KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót. Varga Mihály képviselőtársunk akarta hallani a felszólalásomat, és ezért is jelentkeztem. (Derültség.) Lássunk tisztán ebben a dologban! Annak idején, 2000-ben valóban magas volt a kőolaj világpiaci ára, hordónként meghaladta a 30 dollárt, és ekkor született az az ígéret, hogy ha majd 25 dollár alá kerül az ár, akkor hajt végre a kormányzat jövedékiadó-emelést az üzemanyagok területén. Aztán a későbbiek során egy újabb módosító indítvány érkezett, ami már ezt a 25 dolláros feltételt elhagyta, és fix időpontként állapította meg 2002. július 1-jét olyannyira, hogy a bevételek közé is, meg az inflációba is bekalkulálták ezt az adóemelést.
Ezért aztán, kedves Babák képviselőtársam, ha önök maradtak volna kormányon, akkor ez az adóemelés megtörténik az önök által tervezett módon és mértékben, mert ugyanis még két hónappal ezelőtt nem az volt az önök véleménye, hogy a gazdaságpolitikai folyamatok nem indokolják, csak gátlástalan módon másként fogalmazzák meg a véleményüket akkor, ha ellenzékben vannak, és akkor, ha kormányon vannak. Ugyanis a gazdaságpolitika, a költségvetés helyzete és az ország helyzete egyáltalán nem érdekes, önöket csak a Fidesz helyzete érdekli, amiben viszont én meg képtelen vagyok önökhöz csatlakozni, ezt talán meg lehet érteni. (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Ez így van, kedves képviselőtársaim. Ez a javaslat pedig korrigálni akarja az önök által előre jelzett emelést, ugyanakkor figyelemmel van a költségvetés szempontjaira is. Ezért aztán ez a javaslat - amit most tárgyal a Ház és amit reményeink szerint hamarosan el fog fogadni - az önök eredeti álláspontjához képest adócsökkentést jelent, ahogy itt már korábban többen elmondták előttem. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
