SZITKA PÉTER
SZITKA PÉTER
SZITKA PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A 2001-2002. évi költségvetésről szóló törvénymódosítás több metszetében is érinti a fiatal és egyben fiatal családos korosztályt. Ezek közül szeretnék néhánnyal foglalkozni.
Statisztikai adatok, tények bizonyítják, hogy az elmúlt évben a családok többségének a gyermekvállalás igen komoly anyagi kockázatot jelentett és jelent. A költségvetési politika terén az egyik legkiemelkedőbb cél a családok támogatása. A családi pótlék összege az elmúlt négy évben egy forinttal sem emelkedett, ezáltal jelentős mértékben veszített is értékéből. A törvénymódosítás a száznapos kormányprogram keretében a családi pótlék havi összegét ez év szeptember 1-jétől 20 százalékkal fogja emelni. Az iskoláztatási támogatás, amit 1999. január 1-jétől vezetett be az Orbán-Torgyán-kormány, érdemben nem befolyásolta a tankötelezettség teljesítését, csak az egységes rendszert bontották meg vele. Az ellátás egységességének helyreállítása tehát szükségszerű, ésszerű lépés, tekintve természetesen azt a tényt, hogy a jogosultsági kör változatlan marad.
A gyermekáldás, mint említettem, a családok túlnyomó többségében jelentős kiadásokat tesz szükségessé. A törvénymódosítás az anyasági támogatásnak az öregségi nyugdíjminimum 150 százalékáról annak 225 százalékára történő felemelésével ezt a problémát kívánja orvosolni. Igazságosan és méltányosan akkor járunk el, ha ikergyermekek születésénél az állam még nagyobb részt vállal át a családok anyagi terheiből. Esetükben gyermekenkénti mértéke az öregségi nyugdíjminimum 300 százaléka az anyasági támogatás, ami úgy gondolom, meghatározó tétellé válik az adott családi kasszában. A tanévkezdés kiadásainak mérséklése tekintetében megnyugtató megoldást jelenthet az augusztusban folyósítandó egyhavi iskolakezdési támogatás.
Tisztelt Képviselőtársaim! Örvendetes tényként kezelhetjük, hogy a leköszönt hatalom pazarlását, önreklámozását szolgáló intézmények haladéktalanul felszámolásra kerülnek, így például az Országimázs Központ megszüntetéséből fakadó költségvetési forrásokat a közoktatásban étkeztetésben részesülő és szociálisan rászorult gyermekek élelmezésére fordítja a kormány. A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek megfelelő ellátását irányozó törekvés a költségvetési források hasznosabb, értékesebb felhasználását jelenti a társadalom számára.
(16.40)
Tisztelt Országgyűlés! Most néhány szót a felsőoktatásról. A hallgatói normatíva összege 1998 óta változatlan, évi 70 ezer forint. Ez közel 40 százalékos reálérték-csökkenést jelent az Orbán-kormány hivatali ideje alatt. A felsőoktatási intézmények ebből a hallgatónként kapott keretből tudnak ösztöndíjat, szociális juttatásokat biztosítani hallgatóik számára.
Mivel a jegyzetek, tankönyvek ára, a kollégiumi és albérleti díjak folyamatosan nőttek, a hallgatói szociális juttatások, beleértve a jegyzet- és tankönyvtámogatást és a lakhatási támogatást, reálértékben folyamatosan csökkentek, a felsőoktatás évről évre nagyobb terhet jelent a hallgatók és családjaik számára. A felsőoktatás sokat hangoztatott expanziója a hallgatók számának örvendetes növekedése mellett azt eredményezte, hogy az oktatói karok létszáma nem tudta követni a hallgatók számának folyamatos növekedését, a legszükségesebb fejlesztések elvégzése is megoldatlan feladatot jelentett az intézmények számára, a szociális támogatási rendszer pedig képtelenné vált a hallgatók problémáinak hatékony kezelésére.
A Magyar Gallup Intézet felmérése szerint a megkérdezett hallgatók, illetve családjaik több mint kétharmadának számára anyagi terhet jelentenek a felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányok. Ezen a tarthatatlanná vált helyzeten igyekszik változtatni a nemzeti közép kormánya akkor, amikor 30 százalékkal emeli a hallgatói normatíva összegét, újabb lépést téve ezzel azon az úton, ami egy hatékonyan működő és a 180 ezer hazai felsőoktatási hallgató számára valódi esélyeket biztosító ösztöndíj- és szociális támogatási rendszer kiépülése felé vezet.
A Medgyessy-kormány az első száz napra meghatározott programjában átlagosan 50 százalékos közalkalmazotti bruttó béremelést vállalt. Ez a tétel körülbelül 550 ezer alkalmazott pénztárcáját érinti. Alapvetően két tény feszíti a közalkalmazotti béreket. Az első a versenyszféra béreitől való mintegy 40 százalékos lemaradás, valamint a kétszeri, közel százszázalékos minimálbér-emelés, ami szinte mindenfajta képzettség és tapasztalat szerinti különbséget eltüntetett a közszféra alkalmazottai között. Gyakorlatilag a 140 kategóriát tartalmazó illetménytábla több mint fele egységesen 50 ezer forint lett, ami nyilvánvalóan érinti a fiatal pályakezdőket is.
A kormány programjához kapcsolódó törvénymódosítás eredményeként a béraránytalanságok oldása, a tudás és tapasztalat elismerése, valamint a kereseti színvonal emelése valósulhat meg. Kiemelt hangsúlyt kapnak a pályakezdő diplomások, akiknek garantált illetménye legalább havi 100 ezer forint lesz. Átgondolva, ez azt jelenti, hogy a főiskolai végzettségű pályakezdő közalkalmazottnak garantált illetményminimuma általános esetben kétszeresére, átlagosan pedig 72 százalékkal emelkedik. Az egyetemi végzettségűek körében 107 500 forint lesz a pályakezdők illetményminimuma.
Úgy értékelem, hogy a 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló törvénymódosítás alapvetően és rendkívül pozitívan érinti társadalmunk rétegeit, és kiemelt figyelmet kapott a fiatal generáció, a pályakezdők és a családosok. Kérem, hogy az ellenzéki képviselők is támogassák ezt a törvénymódosítást.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
