DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A szocialista vezérszónok azzal kezdte mondandóját, hogy eljött az igazság pillanata. Önök a kampányban emellett eleget hangoztatták azt, hogy jogállami fordulatra is szükség van.
Nézzük meg akkor ezek után, hogy a Magyar Nemzeti Banknak mit hozott ez a jogállami fordulat, és mit hozott az igazság pillanata. Ehhez persze a jelenlegi hatályos MNB-törvényt is ismernünk kell. Én csak három szakaszát hadd idézzem fel önöknek! Amellett, hogy ez a jogszabály azt mondja, hogy a központi bank a Magyar Köztársaság központi bankja, tehát nem a kormányé, nem az Országgyűlésé, hanem a Magyar Köztársaságé, azt is mondja, hogy az MNB mint intézmény és annak döntéshozó tagjai függetlenek, amikor a törvény végrehajtása érdekében tevékenykednek, és nem fogadhatnak el utasításokat még a kormánytól sem és semmilyen másik szervtől.
A jelenleg hatályos törvény preambuluma azt mondja, hogy az MNB-nek intézményi, szervezeti, személyi és pénzügyi függetlensége van.
(17.20)
Sajnos nem mondja azt, hogy funkcionális függetlensége van; soha nem volt funkcionális függetlensége az MNB-nek, ezért tudnak önök ezzel visszaélni, ezért tudják egy ötvenszázalékos törvényben az MNB-t megkísérelni kormányzati befolyás alá helyezni.
De még mindig maradok a jelenleg hatályos törvénynél: ennek van egy 66. §-a, amely azt mondja, hogy a most hatályos MNB-törvény az Európai Közösség szerződésével összeegyeztethető szabályokat tartalmaz, meghivatkozza annak 105., 108. és 122. §-át, és hivatkozik a maastrichti módosítás során a szerződéshez csatolt 18-as jegyzőkönyvre, ami az európai központi bankok alapokmánya.
Ha erre hivatkozik, akkor én szíves figyelmükbe ajánlom, tisztelt kormánypárti képviselők és tisztelt államtitkár úr, ennek az alapokmánynak a 7. cikkét, ami a függetlenségről szól, és többek között a következőket mondja: a tagállamok kormányai arra vállalnak kötelezettséget, hogy nem próbálják befolyásolni a központi bankok döntéshozó szervezeteinek tagjait - a mi jegybanktörvényünk eddig ezeket az európai közösségi szerződési szabályokat betartotta.
Ezek után mit csinálnak most, az igazság pillanatának zászlaja alatt? Három helyen próbálják módosítani a törvényt: az elsőről már többen szóltak a Ház falai között a mai vita kapcsán, amikor az árfolyamrendszerről mondják önök, hogy pontosítják a szabályokat, mi azt mondjuk, hogy szűkítjük, szűkítik önök vagy szűkíteni szándékozzák az MNB hatáskörét.
A második módosítás, amit meg akarnak tenni, az Állami Számvevőszéket érinti. Itt érzékelek legkevésbé gondot, hisz csak egy mondattal toldják meg a jelenleg hatályos szabályokat, és azt mondják, hogy az Állami Számvevőszék a vizsgálatai után az Országgyűlésnél intézkedéseket kezdeményezhet, és ugyanezt megteheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál. Ezzel nem is lenne gond, ha itt megálltak volna, de azt mondják, hogy ezt megteheti az Állami Számvevőszék az MNB igazgatósága esetében is. Ez megint csak sérti az Európai Közösség szerződésének előbb citált pontját, ezt a 7. szakaszt, a függetlenségre vonatkozó szakaszt - nem volna szabad az ÁSZ-nak ilyen jogosítványokat adni, mert ez szembemegy az Európai Közösség szerződésével.
A legtöbb gondot persze nem itt látom, hanem a felügyelőbizottság létrehozásánál. Ugye, önök létre akarnak hozni egy hatfős felügyelőbizottságot, amelynek négy tagját az Országgyűlés választja - én hozzáteszem: négy tagját az Országgyűlés többsége választja -, és két tagot a pénzügyminiszter juttat ebbe a felügyelőbizottságba, az egyik a képviselő, a másik a szakértője, mind a kettő az ő embere lesz. Annyira nem vigyáznak arra, hogy ez az intézmény független legyen, hogy a felügyelőbizottságnak a megbízása is kötődik azokhoz, akik oda küldik, és ami teljesen szokatlan az európai gyakorlatban, ezek az emberek visszahívhatók, tehát egyértelműen látszik az, hogy pártkatonák lesznek, még ha szakértői tudásuk is van, és egyfajta feladatot fognak elvégezni, ezt a feladatot pedig önök fogják meghatározni.
Korábban nem ilyen felügyelőbizottságot akart Veres János létrehozni, mert akkor az ellenzéki pártoknak és a kormánypártoknak is lett volna jelöltje abban a felügyelőbizottságban. Ezt a szabályt mára elfelejtették, ma már csak a kormányoldal fogja megválasztani ezt a felügyelőbizottságot. Még egyszer mondom: felfogásom szerint ez egyértelműen sérti az Európai Közösség szerződését és a 18. számú maastrichti jegyzőkönyvet.
Ha ez így van, akkor feltesszük a kérdést, hogy mégis miért teszik önök azt, amit tesznek. Erre a válasz számomra teljesen egyértelmű, mára egyértelművé vált, azt gondolom, mindannyiunk számára is, hogy a gazdaságpolitikáról és elsősorban az inflációs politikáról önök másként gondolkodnak, mint ahogy a jegybank gondolkodik, és most akarják megteremteni annak intézményes feltételeit, hogy az önök álláspontja érvényesüljön a jegybank álláspontjával szemben.
Az sem zavarja önöket, hogy az, amit tesznek, az az Európai Közösség rosszallását fogja kiváltani. Varga pénzügyminiszter úr hivatkozott arra, hogy az Európai Központi Bank vezetője már megszólalt ezekben az ügyekben, ugyan nem a magyar jelenséggel kapcsolatban, hanem a lengyel példa kapcsán; a magyar példa még előttünk áll. Tehát nem zavarja önöket az, hogy szembemennek Európával ilyen szempontból, de talán az zavarhatná önöket, hogy szembemennek a magyar gazdaság érdekeivel és szembemennek a magyar választók érdekeivel.
Ezért én azt kérem öntől, államtitkár úr, és önöktől, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy álljanak meg ezen az úton, mert most még megtehetik.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
