BECSÓ ZSOLT
BECSÓ ZSOLT
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kiegészítő ajánlás 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 51., 52., 54., 55., 56., 57., 59., 60. és 61. pontjaihoz kívánok hozzászólni. Valamennyi módosító indítvány a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyék kiemelt támogatásához kapcsolódik.
Talán érdemes egy rövid történelmi visszatekintést tenni, hogy lássuk a folyamatot. Az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi, ahol az egy főre jutó GDP mértéke nem éri el az országos átlagérték 70 százalékát, felzárkóztatásuk érdekében többlettámogatásban részesülnek 1997 óta. '97-99 között három megye került ebbe a sorba, Nógrád, Borsod és Szabolcs, majd 2000-től ez a sor kibővült Békéssel és Somoggyal. Nyilvánvaló, hogy a cél mindkét kormányzat részéről az volt, hogy az elmaradottság csökkenjen, másrészt pedig a felzárkóztatást ez a többlettámogatás elősegítse.
Sajnos most, 2003-tól az a helyzet, hogy újabb két megyével ki fog ez a sor bővülni. Semmiképpen sem örülhetünk ennek, ugyanis ez azt jelenti, hogy újabb két megye esetében az egy főre jutó GDP az országos átlagérték 70 százaléka alatt van.
Pozitív gondolatokat is meg lehet fogalmazni az elmúlt évek többlettámogatásaihoz kapcsolódóan is, ugyanis e többlettámogatásnak köszönhetően az érintett megyékben jelentős munkahelyteremtő beruházások valósultak meg, munkahelyeket sikerült megőrizni, megyék termelő infrastruktúrája kiépítettségének javulását figyelhettük meg; például csak az én megyémben, Nógrád megyében az elmúlt négy évben több mint ötven településen indulhatott el vagy fejeződött be a szennyvíz-elvezetési program. S nem utolsósorban van még egy érv, ez pedig az, hogy a megyék és a minisztériumok között nagyon korrekt együttműködési, megállapodási gyakorlat alakult ki.
A Nemzeti Területfejlesztési Hivatal készített egy tájékoztatót a területfejlesztési bizottság részére, ahol a 2003. költségvetési évre vonatkozóan forrásfelhasználás módjára tesz javaslatot. A konklúziója ennek az anyagnak az, hogy továbbra is szükség van a többlettámogatás biztosítására. Mégis több módosító javaslat benyújtásra került, ugyanis problémák is felvetődtek mindazzal összefüggésben, ami a költségvetési törvényjavaslatban nevesítésre került.
Az első probléma az összegszerűség. Maga a költségvetési törvényjavaslat 30 százalékban határozza meg ezt a százalékos arányt, amely összegszerűségét tekintve - a tájékoztató alapján - a 2003. évben 12 milliárd 358 millió forint a hét megye részére. Csak tájékoztatásul közlöm, hogy 2002-ben az öt megye részére a többlettámogatás mértéke 11 milliárd 221 millió forint volt. Tehát azt lehet mondani, hogy a megyékre jutó többlettámogatás mértéke összegszerűségét tekintve is jelentős mértékben vissza fog lépni, tehát kisebb összegek fognak egyes megyékben különböző célokra felhasználásra kerülni, hogyha az eredeti javaslat kerül elfogadásra.
A másik probléma, hogy nem került elkülönítésre az FVM fejezetében szereplő mezőgazdasági és erdészeti előirányzat. Ez az elmúlt években gyakorlat volt. Ez körülbelül 1,5 milliárd forintos keretcsökkentést eredményez.
A harmadik probléma, amely évek óta felmerül az érintett megyék vezetői részéről, hogy továbbra sem biztosított az integrált felhasználás lehetősége. Van jó tapasztalat, például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az integrált felhasználással kapcsolatban. Sajnos az elmúlt években ezt a rendszert nem lehetett működtetni. Jó lenne, ha el tudnánk lépni abba az irányba, hogy a megyék számára integrált felhasználást tudjunk biztosítani.
A negyedik, amihez mintegy kilenc módosító javaslatot nyújtottam be én is, az az elkülönített keretek megyék közötti felosztásához kapcsolódik, ugyanis ez megítélésem szerint teljes mértékben elfogadhatatlan. Ha ugyanis az egy főre jutó GDP-vel korrigáljuk a népességarányt, akkor más lesz a részesedés, ami úgy változna, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében 22 százalék helyett 18 százalék; Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében 21 helyett 17; Bács-Kiskun esetében maradna a 15 százalék; Békés megye esetében 12 százalékról 13 százalékra; Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében 12-ről 13 százalékra; Somogy esetében 10 százalékról 12 százalékra; Nógrád esetében pedig 8 százalékról 12 százalékra változna. Ez számszakilag teljes mértékben megalapozott, és ehhez kérném majd tisztelettel a képviselőtársaim támogatását.
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)
