DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az eredeti hozzászólás szerint én úgy gondoltam, hogy arról beszéljünk, ami ennek a törvényjavaslatnak a lényege. A törvényjavaslat annak a programnak a végrehajtását szolgálja, ami annak idején mindenki számára nyilvánosan meghirdetésre került, e 12 pont végrehajtásának legfontosabb költségvetési vonzatai szerepelnek előttünk.
Meggyőződésem szerint, ha egyesével végigmegyünk, akkor mindenki láthatja azt, hogy nem másról van szó, hanem arról van szó, ami az ígéretekben elhangzott, megcáfolva mindazt az aljas hazugságot, amely a választási kampányban velünk kapcsolatban ellenfeleinktől sok esetben elhangzott, leírásra került, terjesztésre került, máig nem bérmentesített levelekkel kiküldésre került a magyar háztartásokba. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ki kellene fizetnie valakinek! - Dr. Fónagy János: Ennyit a közgazdasági előadásról!)
Úgy gondolom, hogy ami eltérés van, csak annyiban van eltérés, hogy több olyan pont van ebben a törvényjavaslatban, amely októberi határidővel volt ígérve, és szeptember 1-jétől bekövetkezik, a javaslat elfogadását követően, ilyen értelemben az egészségügyben dolgozók és más közalkalmazottak béreinek 50 százalékos emelése, valamint a minimálbér nem október 1-jével, hanem szeptember 1-jével történő adómentessé tétele.
A minimálbérről azért szeretnék szólni, mert itt több valótlanság elhangzott a vezérszónoklatok során, és ebből legalább két dolgot érdemes számszerűen is cáfolni. Az egyik: senki nem ígérte azt, hogy a minimálbér járulékmentes lenne. Sajnálom, hogy Varga Mihály volt pénzügyminiszter nincs itt, neki tudnia kellene szakmailag is azt, idézném, ami elhangzott: "Október 1-jétől adómentessé tesszük a minimálbért, így több marad az alacsony jövedelmű munkavállalók zsebében" - szól az ígéret. És ami be van terjesztve, azt tartalmazza, hogy szeptember 1-jétől a minimálbér adómentes lesz, járulékmentességet senki nem ígért.
Ebből következően a jelenlegi helyzettel szemben, amikor az 50 ezer forintos minimálbér 37 750 forint nettó bért eredményez a munkavállalónál, a törvényjavaslat elfogadását követően 43 750 forint marad a munkavállalóknál. De ha a jelenlegi átlagjövedelmet nézem, amely 112 356 forint, akkor a mai 71 392 forintos nettó bérrel szemben 77 392 forintos nettó bér fog maradni.
(12.50)
Azt gondolom tehát, hogy nemcsak a minimálbért keresők esetében érdekes ez a jelenlegi változtatás, hanem igen, mindazok esetében, akik a jelenlegi magyarországi átlagkereset szintjén keresnek alkalmazotti jövedelmet, mindenkinek kedvezőbb nettó jövedelemlehetőséget jelent.
Ez egyben hordozza magában azt a választ is, amit itt az egyik vezérszónok elmondott, miszerint nem látja, hogy a magyar közép- és kisvállalkozók számára hoz-e bármi jót is a mostani javaslat - többek között azt a jót is hozza, hogy nem kell emelni a bért ahhoz a magyarországi magyar tulajdonú kis- és középvállalkozóknak, hogy az alkalmazottak számára több nettó jövedelem kifizetésre kerülhessen.
Szeretnék szólni arról a vitáról, amely vita a tekintetben bontakozott ki, hogy mennyiben helyes és mennyiben helytelen, hogy a parlamentben születik most meg a döntés. Abszolút álságosnak és valótlannak tartom azt a Fidesz-vezérszónoki megszólalást, amely úgy szólt, hogy itt ki akarna vonni bárki bármekkora összeget a parlament döntési kompetenciája alól. A Fidesz így döntött a múlt évben, így döntött a 2001. évi költségvetési többletbevételekről, hiszen ott a kormány hamarabb felhasználta, elköltötte sok mindenre - ma már tudjuk, hogy többek között a happy endes lovak zabbal való takarmányozására is elköltötte ezt a pénzt -, majd a parlamenti többséggel utólag rányomatta a bélyegzőt erre a pénzköltésre.
Most itt nem erről van szó: itt van előttünk a javaslat, láthatjuk, hogy milyen célokra akar a mostani kormány a javaslata szerint több mint 200 milliárd forintot felhasználni - nettó módon 160 milliárd forintot -, és a parlamenti döntés fogja azt meghatározni, hogy ezekre a célokra ennyi összeg lesz felhasználva. Ez lényegi különbség, úgy gondolom, demokráciafelfogásban, az állampénzekhez való viszonyban is, és a két oldal között - ha szabad így fogalmaznom - a lényegi különbséget is megmutathatja mindenkinek.
Egyébként is úgy gondolom, hogy olcsó demagógia, ami itt elhangzott a volt pénzügyminiszter úrtól. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Azért olcsó demagógia, mert egyrészt valótlanságokról beszélt, másrészt csúsztatott, harmadrészt pedig olyan dolgokkal vádolt meg bennünket, amelyeket elég nehéz lenne tényekkel alátámasztani.
A következőt szeretném ezzel kapcsolatban mindenki számára egyértelművé tenni: amikor ő büszkén vállalta az infláció tekintetében itt lezajlott változásokat, ne feledjük el, hogy a Fidesz-kormány négy éve alatt, három és fél évig az infláció Magyarországon beragadt 9-10 százalék közötti mértékre. Az utolsó fél évben csökkent valamelyest az infláció, amelynek az árát, sajnos, ebben az évben és a következő időszakban is mindannyian meg fogjuk fizetni, hogy olyan mesterséges eszközökkel következett be az infláció letörése, amely a magyarországi exportálók számára rendkívül nagy gazdasági nehézséget jelent mind a mai napig.
Kérem, nézzék meg az összes olyan cégnek a működési tapasztalatait, amelyek exportra termelnek, a könnyűiparban vagy más, élelmiszer-ipari területen dolgoznak: jelentős szerepe van a kormány ebbéli ténykedésének a tekintetben is, hogy olyan szintű és olyan mezőgazdasági felvásárlási árak alakultak ki Magyarországon, mint amilyenek jelenleg is vannak.
A következő, amit szeretnék e tekintetben megemlíteni, az az, hogy Varga Mihály akkor sem mondott valóságosat, amikor azt mondta, hogy mi meg kívánjuk szüntetni, ez a javaslat meg fogja szüntetni a tizenharmadik havi családipótlék-kiegészítést, illetve gyermekvédelmi támogatást.
Nincs ilyen törvény jelen pillanatban Magyarországon, amely ezt biztosította volna. Egyszer adtak ilyet (Harrach Péter: Kétszer!), egyszer adtak ilyet, jelen pillanatban nincs garanciája senkinek sem arra, hogy ilyet adnának, ugyanakkor itt törvényi garancia van arra - amiről mi beszélünk, arra -, hogy minden évben augusztusban dupla családi pótlék fog kifizetésre kerülni. Ebből következően tehát amikor ő itt valaminek az elvételéről beszélt, akkor olyan dolognak az elvételéről beszélt, amiről nem kellett volna hogy szóljon, mert nincs mit elvenni, nem volt mit elvenni.
Amikor pedig a nyugdíjakról van szó, akkor, kérem szépen, tisztázza az ellenzék önmaga ellentmondását. Ha azt mondják, hogy önök visszapótolták azt a pénzt, amit elvettek 1998 őszén a nyugdíjasoktól, mert a négyévi kormányzati ciklus során önök többet adtak, mint amit akkor elvettek, akkor miért kérik azt, hogy a mi ígéretünknek megfelelő, egyszeri nyugdíj-kiegészítést... - ugyanis az szerepel az ígéretben, hogy szeptember 1-jével egyszeri juttatásként visszaadjuk a nyugdíjasoknak azt a fejenként 19 ezer forintot, amit a Fidesz-kormány elvett tőlük -; tehát ha mi ezt visszaadjuk, akkor miért is kérik, hogy ez ne akként kerüljön elszámolásra, ahogy az most a javaslatban szerepel? (Babák Mihály közbeszól.) Ha önök egymás között majd ezt a vitát lefolytatták, akkor álljanak elő új javaslattal.
Úgy gondolom, hogy az is egy meglehetősen szerencsétlen fogalmazás volt, ami itt egy másik vezérszónoktól elhangzott, miszerint "nesze semmi, fogd meg jól!" ez a bizonyos 19 ezer forint. Én kérem, hogy kérdezze meg a nyugdíjasokat, akik számára semmi-e, ha kapnak 19 ezer forintot ennek az évnek a nyarán. Ha semmit mond a nyugdíjasok többsége, akkor igaza volt - ha nem, akkor nem neki volt igaza.
Összességében én még egyetlenegy dologgal szeretnék foglalkozni az idő rövidsége miatt. (Tállai András: Van időd, beszélj!) Köszönöm, képviselő úr, köszönöm. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.)
