BÚSI LAJOS
BÚSI LAJOS
BÚSI LAJOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Urak! Előrebocsátanám, hogy sem kis növényhatározót nem hoztam magammal, sem pedig továbbképzési jegyzetfüzetet, viszont érdeklődéssel hallgattam a mai napon elhangzott vitákat. (Keller László az elnökhöz: Az időt be kellene mondani.) Amikor ezt a törvényjavaslatot vagy törvényjavaslat-csomagot részleteiben megvizsgáljuk, találunk jó néhány, önkormányzatokat érintő kérdéskört, illetve feladatkört is. Én ezekkel szeretnék foglalkozni a hozzászólásomban.
Nagyon fontosnak tartom ezeket a részleteket, hiszen olyan kérdésekkel foglalkoznak, melyek minden egyes önkormányzatot érintenek Magyarországon. Üdvözlendőnek tartom az illetményalapok emelését és minden olyan jóléti intézkedést, mely ebben a csomagtervben, ebben a csomagban megtalálható. Amikor a Fidesz kijelentette, hogy a jóléti jellegű intézkedéseket támogatni fogja, azt komolyan is gondolta, és természetesen figyelemmel kíséri azokat az eddig elért eredményeket is, és számon is kéri az eddig elérteket, hogy annak csak a továbbfejlesztésével tudjunk foglalkozni. Nagyon lényeges dolog, hiszen a kampány időszakában nagyon sokszor elhangzottak ezek a kérdéskörök, nagyon sokszor foglalkoztak vele mind a médiákban, mind pedig a képviselőjelöltek, illetve a pártok egyaránt.
Emlékezzünk, hiszen emlékeznünk kell mindazokra az ígéretekre, melyek elhangzottak a kampány időszakában. Ezeknek az ígéreteknek a számonkérése részben már e törvénytervezet tárgyalásával is elérkezettnek látszik. Emlékeznünk kell, mert a pedagógusokat, illetve az egészségügyben dolgozókat, majd később minden közalkalmazottat érintően szeptember 1-jétől egy 50 százalékos béremelés hangzott el - ez volt az ígéreti rész -, majd pedig egy illetményalap átlagos 50 százalékos emeléséről tárgyalunk most, illetve tárgyaltunk a bizottsági üléseken. Ez a megvalósulási forma.
Közben a mai napon itt már elhangzott az is, hogy nem szűntek meg a szakmai szorzók. Való igaz az a kifejezés, hogy nem szűntek meg, bár a részletes indoklás 53. oldalán az szerepel ebben a törvénycsomagban, hogy ezek megszűnnek és beépülnek az illetményalapokba - így helyes a megfogalmazás.
Támogatandó lépésnek tartok minden egyes béremeléssel kapcsolatos kérdéskört, illetve a diplomás minimálbér emelését, mely igen jelentős mértékű diszharmóniát szüntet meg a bértáblában.
Lényeges dolog azonban az, hogy az önkormányzatok és az önkormányzatoknál foglalkoztatásban álló közalkalmazottak tudjanak előre is gondolkodni, hiszen most egy fizetésemelésről beszélhetünk. Ezért nem szabad elfelejtenünk, mert nem volt még olyan túl régen, amikor '95 végén fizetésemelésről döntött a parlament, majd '96 elején pedig egy 15 százalékos létszámleépítésről. Bízzunk benne, hogy a későbbiekben ez nem így, forgatókönyvként fog megvalósulni.
Az ígéret, mely elhangzott, hogy a kormány biztosítja a béremeléssel kapcsolatos kiadásokat teljeskörűségében az önkormányzatoknak, ez 2002 időszakára vonatkozik. Amikor ezen a héten hétfőn tárgyaltunk az önkormányzati bizottságban, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét megkérdeztük a 2003-as tervekkel kapcsolatosan. Sajnos, ő még egyértelmű választ nem tudott adni arra vonatkozóan, hogy hogyan és miképpen vannak ezek tervezve. Jó lenne tudni, hiszen az önkormányzati tervezés egy olyan dolog, amely gördülő költségvetéses alapon történik meg, a későbbiekben még rátérek a jegyzők új feladatmegszabásával kapcsolatos kérdéskörre is.
A fedezet biztosítása a bérek kifizetésére azért is nagyon lényeges dolog, mivel a pedagógusi, illetve más közalkalmazotti szférán belül is nagyon lényeges kérdés - előttem említették, és szinte vita alakult ki róla - az egészségügyi dolgozók helyzete. Hiszen tudjuk nagyon jól, az egészségügyben OEP-finanszírozáson keresztül történik meg a fizetések kifizetése is. Tudjuk azt - mint gyakorló kórházfenntartó is -, hogy ezek a kifizetések két-három, sőt van, amikor négy hónappal előző eredmény alapján történő kifizetéseket jelentenek. Tehát hogy a szeptemberi fizetésemelés az október 1-jei átutalásokon megjelenjen, ehhez egy másfajta rendelkezésre is szükség van.
Kérem is az államtitkár urat, hogy erre majd kifejezetten figyeljenek oda, mivel nem hiszem, hogy az önkormányzatokra át tudnánk hárítani azt a pluszköltséget, hogy három-négy hónapon keresztül megelőlegezzék azt a fizetésemelést, illetve az alapbéren kívüli olyan járandóságok kifizetését, melyek az alapbérhez kapcsolódtak. Ez nagyon lényeges, mert tudjuk, itt elhangzott a kérdések, illetve a válaszok megadásában, hogy ezt nem fogják elbírni az önkormányzatok, ha külön intézkedés nem történik meg erre, márpedig az anyagban erre a külön intézkedésre semmiféle utalást, semmiféle jelet nem találunk.
Természetes igényként jelenik meg a következő kérdéskör, hogy hogyan számolunk el. Hogyan számolnak el az önkormányzatok, hogyan mérnek fel például ennyi idő alatt, hogy július közepén elfogadásra kerülhet a törvény, és akkor már az októberi fizetéseknél jelenjenek meg? Ennek egy forgatókönyve van, aminek a feloldására viszont nem vonatkozik az államháztartási törvény módosítása. Vonatkozik viszont azokra a kérdéskörökre, amelyek például beszámolási kötelezettséget írnának elő egyfajta olyan törvény módosításával az államháztartási törvénynek, ahol igen hosszasan fel vannak sorolva, hogy kik kötelesek ezeket megtenni. Ide kerülnek be a körjegyzők, a jegyzők, a megyei főjegyzők, a választások előtt 30 nappal tegyenek lényegében bevallást az önkormányzatok anyagi helyzetéről.
Szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét arra, hogy a jelenlegi Áht.-ban is van rendelkezés azzal kapcsolatosan, hogy milyen jelentési kötelezettségeknek kell teljesülniük, illetve többéves kihatással járó feladatelőirányzat-tervezés, adósságszolgálati kötelezettség részletezéséről szóló része is van ennek a törvénynek, amelyben az önkormányzatnak, az önkormányzat vezetőjének kötelessége így tervezni, illetve az önkormányzatnak, illetve hivatalának ezt a költségvetést, illetve az államháztartási törvényben leírtakat betartani.
Lényeges kérdés még az, hogy ha változtatás történik a törvényen, pontosítani szükségeltetik a közzététel részletességét, a minősítését. Itt főleg nem a többi szervezetre gondolok, a Pénzügyminisztériumra, azokra a közigazgatási államtitkárokra, országos jellegű szervezetekre, mert Magyarországon közel 3200 önkormányzat van. Tehát a részletezésről van szó, illetve azok a közzétételek még okozhatnak problémákat is. Én ehhez kérném a megértő közreműködésüket is, és köszönöm az államtitkár úr figyelmét is.
Köszönöm a szót, elnök asszony, és tisztelt Ház. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
(15.50)
