DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Előterjesztők! Kérem, engedjék meg, hogy az országgyűlési határozat tervezetét pontonként elemezzem, annak érdekében, hogy megmagyarázzam a határozattervezettel kapcsolatos különleges álláspontunkat. Azt, hogy a határozattervezet bevezető részében megfogalmazottakkal egyetértünk, de a határozatot nem szavazzuk meg.
Egyetértünk azzal, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása, szociális biztonságának biztosítása érdekében hosszú távú, közös gondolkodásra van szükség. Az erre irányuló átalakítási és szabályozási feladatokat a legszélesebb társadalmi és szakmai egyetértés mellett kell meghatározni. Ezt tette a polgári kormány is a népegészségügyi program kidolgozása során. Kérjük ezért, hogy bármilyen módosítást terveznek, vitassák azt meg civil fórumokon, adjanak lehetőséget az ellenzéki képviselőknek is, hogy a tervezetek társadalmi megvitatásában részt vehessenek.
Egyetértünk abban, hogy a magyar egészségügy konszolidációjának és átalakításának kidolgozásához ki kell kérni az egészségügy minden szereplőjének a véleményét. Remélem, hogy az egészségügy szereplői közé számítanak a potenciális ellátottak, azaz az egész társadalom. Szívesen szervezünk civil fórumokat, amelyeken a tervezeteket megvitatjuk, és ígérjük, hogy a tapasztalatainkat, a véleményeket tolmácsolni fogjuk önök felé.
Nem világos, és ezért nem is tudunk egyetérteni azzal, hogy ha társadalmi megmérettetésről, a civilek véleményének kikéréséről van szó, akkor miért kívánnak intézményi és szervezeti kereteket létrehozni. Ha létrejönnek az intézményi keretek, már csak a rajtuk keresztül érkező vélemények érdeklik önöket? Hogyan beszélhetünk így társadalmi megmérettetésről?
Valóban szükséges az, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben az ellátásokat igénybe vevők jogait megvédjük. Ezért írják elő már ma az új határozat nélkül a törvények, hogy betegjogi és ellátottjogi képviselőkre van szükség. Ezek a jogi képviselők egyértelműen az ellátottakat segítik, védik. A mai törvények alapján ők nem a vizsgált intézmények alkalmazottai, ezért a javasolt határozatban szereplő függetlenség biztosítható.
Az ellátottjogi képviselő feladatairól néhány szót hadd szóljak külön is, hiszen rendkívüli jelentősége van annak, hogy az ellátottak jogai egyrészt már megfogalmazásra kerültek, másrészt az ellátottjogi képviselőnek az a feladata, hogy ezeket a szociális intézményekben képviselje.
Tehát a jogok elsőként is; az intézmény működésével kapcsolatos információhoz való jog biztosítását, az alapvető emberi jogok védelmét, az ellátással kapcsolatos adatok védelmét, a tulajdonnal való szabad rendelkezés jogát, azok megőrzését, elhelyezését a szolgáltatás igénybe vételének ideje alatt, a szabad mozgás jogát, a családi kapcsolatok fenntartásának jogát, a látogatók fogadásához való jogot, a segítségnyújtás jogát a személyes ügyekben és általános panaszjogot jelentenek tehát az ellátotti jogok, amelyek védelmét az ellátottjogi képviselőnek kell biztosítania.
Határozottan elhibázottnak tartjuk azt a javaslatot, amely egy új intézményrendszert kíván az úgynevezett függetlenség jegyében létrehozni. Az ellátottjogi képviselőt a szociális törvény szerint a módszertani intézmények foglalkoztatják. A szociális törvény 94/K. §-a pontosan leírja az ellátottjogi képviselő feladatait, kitér az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségi helyzet megoldására is. Véleményünk szerint a szociális törvény 2003 januárjától kötelező előírásai, amelyek az ellátottjogi biztosok működését határozzák meg, az országgyűlési határozat nélkül is lehetővé teszik azt, hogy a szociális ellátásokat igénybe vevők jogainak érvényesítését és védelmét szolgáló rendszer működjön. A módszertani központok remélhetően a szociális törvényben előírtaknak megfelelően lehetőséget kapnak a költségvetési törvény alapján arra, hogy ellátottjogi biztosokat alkalmazzanak.
(17.10)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét egy olyan országgyűlési határozati javaslattal találkozhattunk, amely lényegében azért született, hogy a polgári kormány által meghozott szabályozást a jelenlegi kormány kisajátíthassa, és azt a látszatot kelthesse, hogy az egészségügyi, szociális szempontok miatt rászorulóknak a korábbi kormány nem kívánt segíteni. Törvényben meghatározott kötelezettséget állítanak be úgy, mint új szabályozási kötelezettséget. Sajnos, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy egy újabb intézményhálózat költségeit kívánják a közpénzekből finanszírozni, ahelyett, hogy a várólistán szereplő rászorulók számára biztosítanának megfelelő újabb férőhelyeket. Létre kívánnak hozni egy homályos finanszírozású új intézményrendszert.
Mi nem az ellátottjogi képviselőknek kívánunk intézményeket létrehozni, mi azt kérjük, hogy bővítsék tovább a szociális intézmények férőhelyeit. Mi azt kérjük, hogy folytassák a Széchenyi-tervben kialakított pályázati lehetőséget, amely segítségével a polgári kormány közel 3 milliárd forint összeggel támogatta idősotthoni férőhelyek létesítését. Mi azt kérjük, hogy közvetlenül a rászorulóknak juttassanak támogatást, ne újabb ellenőrző hálózatra költsenek pénzt. Az ellátottjogi képviselők véleményünk szerint elég függetlenek, ha a módszertani központok alkalmazottai. Mi úgy gondoljuk, hogy a szociális intézmények vezetői, fenntartói a segítés szándékából kiindulva működtetik intézményeiket.
Ma Magyarországon is - mint mindenütt a világon - szükség van arra, hogy ellenőrizzük az intézmények működését, az ellátottak jogainak biztosítását. Ezért javasoltuk az előző parlamentnek, hogy fogadják el az ellátottjogi biztosra vonatkozó jogi szabályozást. Ugyanakkor nem lenne jó, ha az önök által javasolt új intézmény segítés helyett ellehetetlenítené a szociális intézmények működését.
Kérem, fogadják el, hogy az előző parlament jó törvényeket hozott, örüljenek annak, hogy az ellátottjogi képviselői rendszert mi már jogilag előkészítettük. Várjuk, hogy önök teremtsék meg a működtetés anyagi feltételeit.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)
