DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Nos tehát, amikor arról volt szó, hogy mely családok hogyan kapnak adókedvezményt, akkor néhány módosító javaslat megjelent ebben a Házban. Én jól emlékszem arra, amikor arról volt szó, hogy azok, akik valamilyen ok folytán nem tudják azt a kedvezményt igénybe venni, ami a gyerekeknek jár a törvények szerint - amennyiben az adókedvezménnyel élni tudnak -, akkor a kettő közötti különbözetet valahogy kompenzálni kellene, ugyanis ha már családokról beszélünk és gyerekekről beszélünk, ott nem indokolt különbséget tenni annak okán, hogy az adott szülő éppen dolgozik-e, és ha dolgozik, mennyit keres. Mert a dolgozó családoknak több mint 80 százaléka bizony nem tudta teljes egészében - a nagycsaládosokról beszélek - az adókedvezményt e vonatkozásban kihasználni.
(Nagy Nórát a jegyzői székben Béki Gabriella váltja fel.)
Sőt, volt itt egy olyan módosító indítvány is, történetesen én nyújtottam be, amely arról szólt, hogy azon gyermekek, akik csonka családban élnek, és nem tehetnek arról, hogy így alakult a sorsuk - mert a gyerek erről nem tehet; a szülőket persze majd meg lehet kérdezni, hogy ők mennyiben felelősek ezért -, nos, ezek a gyerekek miért nem részesülhetnek az adókedvezményből. Mondjuk, ha az egyik szülő eleget tesz a tartási kötelezettségének, akkor a tartásdíj erejéig miért nem kaphatja meg azt az adókedvezményt, ami ugyanazt a gyereket illetné meg? Lesöpörték! Varga Mihály annak idején tett egy bátortalan célzást, hogy megvizsgálják ennek kihatását, meg is vizsgálták, ez 10 milliárd forint lett volna egyébként éves szinten, ő mondta, de mégsem fogadták be ezt az indítványt.
Nos, tehát önök támogattak bizonyos gyerekeket, támogattak másik kört, de nem mindenkit, és nem egyformán. Ne várják el tőlünk, hogy ebben a költségvetési módosításban kinyissuk a kört, és mindenkit olyan támogatásban részesítsünk, mint amire nézve a miniszter úr is különböző kritikai megjegyzéseket tett, mert nem ez volt a cél.
Az volt a cél, hogy az elmúlt négy év leginkább rászorultjai, leginkább leszakadtjai, valamint azok a társadalmi igazságtalanságok, amelyek az állami közpénzek odaítélésében megjelentek, kompenzálódjanak, ezek a különbségek mérséklődjenek, valamint egy igazságosabb rendszer alakulhasson ki, és ennek a kormányzatnak nem is volt célkitűzése, hogy a nagyobb jövedelmű, a viszonylag jómódban élő családoknak további extra kedvezményeket adjon.
Megjegyzem, önök elég komolyan bírálták annak idején a gyes, gyed, valamint a családi pótlék vonatkozásában azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyeket a Bokros-csomag annak idején megállapított. Nem tudom, megnézték-e, hogy százalékos arányban kik voltak azok, akik ezt a kedvezményt elveszítették, nevezetesen az egy főre eső 20 ezer forint nettó jövedelem fölött rendelkezők köre, az alattiaknál ez nem változott. Ez a gyermekes családok 2 százalékát érintette, de ebből óriási patália volt, hiszen tönkretettük a jövő generációt, tönkretettük a családokat.
Önök csináltak egy huszárvágást, fordítottak egyet a dolgon, visszaállították ezt a rendszert, a nagyobb jövedelműek még nagyobb támogatást kaptak, a kisjövedelműek meg nem tudtak élni azzal a rendszerrel, ami elméletileg joguk, lehetőségük, csak éppen objektíve nem jött össze, hogy rendelkezzenek azon feltételekkel, amelyek a kedvezményrendszer igénybevételét biztosították volna.
Nos, ez az előterjesztés erről is szól. Amikor arról beszélünk, hogy ez nettó 160 milliárd, akkor igen, ez nettó 160 milliárd, ez 3 millió ember életkörülményeit érinti, és történetesen nem igazságosan érinti, olyan értelemben nem, hogy nem egyformán, jövedelmi különbségre való tekintet nélkül osztja ki valamennyi társadalmi csoportnak ezt a pénzt. Igen, differenciál. Differenciál, pontosan úgy, mint ahogy azt a választási kampányban a két koalíciós párt annak idején erre nézve meg is ígérte.
Aztán ebben a csomagban vannak olyan törvények is, amelyekre azt lehetne mondani, hogy nem szorosan illeszkedik a költségvetéshez, de mégiscsak a száznapos program részeként jelennek meg. Jogtechnikailag lehet vitatni, hogy most tényleg szerencsés-e több törvény módosítását egy ilyen csomagban idehozni, de ez a gyakorlat ebben a Házban az elmúlt négy évben is megvolt, sőt szélesedett. Nos, ezzel a gyakorlattal nem szakított ez a koalíció sem, így kerülhetett ebbe a csomagba az úgynevezett termőföldről szóló törvénynek a módosítása is. Medgyasszay képviselő úr már mosolyog, most kezdi érezni, hogy az ő témája közeledik, és így vagyunk mi jó barátok.
Nos, tehát ezen a területen sem lehet azt mondani, hogy meglepetésszerű támadást intéz a kormánykoalíció az ellenzékkel szemben, hisz már akkor, amikor ezt önök módosították, és olyan rendszert építettek ki, amelyben egy kiválasztott kör előjogokat élvezett, elmondtuk, hogy kérem szépen, amennyiben kormányra kerülünk, ezeket a szabályokat meg fogjuk változtatni. És még azt is elmondtuk, hogy hogyan fogjuk megváltoztatni, hisz azokat a módosító indítványokat, amelyeket önök itt most előterjesztésként maguk előtt látnak, azokat annak idején benyújtottuk.
Mi volt a problémánk? Az volt a problémánk, hogy a termőföldtörvény kapcsán mindig a használat és a tulajdon az, ami elsődlegesen az indulatokat felborzolja, és semmiképpen nem koncentrál egy olyan rendszerszemléletre (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Az nincs.), ami helyzetbe hozná azokat, akik ezzel a tevékenységgel foglalkoznak, valamint van egy ennél sokkal fontosabb dolog - ez az őszi időszakban lesz majd időszerű -: olyan hátteret biztosít, hogy jövedelmet is tudjanak termelni, biztos megélhetésük legyen, és a népességmegtartó-erő is megmaradjon a vidéki településeken. Mert ezt csak együtt lehet kezelni!
Most azokat az anomáliákat próbálja ez az előterjesztés orvosolni, amelyek abba az irányba mozdultak el, hogy a termőföld megszerzésének egyetlenegy feltétele volt, amelynek eleget kellett tenni ahhoz, hogy elsősorban valaki tulajdonjogot szerezhessen, az, hogy neki helyben családi gazdálkodást kellett folytatnia, illetve az a folytatás, hogy bejelentkeztem családi gazdának, ott vagyok, aztán majd lesz valami, de már némi előjogom van a földtulajdon megszerzésénél... (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Sajnos a gyakorlat így van, aztán a többi kifejezést talán majd meg lehet otthon a családban beszélni.
Nos, kérem szépen, amikor az előjogok nem illeszkednek ahhoz a termelési struktúrához, amit kívánatosnak tartunk, amit létre akarunk hozni, az bizony olyan rendszereket eredményez, amelyekbe - talán nem tévedésből - bekerülhetnek olyan preferált körökből is, mint a 12 állami tulajdonú részvénytársaság tagjai, üzletrész-tulajdonosai, akiknek, kérem szépen, nem kell helyben lakni, nem kell családi gazdának lenni, nem kell magyar állampolgárnak sem lenni: egyszerűen üzletrész-tulajdonosnak kell lenni.
Hallom a lelkesen tüntetésre és különböző aláírásgyűjtésre készülők szövegét: kérem szépen, meg kell védeni a földet, mert itt most a jogi személyek földtulajdonszerzése elindul, és akkor aztán kő kövön nem marad, mert a sunyi külföldi befektetők így fogják a magyar parasztok alól kivásárolni a földet.
(13.20)
Nos, ebben az előterjesztésben - ha valaki elolvasta, láthatta - a jogi személyek földtulajdonszerzése nem szerepel (Dr. Szanyi Tibor: Így van!), hanem pontosan azt a gyakorlatot szünteti meg, amelyet az előző kormányzat bevezetett, miszerint a jogi személyek üzletrész-tulajdonosai az állami tulajdonú földek vonatkozásában korlátozás nélkül élveztek - eddig - olyan jogosítványokat, olyan elővásárlási jogokat, amelyek az üzleti kör többi részvevőjét gyakorlatilag hátrányos helyzetbe hozták. Ebben az előterjesztésben az is benne van, hogy azokat, akik eddig földet használtak, első helyre teszi, mondván, aki már birtokon belül van, az feltételezhetően azért használja ezt, mert mezőgazdasági tevékenységet folytat rajta, nem úgy, mint azok a befektetők, akik 50, 80 vagy 200 kilométerről licitáltak annak idején a termőföldre, és nem kívánják annak a hasznosítását, sőt mi több, még haszonbérbe adását sem, mindössze spekulációs céllal tartják maguknál ezt a vagyont.
Ha arról beszélünk, hogy ez valóban olyan nemzeti vagyon, amely nem pótolható, amelynek az értéke felbecsülhetetlen, akkor ennek a védelmére - ezt már sokszor elmondtam ebben a Házban - egy normális, ésszerű konszenzust kellene már teremteni. Úgy tűnik, most elmozdulunk abba az irányba - amit a korábbi kormánypártok is mondtak, csak nem csinálták meg -, hogy a föld lehetőség szerint azé legyen, aki azon gazdálkodik, aki azon él; a negyvenes évek második feléből származó régi jelszóval: a föld azé, aki megműveli. Nem szégyen az, ha ilyen jelszavakat megpróbálunk úgy megvalósítani, hogy az valóban a nemzetgazdaság és az ott élők javát szolgálja.
Ebben a törvényben gyakorlatilag ez az elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend jelenik most meg, némi kis kiigazításra szorulva - ezt is el kell mondjam -, ugyanis a helyben lakás mint feltétel egy kategóriánál kimaradt. Kimaradt a jogi személyek természetes tagjainál, illetve a társtulajdonosoknál. Erre nézve a módosító indítványt elkészítettük, be fogjuk nyújtani, és remélem, hogy azt az Országgyűlés el fogja fogadni, mert ez lesz az a jogi garancia, amely azt mondja ki, hogy teljesen mindegy, milyen vállalkozási formában kívánom hasznosítani a földet, a feltétel erősebb része az legyen, hogy ott élek, ebből élek, ezzel foglalkozom és - ez is nagyon fontos - megfelelő szakmai képzettséggel is rendelkezem. Ez nem korlátozza a földforgalmat az adott településen, mert ez csak egy elővásárlási jog, tehát ha kimerült az összes elővásárlási jogra jogosultak sora, akkor jöhet majd a külsős is, de ne engedjük meg azt a lehetőséget, hogy belépek az Óbuda Tsz-be - most mondtam valamit -, és jó sógor-koma-haverság alapján ott egyből elővásárlási jogom van, mert téesztag vagyok, egyébként 140 kilométerre lakom onnan, de olyan helyen, ahol nagyobb a föld értéke. Ezt a lehetőséget ebből az előterjesztésből ki kell venni, és azt gondolom, erre a kormányzati szándék is adott.
A másik: az előterjesztésbe ugyan nem illeszkedő, de nagyon fontos és a választási kampányban megjelent ígéret volt a jövedéki adó módosítása a szőlő- és bortermelők tekintetében. Emlékszem ennek a törvénynek az első módosítására. Akkor abból indultunk ki, hogyan lehetne a borhamisítást úgy visszaszorítani, hogy megfeleljünk a külföldi elvárásoknak, biztosítsunk itthon egy biztonságos és ellenőrizhető ellátást, próbáljuk meg a bortermelők hasznát is garantálni azzal, hogy a piacot kitisztítjuk, és még egy szempont volt: hogy a politikai elvárásoknak megfeleljünk. S ennek akart leginkább megfelelni az Országgyűlés.
Tehát ennél a jövedéki adónál nincs ellenzék és kormánypártok közötti vita, hiszen az első szavazáskor is nyolcvanegynéhány százalékkal ment át ez a törvény, mert mindenki azt mondta, hogy kell egy szigorú szabályozás, és ezzel megoldjuk a bortermelők összes problémáját. Igen ám, csakhogy ez a szigorú szabályozás kiket érintett leginkább? Akik szőlővel foglalkoznak, akiknek boruk van! Nem a kotyvasztókat, nem azokat a zugkocsmákat, ahol bögreszámra isszák a műtrágyából készült bort, hanem például a bogácsiakat, ahogy államtitkár úr mondja - mi oda szoktunk járni a borfesztiválra, jövő héten is ott fogunk találkozni, remélhetőleg nagyon kedélyes és jó állapotban -, ahol elmondják a bortermelők, de mi magunk is látjuk, mert ott vagyunk, hogy abban a pincében nem hamis bor van, hanem azt a bort ott termelik, maguk állítják elő. De olyan hatalmas adminisztrációt pakoltunk rájuk, hogy ez a tevékenységük lehetetlenné vált! Olyan pincekönyv vezetésére, olyan értékesítési rend kialakítására kényszerítettük őket, amit akkor sem tudnának teljesíteni, ha ötször olyan gazdagok lennének, ezért bizony sokan gondolkodtak azon, hogy az ilyen jellegű borelőállítást és -forgalmazást abbahagyják, és majd leszedik a tőkéről a szőlőt, azt hadd menjen... És hova megy a szőlő jó része? Elmegy exportra, olyan országokba - most nem mondok neveket, kifejezetten nem akarok bonyodalmat okozni -, amelyek ebből a szőlőből készítenek bort, ami ide visszaérkezik, és vita van arról, hogy milyen beltartalmi értékekkel rendelkező bor hogyan sértheti a magyar külpiaci érdekeket! Bizony-bizony!
Ezért ennek a törvénynek a módosítása arra törekszik, hogy aki saját forgalmazásban előállított bort, termelői bort értékesít, az az egyszerű adóraktárba kerülhessen be, valamint a pincekönyv vezetésébe az általuk már réges-régen kért egyszerűsítéseket behozza. Mert hol is kell a hamis bort megfogni? Nem a termelőnél, hanem annál a forgalmazónál, aki azt a megfelelő vendéglátói egységnek nem nevezhető ivókba elhordja. Az ellenőrzést a fogyasztótól az előállító irányába visszafelé kell szigorítani, és a hamis borok előállítója - mint tudjuk - nem a szőlőtermelő, hanem a különböző vegykonyhák tulajdonosai. Remélem, egyszer oda is eljutunk - bár tudom, gazdasági okai is vannak annak, hogy ez most nem került be a módosításba -, hogy ez a kannás bor kategória egyszer s mindenkorra megszűnik, és vagy lédigben, vagy palackozott borban beszélgetünk, de nem 25 literes marmonkannában beszélgetünk! Sajnos, ez még mindig megmaradt ebben az előterjesztésben, én konzultáltam a minisztériumban, és azt mondták, még nem lehet megoldani technikailag, meg hogy olyan piaci viszonyok vannak. De a jövőt illetően nekünk az európai uniós csatlakozás idejéig ezt a kategóriát ki kell irtani a borforgalmazásból, mert ez a hamisítás útjának egyik legalizáló tényezője. Beteszi a bort a 25 literes kannába - mindig van két felbontott kannája, egyikben a jó bor van, a másikban a hamis bor -, és jöhet aztán az ellenőr, úgy dugdossák a kannát, ahogy csak lehet. Remélem, hogy a jogi szabályozásból ezt még ez a parlament teljes egészében ki fogja irtani, és ha a termelőnél meg is engedi, a termelői borkimérésnél a kannában történő elvitelt, semmiféle vendéglátó-ipari vagy fogyasztási egységben kannás bor forgalmazására ne kerülhessen sor. Erre nézve ígéretek vannak, és azt gondolom, ez megoldásra is kerül.
Ennyit kívántam elmondani, kicsit szétszórtan, ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban, annak érdekében, hogy a kormánypárti képviselők, bocsánat, ellenzéki... (Derültség.) - még nem éltem magam teljesen bele - képviselők lelki állapotát is megfelelő szintre tudjam hozni, és azt a nyugalmat vissza tudjam állítani, ami korábban nagyon izgalmasan jelent meg a szórólapjaikon: hogy ha ezek hatalomra kerülnek, visszaveszik a földet; ha ezek hatalomra kerülnek, rabláncra fognak benneteket fűzni; ha ezek hatalomra kerülnek, az üzletrész nem lesz kifizetve; ha ezek hatalomra kerülnek, akkor a gyerekeitek még az iskolába se tudnak elmenni. Találkoztam ilyen szórólapokkal (Közbeszólások.), nagyon élvezetesek voltak, nézegettem is őket, s úgy tűnik, némi hatással is volt önökre, mert még önök is elhiszik ezt. No de ez az előterjesztés pont az ellenkezője ennek, ezért sajnálom, de nem nyertek.
Köszönöm szépen. (Taps.)
