BORKÓ KÁROLY
BORKÓ KÁROLY
BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottság egyedüli előadójaként néhány szót szólnék a többségi véleményről is, ha lehet. Hasonló dolgokat hallottunk a foglalkoztatási bizottság többsége részéről is, mint ami itt a többségi véleményekben általában elhangzott. Ecsetelték a törvénymódosítás nagyszerűségét, és azt, hogy milyen jótétemény ez az ország lakossága részére.
A kisebbségi vélemény ezzel ellentétes. Néhány olyan gondolatkör köré csoportosítható a kisebbségi vélemény, amely az "üres kassza" elmélettel, a 20 százalékos családipótlék-emeléssel, a nyugdíjemeléssel, a közalkalmazotti béremeléssel, a minimálbér adómentességével és a törvényjavaslat saláta jellegével függ össze.
A kisebbségi véleményt megfogalmazók először is arra hívták fel a figyelmet, hogy alapvető ellentmondás van aközött, hogy a kormány jelentős pénzeket oszt szét a társadalom különböző rétegei körében, valamint aközött, hogy közben azt mondja, üres a kassza. Érdekes módon, amikor a pénzügyminiszter úr körbenézett, rögtön talált 320 milliárd forint többletbevételt az idei évre az államháztartásban.
A többségi vélemény szerint a családi pótlék igen jelentős növelése történik meg. A kisebbségi vélemény ezt a növekményt szerényebbnek tartja, hiszen egygyermekes család esetében 760 forint a növelés mértéke, kétgyermekes család esetében pedig 940 forint. A többségi vélemény hirdetői állandóan elfeledkeznek arról, hogy az elmúlt ciklusban kiegészítő családi pótlék bevezetésére került sor, amelynek összege megegyezett a családi pótlék mértékével, és a szociálisan valóban rászorult családok gyermekei után folyósította ezt az akkori kormányzat. Ez egy gyermek után 4200 forint volt, két gyermek után pedig ennek a duplája. Ehhez képest a mostani 760, illetve 940 forintnyi emelés elhanyagolható mértékű.
A liberál-szociális kormány egy hagyományával azonban mindenképpen szakított, mégpedig azzal, hogy különbséget tesz gyermek és gyermek között. Emlékezhetünk arra, hogy a Bokros-csomagban hogyan és mi módon történt ez a különbségtétel. Akkor a módosabb családok gyermekeitől egyszerűen megvonták a családi pótlékot. A mostani módosító javaslatnak ez mindenképpen előnye, hogy legalább nem tesz különbséget gyermek és gyermek között, a növekedés minden gyermeket egyaránt megillet. Kifogásunk volt a családipótlék-emeléssel kapcsolatban, hogy ez a szerény növelés a szociálisan rászorult családok helyzetén alapvetően nem javít.
A másik gondolatkör a nyugdíjak emelése volt. 19 ezer forinttal egységesen emeli a nyugdíjasok járandóságát egyszeri kifizetésként a mostani kormányzat. Ha valóban igaz az a tétel, amit számtalanszor hallottunk és hangoztattak, hogy a polgári kormány ennyi pénzt vett el a nyugdíjasoktól, akkor azt gondoljuk - és ezt is hangsúlyoztuk -, hogy akkor lenne igazán elegáns és valóban reális is a nyugdíjemelés, ha ez a 19 ezer forint a nyugdíjalapba beépülne. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy az elmúlt időszakban a nyugdíjemelés a mindenkori infláció fölötti volt. A Horn-Kuncze-kormány 12 százalékos reálbércsökkenésével szemben a polgári kormány 16 százalékos reálbér-növekedést ért el a nyugdíjasok esetében.
Szóltunk még a közalkalmazottak béremeléséről is, amely valóban jelentős, átlagban 50 százalékos, de lesz olyan, ahol az emelkedés 20 százalékos, és lesz, ahol 70 százalékos lesz. A minimálbér a beharangozottakkal ellentétben mégsem lesz teljesen adómentes, hiszen 50 ezer forint helyett 43 500 forintot fognak megkapni a munkavállalók.
Azt is kifogásoltuk, hogy a törvény saláta jellegű, együtt módosítja a családtámogatási rendszert, illetve a földtörvényt, holott ezek a dolgok egymástól nagyon távol állnak.
(10.30)
Az előbb elmondottak alapján az ellenzéki képviselők - 10 ellenszavazattal - nem tartják általános vitára alkalmasnak a törvénymódosítást.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
