PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban két észrevételt szeretnék tenni, amit igen fontosnak tartok a törvény elfogadása szempontjából. Mindenekelőtt a konszenzus keresését tartom fontosnak, mert az érintettekkel - úgy az érdekképviseletekkel, mint a politikai pártokkal - megbeszélést folytatott az FVM-miniszter a kormány megbízásából. Ez mintegy 31 civil szervezetet jelent, illetve magukat a parlamenti pártokat, amelyek a földtulajdont és földhasználatot érintő törvények tartalmi kérdéseiről a törvénytervezet benyújtását megelőzően tudtak tanácskozni.
A miniszternek igen helyes a törekvése, hiszen nemzeti kincsünkről - több szó elhangzott erről -, talán a legdrágább erőforrásunkról van szó, amelyhez oly sok szállal kötődünk valamennyien, akár gazdálkodunk, akár nem. Talán éppen a sokoldalú kötődést használják ki időnként a politikai pártok önző céljaik elérésére; nemritkán a zsarolás eszközévé degradálják a földkérdést. Márpedig a földtulajdon, a földhasználat kérdéseit tekintve nemzeti érdekünk, hogy legalábbis az alapkérdésekben egyetértésre jussunk.
A másik, általam fontosnak tartott dolog az, hogy a kormány, illetve a parlament egy időben tárgyalja, együtt kezeli a termőföldről, a Nemzeti Földalapról szóló törvénymódosításokat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozattervezetet. Mindkét törvény módosítása, illetve az országgyűlési határozattervezet egymásra épül, egymással összhangban van, és valójában a termőföld ésszerű, hatékony hasznosítását, a biztonságos gazdálkodást segíti elő.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az új kormány a Nemzeti Földalapnak más feladatot szán, mint az előző, ami egyértelműen kitűnik a törvény módosításából. A törvénymódosítás céljai: mindenekelőtt az állami földvagyon átlátható kezelése és védelme, a versenyképes birtokszerkezet kialakulásának támogatása, a mezőgazdaság modernizációjának elősegítése, ellenőrizhető, nyilvános, az érintettekkel együttműködő gazdálkodás a köz vagyonával.
(14.30)
A Szocialista Párt az állami földtulajdon eladása helyett annak nemzeti használatban tartását ítéli fontosabbnak. Ha csak a termőföldet nézzük, akkor úgy tűnik, hogy az összes termőterület mintegy 10 százaléka van jelenleg állami tulajdonban, ami átkerül a Nemzeti Földalaphoz. Meggyőződésem, hogy ezt a területet nem csökkenteni, hanem növelni kell. Erre van is mód, hiszen igen jelentős felajánlás tapasztalható az elmúlt időszakban, mintegy 60 ezer hektár vár felvásárlásra. Nyilván ez nem öncélú. Kell egy 500-600 ezer hektár állami földtulajdonnak lennie, ami segíti a versenyképes birtokszerkezet kialakulását, a jövedelmező mezőgazdaság megalapozását. Ezzel a jelenlegi elaprózott birtokstruktúrával ugyanis nem lehetünk versenytársai az uniós gazdatársainknak.
Az állam tulajdonában maradó termőföldet természetesen oly módon is lehet hasznosítani, hogy az használatba, haszonbérletbe a gazdálkodókhoz kerül, legyen az bármilyen üzemforma is. Ezzel is segíteni kell és lehet a biológiai alapok előállítását, így a hanyatlóban lévő vetőmagtermesztést, illetve az állattenyésztés minőségi fejlesztését. Elsősorban így lehet a mezőgazdálkodásban növelni a hozzáadott értéket - melyről szintén szó volt ma -, illetve így lehet nagyobb árbevételt, több jövedelmet elérni egy hektár termőterületen.
Az állami földtulajdonon működő gazdaságok segíteni, integrálni tudják a kisebbeket. Legyen az családi gazdaság, őstermelő, vagy bármi más forma, az együttműködés terén az értékteremtő tudás, valamint a korszerű technológia jobb kihasználásával nagyobb biztonságot, jövedelmet garantálhatnak egymásnak a gazdálkodók.
Az sem elhanyagolható, hogy ezek a gazdaságok a szakmai iránymutatáson túlmenően igen jelentős szerepet játszanak a korszerű ismeretek továbbadásában, a gazdaképzésben, a szakemberképzésben, bázisai lehetnek a tudományos kutatásnak, melynek eredményeit közvetlenül hasznosíthatják a termelésben.
Számtalan példát sorolhatnék még fel, de számtalan nemzetközi példa is azt bizonyítja, hogy az állam tulajdonában lévő termőföld hogyan segítheti a mezőgazdaság modernizációját. A mi esetünkben, hazánkban a Nemzeti Földalap intézménye ebben a folyamatban igen jelentős katalizátor szerepet tölthet be.
Tisztelt Ház! Számomra mint gazdálkodó számára is rendkívül fontos e törvénynél is a nyilvánosság és az ellenőrzés szerepe. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a Nemzeti Földalap tulajdonosi jogait a jövőben átlátható, ellenőrizhető központi költségvetési szerv, a nemzeti földalapkezelő szerv gyakorolja.
A törvénymódosítás szerint a földművelésügyi miniszternek minden évben a parlament színe előtt kell számot adni a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről, illetve a Nemzeti Földalap vagyoni helyzetéről, melyhez csatolni kell az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága által megválasztott ellenőrző bizottság észrevételeit is.
A gazdálkodók számára az is megnyugtató, hogy a törvény rendelkezik a helyi végrehajtást ellenőrző szervezetről, vagyis a birtokhasznosítási tanácsok megalakításáról. Így a helyi földtulajdonosoknak, gazdálkodóknak az önkormányzat megbízottja útján lehet ellenőrizni a nyilvános pályázatok közmegelégedést szolgáló elbírálását.
Igen kedvező az idősebb nyugdíjasok körében a törvénytervezetnek azon rendelkezése, mely lehetővé teszi, hogy a 60 év felettiek termőföldjüket a Nemzeti Földalapnak életjáradékért eladhassák. Erre igen jelentős igény mutatkozik, főként az elöregedő aprófalvas, hátrányos helyzetű térségekben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében magam is úgy látom, mint a mezőgazdasággal is foglalkozó gazdálkodó, hogy a tárgyalt törvénymódosításokkal talán sikerül a földtulajdon és a földhasználat kérdéseit oly mederbe terelni, amely valóban jól szolgálhatja a mezőgazdaság modernizációját, az abból élők megélhetését és a vidék felemelkedését. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
