DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint professzor, szívesen beszélnék arról, hogy milyen nagy értékű az a béremelés, amit mi most szeptembertől kapunk. Szívesen beszélnék arról, hogy a felsőoktatásban mekkora örömet jelent az, hogy a hallgatók 30 százalékkal megemelt normatívát kapnak. Nem teszem, mert azt kérték tőlem, hogy a földtörvényről beszéljek.
Miért is kell a földtörvénnyel foglalkozni? Azért kell ma a földkérdéssel foglalkozni, mert az Orbán-kormány a választások előtt alig fél évvel úgy módosította a földtörvényt, és olyan, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt fogadott el, amely számos ponton ellenkezik a magyar alkotmánnyal. Olyan mértékben be kívántak avatkozni a magántulajdoni viszonyokba, hogy az alapjaiban veszélyeztette az egyik fontos alkotmányos jogot, a tulajdonnal való szabad rendelkezés jogát. Hogy erre példát is mondjak, az egyenes ági rokonok közötti földadásvételbe is beavatkozott volna az állam. A külföldiek számára pedig érdekes módon három év helyben lakás után lehetővé tenné (Bebes István: Csak hét év után!) a földvásárlást (Dr. Szanyi Tibor: Három!), három év itt lakás után.
A józan logikával teljesen ellentétes sorrendet állított fel a földhaszonbérletnél és a földvásárlásnál is, amikor az addig első helyen szereplő haszonbérlőt a hatodik helyre tette át. Hogy ez mennyire nem igazán modern és európai, erre csak a következő példát szeretném mondani. Az Európai Unió nagy termelékenységű mezőgazdaságai közül mindegyikben a földbérlő van az első helyen, mert ott igazán nemzeti kincs a föld, és tudják, hogy a kis birtokméret és a versenyképesség diktálta gépesítés között feszülő ellentmondás feloldására egyetlen gyors módszer létezik: a földhaszonbérlet. Ezért nekünk is el kellett dönteni, hogy az agrármodernizáció, a magyar termelők, a magyar gazdák versenyképessége az elsőrendű nemzeti érdek, vagy pedig mindezeket alárendeljük rövid távú, politikai haszonszerzés diktálta pártönzésnek.
A mi koalíciónk a nemzet távlati érdekei mellett tette le ebben az esetben is a voksot, mert tudjuk, csak a korszerű, versenyképes mezőgazdaság képes elősegíteni a magyar vidék újbóli felvirágoztatását, és csak egy ilyen agrárium lesz képes korszerű, kedvező árú élelmiszerrel ellátni a magyar lakosságot.
Mindezek mellett egyértelműen kifejezésre jut törvénymódosításunkban, hogy termőföldet Magyarországon csak magyar állampolgár vásárolhat, számunkra a föld nemzeti kincs, ezért meg kívánjuk állítani a további elaprózódást, a föld kizsákmányolását, a hatékony gazdálkodás további romlását. A Nemzeti Földalapnak így a birtok-újraegyesítés, a birtokkoncentráció az elsőrendű célja, nem pedig a baráti kör vagyonhoz juttatása.
(14.20)
Mondom ezt azért, mert miközben az állami földet bérlő közel 560 magángazdát és a csaknem ugyanilyen számú magántulajdonú társas vállalkozást több tízezer foglalkoztatottal ki akarták zárni az előhaszonbérletből és az elővásárlásból, tizenkét kiváló adottságú állami gazdaságot nagy hirtelen, minden pályázat nélkül, kézen-közön el akartak tüntetni a magánszféra ismeretlen, ám jól kivehető köreihez tartozó régiókban.
A mi törvénytervezetünkben elsőbbséget biztosítunk mind az előhaszonbérlet, mind az elővásárlás tekintetében mindannak, aki magyar állampolgár, és mint magyar állampolgár, a termőföldhöz kötődően végzi munkáját, helyben lakik és a földből él. Azt hiszem, Medgyessy képviselő úr..., Medgyasszay képviselő úr is erre utalt (Derültség a Fidesz soraiban.), nincs köztünk ellentét: magyar legyen, helyben lakó, és gyakorlatilag ez a legfontosabb.
Én ezért úgy gondolom, hogy rémhírkeltés az, amit egy-két hozzá nem értő ember most tesz, mert mi nem akarunk mást: Magyarországon magyar emberek számára szeretnénk a földet - nem értjük, miről van a vita -, helyben lakóknak akarjuk odaadni, végzettséghez akarjuk kötni - igaz, hogy nem baráti körnek tesszük ezt az elsőbbséget. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Folytatom tovább, hogy az miért nem kerül majd bele.
Tehát úgy gondolom, arra keresve a választ, hogy kinek lehet földje, el lehet mondani: a demokráciákban azoknak, akiknek pénze van, és akiknek a jog ezt biztosítja. Az előző időszakban viszont, úgy gondoltuk, azok kerültek hozzá, akik egy körhöz közel kerülhettek. Erre jó példa az az eljárás, az a Fidesz-modell, amit a tizenkét állami gazdasággal megkötöttek.
Erre Aiszóposznak Az oroszlán és a vadász meséjét szeretném ismertetni. Az oroszlán Fidesz-mezbe öltözve és a vadászmadár a családi gazda mezében elindult közösen vadászni. Az egyik az erejével, a másik a gyorsaságával és a szorgalmas lábaival vadászott. Miután munkájuk során néhány nagyvadat elejtettek, három nagy csoportra osztották: az egyik csoport volt a tizenkét állami gazdaság; a másik csoport a Magyar Fejlesztési Banktól megszerezhető kamatmentes kölcsön; a harmadik csoport lett volna a föld. Nos, elkezdődött az osztozkodás. Mondja az oroszlán: "Az első nekem jár, mert én vagyok az első, hisz király vagyok." - övé is lett a tizenkét állami gazdaság. Nem került hozzá a családi gazda. "A második engem illet meg, mert az egyenlő jogú szövetségesek közül nekem jár az az elsőbbség, amit mi, adófizetők biztosítunk arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bank osztogathasson." Még mindig vár a családi gazda: "És mi jut nekem?" - "Neked? Neked nagy bajod lesz, ha nem futsz el!"
Nos, jött a választás, nem kellett a családi gazdának elfutni, és hál' istennek, megmaradt a Nemzeti Földalap is, nem került kiosztásra. Mi ebből úgy gondoljuk... (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Egyáltalán van...) Valószínű, mert nálunk a föld nemzeti kincs.
Tisztelt Ház! A választási kampányban megfogalmazott javaslataink szerint mi egy olyan demokratikus törvénymódosítást terjesztünk be, amely alapján elsőbbséggel az a magyar állampolgár rendelkezik, aki a termőföld helyben lakó állampolgára, őt követi a helyben lakó szomszéd, majd a helyben lakó, szakirányú ismerettel rendelkező harmadik személy, és csak ezután következik a Nemzeti Földalap.
Tisztelt Ház! Ez is mutatja, hogy számunkra a földtörvény kizár minden spekulációt. Valószínű, hogy ma a Házon belül azoknak, akik nem a kormányoldalon ülnek, pontosan az a nagy probléma, hogy nem lehet a földdel spekulálni, nem lehet baráti körben ezt osztogatni. Mi úgy gondoljuk, hogy számunkra ez azért fontos, mert a föld nemzeti kincs, mert mi úgy gondolkodunk, hogy gyermekeink, unokáink is ahhoz a földhöz kötődjenek, abból éljenek, amit mi megőrzünk, gyarapítunk a nemzet és a magunk boldogulására.
Én úgy gondolom, hogy ha a földről mindannyian így gondolkodunk, akkor a nemzet számára teszünk jót. Én azt remélem, hogy az ellenzéki politikusok is, ellenzékiségükből adódóan előbb-utóbb rátérnek arra, hogy a jót meg kell szavazni - még egyszer mondom, Medgyasszay úr talán ha nem ott ülne, már rég támogatna bennünket. (Derültség a Fidesz soraiban.) Nincs különbség, mert ő azt olvasta fel, amit az egyetemi tankönyvekben a földről írnak - ő még egyetemi tankönyvet is olvas.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
