdésre koncentrál, ezt tartja a legfontosabbnak, és ezért inkább kiveszi a törvényből a tanítási év hosszát, a 185 tanítási napot, inkább beengedi a szombati tanítási nap lehetőségét, és veszélyezteti az őszi szünet meglétét. Az intézmények 80 százaléka úgy gondolta az elmúlt tanévben, hogy korábban kezdenek, és így elnyújtva a tanévet csökkentik a napi terhelést, mert ez felel meg inkább a gyermekbarát iskolának, semmint zsugorítani a tanévet és növelni a gyermekek terhelését.
Az Országos Köznevelési Tanács további jogállásáról: az OKNT véleményezési jogát lehet egyetértési joggá emelni. Ebben az esetben, azt gondoljuk, fontos lenne magának az OKNT-nek egy pontosabb, precízebb szabályozását leírni. De ha ennyire fontos ez a szervezet, ennyire fontos ennek a szervezetnek a véleményezési joga, akkor most miért nem lehetett a véleményét kikérni (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Kikértük!) a kerettanterv kötelezőségének eltörlése ügyében vagy a tanév rendje kapcsán vagy éppen Aáry-Tamás Lajos kirúgása előtt?
A pedagógusok kötelező óraszámának csökkentését támogatjuk. De! Amikor a kötelező óraszámok emelése megtörtént, akkor sem járt a megtartandó szaktárgyi tanórák emelésével. Viszont voltak általános fejlesztési feladatok a magyar közoktatásban, részben a kerettantervekre, a minőségbiztosításra való felkészülés, ettől a tanévtől pedig az egyéni fejlesztésre, tehetséggondozásra, közösségfejlesztésre kell időt fordítani. Ezeket a tevékenységeket ismerte el az óraszámokra vonatkozó szabály, elismerhetők voltak a pedagógusok egyéb tevékenységei.
Összegezve úgy ítéljük, hogy a bele-belekapkodó törvénymódosítás következményeként az állami oktatáspolitikának ismét a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság lesz a legfőbb jellemzője. Szocialista törvénycsomagokra, csomagokra már volt példa, azokra jól emlékezünk. Most egy liberális javaslattal, egy kis rakással állunk szemben, úgyhogy a javaslatot általános vitára alkalmatlannak tartjuk.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
