DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság az elmúlt heti ülésén foglalkozott a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával, és összességében általános vitára alkalmasnak ítélte azt.
Két alapvető platform alakult ki a bizottság ülésén, és ez elsősorban nem politikai, hanem szakmai platform volt. Az ellenzéki oldalról egyrészt az igazságszolgáltatási reform 1996 környékén történő alkalmazását, előkészítését hozták föl alapvető szempontként, hogy azt a típusú reformot, amelyet az akkori szocialista kormány támogatott, ők nem támogatták. Való igaz, a parlamenti szavazások ezt igazolták.
A másik oldalról pedig indokolatlannak tartották akkor is és később is a több tábla fölállítását, ezért módosították 1998 után a törvényt, amely ugyan alkotmánysértőnek bizonyult.
Mi toleráltuk ezt a javaslatot, hiszen egy reform tagadása önmagában nem baj, hogy valakinek más elképzelése van a táblák fölállításáról, az sem baj. A baj ott volt, hogy gyakorlatilag ez az álláspont szembeszegült, illetve ellene ment az igazságszolgáltatás résztvevői teljes korábbi konszenzusának, hiszen mint ahogy a Bírói Egyesület elnöke megerősítette a bizottság ülésén, Lenkovics Barnabás ombudsman szintén megerősítette, ez a reform bizony előremutató, és a négyszintű igazgatási, bírói rendszer jelentősebben segíti mind az alsóbb bíróságok, mind pedig a Legfelsőbb Bíróság munkáját.
Ekörül folyt végül is a bizottságban a vita, ahol a kormánypárti oldalon viszont elhangzott az, hogy több mint kívánatos a reform folytatása, nemcsak a bírói szervezet, hanem az ügyészi szervezet tekintetében; több mint kívánatosnak tűnik az, hogy az anyagi és eljárási jogszabályokban is ez a reform folyamatosan megjelenjen, illetve álljon helyre az az állapot, amelyet a három táblabíróság bevezetésével el kívántunk érni 1998 előtt.
Összességében konstruktív volt a vita a tekintetben is, hogy az eljárási szabályok hozzáigazítása a hatálybalépéshez milyen módszerrel történjék, bebizonyosodott az is, hogy összhangba hozhatók a szabályok a hatálybalépéssel. Egy új elemként merült föl a Bírói Egyesület elnöke részéről, melyet mi magunk támogatni tudtunk, hogy az úgynevezett gyorsító csomagot is összhangba kell hozni a táblabíróságokról szóló törvény hatálybalépésével.
Ugyanígy támogatni kívánjuk azt a javaslatot - és ebben az igazságügyi tárca is egyetértett -, hogy a másik két táblabíróság potenciális helyszínét, illetve székhelyét is határozzuk meg már most, 2005. január 1-jei hatálybalépéssel, ez pedig a győri és a debreceni ítélőtáblát jelenti. Nyitottak voltunk abban a kérdésben is, hogy Vas megye helyzete később máshogy alakuljon, ne a dél-dunántúli régióhoz, illetve pécsi székhelyű illetékességhez kötődjön, hiszen az ügyszámok úgy alakulnának most, hogy gyengén indokolttá tenné a Vas megyei, dél-dunántúli régióhoz való csatlakozást, a győri táblához való igazodás egy későbbi időpontban indokolható lesz. Tehát ebben is nyitottak voltunk.
Mindezekre figyelemmel, a kormánypárt és az ellenzék szakmai vitájára is tekintettel a bizottság úgy foglalt állást 15 igen és 12 nem szavazattal, hogy a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
