KÉKKŐI ZOLTÁN
KÉKKŐI ZOLTÁN
KÉKKŐI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomat a termőföld módosításával kapcsolatban kívánom megtenni.
Néhány napja a kormányprogram ismertetésekor még a földtörvénycsomag módosításáról volt szó. Szó szerint idézem a kormányprogram ide vonatkozó részét a maga militáns megfogalmazásában: "A magántulajdont sértő földtörvénycsomagot 2002-ben módosítjuk." Tisztelt Kormánypártok! Csomagot együtt illik beterjeszteni, azért csomag. Megértjük a szándékot, ha valaki adagolva, részletekben adja be a mérget, könnyebben eltereli a pusztító szándékról a figyelmet. Egyébként a csomag darabokra szedése is már leleplező, a nagy csempészek módszerére vall. Persze legyünk tárgyilagosak, egy változtatás a Nemzeti Földalapról szóló törvény kapcsán már észlelhető, ugyanis csak NFA-ról hallani. Lehet, hogy a földalap új rendeltetését jobban mutatja a "magyar" előnév elhagyása. Az őszinteség elismerésre méltó.
Maradjunk a törvénycsomag most elénk kerülő elemének vizsgálatánál, a termőföldről szóló törvény módosításánál. A benyújtott tervezetet olvasván szinte megfiatalodik az ember, a szocialista törvénykezés jogfrazeológiájával és jogtechnikai megoldásaival találjuk magunkat szemben. Hogyan is hangzott a kormányprogram? "A magántulajdont sértő földtörvénycsomagot 2002-ben módosítjuk." Az új kormány minden magántulajdont sértőnek ítél, ami nem a már kialakult nagybirtokos és nagytőkés réteg kezén és használatában van. A törvénymódosítás éppen a kormányprogramban meghirdetett magántulajdon-védelem ellenében a tulajdonosok sérelmére a földet bérlőket hozza diszkriminatív módon előnyös helyzetbe.
A törvénymódosítás (3) bekezdése az elővásárlásra jogosultak sorrendjét úgy szabályozza újra, hogy a haszonbérlőket, a felesbérlőket és a részesművelőket teszi az első helyre, jogi személy haszonbérlő esetén annak természetes személy tagját. A bérlő diszkriminatív elsőbbségét azzal is preferálja a törvénymódosítás, hogy a módosítás (1) bekezdése a helyben lakó fogalmát kiterjeszti a földet bérlő agrárvállalkozásokon túl a több mint 50 százalékos mezőgazdasági árbevétellel rendelkező telephelyet a vétel helyére bejelentő vállalkozások természetes tagjaira, beleértve a Budapesten lakó részvényeseit is. Nos, egy ilyen jogi nagykapuval szemben a tényleges helyben lakónak, a tényleges agrárvállalkozónak semmilyen esélye nincs. 2002-ben ismét eljutottunk a brókerek törvényi kedvezményezettségéhez.
A módosítás (3) bekezdése az elővásárlási sorrend újraszabályozása mellett alkotmánysértő rendelkezést is tartalmaz, amikor az elővásárlási sorrendből kiveszi a közeli hozzátartozók és a tulajdonostársak közötti adásvételt. Ez utóbbi miatt a földtörvény-módosítást benyújtó kormány egyidejűleg a Ptk. vonatkozó módosítását is beterjesztette. A közeli hozzátartozók tervezetben szereplő, Ptk.-hivatkozás szerinti fogalmával gyakorlatilag az elővásárlási sorrend teljes kijátszására nyílik lehetőség: például az adásvétel idejére bejelentett jegyesség, majd az adásvétel lebonyolítása után a jegyesség felbontása. A törvénymódosítást benyújtó érdekes módon a számára kedvezményezett elő-haszonbérleti jog esetében ugyanezt, a közeli hozzátartozói kivételezettséget nem kívánja alkalmazni. Ez a (6) bekezdésnél található.
A tulajdonostársak közötti adásvétel kivétele az elővásárlási sorrendből gyakorlatilag az osztatlan közös tulajdonban lévő földek adásvételének és bérbe adásának szabályozás alóli kivételét jelenti, mivel a tulajdonostársak viszonylag nagy száma esetén a tulajdonostársak elővásárlási, előbérleti, illetőleg elő-haszonbérleti jogáról szóló értesítés kötelezettségében a polgári törvénykönyv kivételt tesz. Vagyis osztatlan tulajdonú földek adásvétele és bérbe adása esetén egyfelől az elővásárlási sorrendiségből történik a kivétel, másfelől a Ptk. tesz kivételt. A kivételezett törvényi állapotban a helyzeti előnyben lévő kivételezett földhasználó kap szabad rendelkezési jogot a tulajdonosokkal szemben. Alkotmánysértő a tulajdonos kárára történő törvényi kivételezettség.
A törvénymódosítás (4) bekezdése lehetővé teszi a haszonbérlő számára a termőföld alhaszonbérletbe adását. Ennek a lehetőségnek az érdekében egyidejűleg a Ptk. vonatkozó módosítása is benyújtásra került. Ennek a módosításnak az elfogadása ugyancsak törvényes lehetőséget biztosít az elővásárlási sorrend és elővásárlási jog kijátszására. A kijátszás legegyszerűbb módja, hogy a megfelelő elővásárlási kondíciókkal rendelkezővel alhaszonbérleti szerződést kell - csupán megfelelő időben - kötni.
A módosítási tervezet (5) bekezdése a haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartamát az eddigi tíz évről húsz évre emeli. Ismerve a tizenöt év használatához kötött elbirtoklási szabályozást, ismerve az osztatlan közös tulajdonú földeknél tudatosan előidézett tulajdoni és tulajdonosi rendezetlenséget, elfogadhatatlan az elbirtoklás szándékával benyújtott, a tulajdonosi jogokat sértő haszonbérleti időtartam duplájára emelése.
(15.00)
(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Sajnos a kilenc bekezdésből álló törvénymódosítási előterjesztés utolsó bekezdése is tartalmaz szakmailag elfogadhatatlan elemet. A birtok-összevonási célú adó- és illetékmentes földcserék körében az állattenyésztő telepek földszükségletét kielégítő földcseréket csak erős korlátozó rendelkezésekkel lenne szabad beemelni. Nemzetgazdaságilag nem indokolt ugyanis a külföldi tulajdonú állattartó telepek spekulációs célú befektetőit további spekulációkban törvényileg támogatni.
Közhelyszámba megy, de szabad legyen megismételnem, Magyarország Európa azon országa - Dánia és Írország mellett -, ahol az ország kétharmada mezőgazdasági művelésre alkalmas. Magyarország szántóföldminősége egyedülállóan a legjobb Európában. Ezeknek a közismert tényeknek a birtokában elmondhatjuk, hogy az új kormány által beterjesztett, termőföldről szóló törvény módosításában nem tükröződik ennek a nemcsak nemzeti kincsnek, hanem egyúttal világkincsnek a védelme.
Az elmondottak rezüméjeként megállapítható, hogy a törvénymódosítás kilenc bekezdéséből hét a magyar paraszt földhöz jutását lehetetlenné tevő szabályozást kívánja törvényerőre emelni, továbbá az osztatlan közös tulajdoni formában lévő 1,5 millió hektár termőföld elbirtoklásának jogtechnikai előkészítését törvényesíti.
A törvénymódosítást benyújtó pártok földbirtok-politikai szándékát, mármint a termőföldnek a zárt körben kialakított nagybirtokos és nagytőkés réteg kezében koncentrálását a benyújtott törvénymódosítás kiválóan szolgálja. A törvénynek a parlamenten áterőszakolt módosítása után a feudális, inkább dél-amerikai, mint európai birtokszerkezet kialakítása gyors ütemben megvalósítható. Ezért a Fidesz Polgári Párt a törvénymódosítást nem támogatja.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)
