DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetéhez négy módosító indítványt nyújtottam be: a Mosonmagyaróvár városi út korszerűsítése, ennek is az első üteme; a másik a M1-es autópálya déli lecsatlakozójának a megépítése Mosonmagyaróvárnál; a harmadik Mosonmagyaróvár és környéke kerékpárút-fejlesztésének első üteme; a negyedik pedig a Mosonmagyaróvárt elkerülő útszakasz megépítésének első szakasza.
Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy olyan pont minden kormány, minden parlament életében, hogy sajnálatos módon hiába épült meg Mosonmagyaróvárnál az M1-es - úgy is szoktuk emlegetni, hogy elkerülő szakasz, de a város igazából nem tudja elkerülő útként használni, mivel egy lecsatlakozó van az autópályáról, és szerencsétlen módon az is a városra vezeti rá a forgalmat. Márpedig ha nem is kettő, de egy lecsatlakozóra feltétlenül szükség volna, ez pedig az úgynevezett déli autópálya-lecsatlakozó.
Ha megkérdeznék önök tőlem, hogy miért kértem 2,8 milliárd forintot az M1-es autópálya déli lecsatlakozójának megépítésére, szeretném önöknek elmondani, hogy amit én az elkerülő útra eredetileg beadtam első ütemként, az 1 milliárd forint volt. Nagy örömömre megjelent a helyi újságban képviselőtársam nyilatkozata, aki Mosonmagyaróvár polgármestere, aki örömmel jelentette be, hogy a kormány kész és hajlandó 2,8 milliárd forintért megépíteni a déli lecsatlakozó autópályát. Gondoltam, akkor ne csak az újságban legyen ennek hírértéke, hanem szerepeljen bent, a költségvetésben is - itt van most önök előtt.
Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a fejezeti átcsoportosításnál önök ezt nem támogatták, viszont azt látom, hogy egyetlen bizottság sem támogatja most sem - igazából nem tudom, hogy akkor miért van értelme. Mióta képviselő vagyok, sosem tettem, nem szokásom, hogy az újságban akár a pozitív döntést is különösebben kommentáljam, de ha nincs döntés, és van egy ilyen hír, az emberek pedig készülnek rá, mert ez egy kardinális kérdés... Én elmondtam ezt akkor is, amikor mi voltunk kormányon - engem ilyen szempontból különösebben nem érdekel, hogy kormányon vagyunk, vagy ellenzékben vagyunk, én a problémát nézem, és ez a probléma sajnálatos módon létezik.
Ha önök azt kérdezik, hogy a déli autópálya-lecsatlakozót miből lehet megépíteni, akkor én szeretném elmondani: ha nem áll le az a program, márpedig tudomásom szerint nem áll le, amit úgy hívnak, hogy Mária-fürdő-program, amihez a kormánynak mintegy 2,5-3 milliárd forintot kell hozzátennie, és a külföldi befektető hozza a 90 százalékát - szeretném jelezni, hogy ez a Mária-fürdő-projekt pontosan a lecsatlakozónál van -, akkor ennek a programnak a segítségével meg lehet valósítani a lecsatlakozót, illetve a lecsatlakozó segítségével az északi elkerülőt.
Azért mondom mindezt, mert Mosonmagyaróváron az átmenő forgalom még mindig nagy. Egy szerencsétlen és rossz szerkezetű úthálózattal rendelkezik a város. Hogy egyetlen példát mondjak önöknek, évtizedekig a kórház előtt találkozott négy főút: az egyik Szlovákia, a másik Ausztria, a harmadik Csorna, a negyedik pedig Budapest felől. Nem volt olyan kocsi Mosonmagyaróvárott, amelyik a kórház előtt ne ment volna el. Tehát én azt gondolom, hogy ennek a lecsatlakozónak és az elkerülő útnak a megépítése nem tűr halasztást.
(18.20)
Egyébként volt egy időszak Lotz Károly miniszter úr idejében, amikor ő 800 millió forintot biztosított volna egy tehermentesítő út megépítésére. Nagy sajnálatunkra akkor a választási kampányban a szocialisták féltek - de a szabad demokraták felvállalták, ezt szeretném hangsúlyozni - attól, hogy az autóutat, illetve elkerülő szakaszt megépítsék, tudniillik akkor nem jött volna jól az ott élők ellenállása miatt. Nyilvánvalóan meg kellett volna találni azt a kompromisszumos megoldást, amivel ezt meg lehetett volna valósítani.
Tehát egyszer apellálnék arra, hogy ezzel a 202,8 milliárd forinttal meg lehetne valósítani a déli lecsatlakozó utat és az elkerülő utat. Amennyiben ez nem megy - mert természetesen elfogadom, hogy vannak bizonyos korlátok a költségvetésben -, akkor viszont arra kérem önöket, hogy azt, amit én a Mosonmagyaróvárt elkerülő útszakasz építése I. ütemének neveztem, 1 milliárd forinttal legyenek kedvesek támogatni. Nyilvánvalóan a költségvetésnek is vannak keretei, és tudom, hogy nem lehet ezt mind egy városra, egy körzetre felhasználni. De azt kérem, hogy induljon el és valósuljon meg ez a program is, tudniillik minél többet késünk, annál komolyabb gondok jelentkeznek.
A másik, ami szintén nagyon fontos: rendelkezünk egy olyan kerékpárút-hálózattal, ami magában is kicsit komikus. Az osztrák és a szlovák határig létezik kerékpárút, majd a városig mind a két irányból tíz-tíz kilométeren nincs kerékpárút, a városból Halászi községig van kerékpárút, Halászitól Darnózseliig nincs, majd onnan Győrig ismét van. Ennek így nincs semmi értelme, mert az, hogy elmegyek valameddig, aztán tovább szállítom, az nagyon rossz és komikus helyzet, nem beszélve arról, hogy nagyon balesetveszélyes is. Gondoljanak bele, a Hegyeshalom, illetve Rajka felől érkező kocsisor milyen veszélyeket rejt magában a kerékpárút hiánya miatt, nem beszélve az említett Halászi-Darnózseli közti szakaszról. A szigetközi vagy a Mosonmagyaróváron élő emberek szeretnek kerékpározni, s ehhez még társul az Ausztria, illetve Szlovákia irányából érkező turizmus, amit szelíd turizmusnak, kerékpáros turizmusnak vagy ökoturizmusnak nevezünk. Ha őket komolyan vesszük és szeretnénk kiszolgálni, akkor a kerékpárút-hálózat befejezésére nagyon nagy szükség lenne.
A negyedik módosító indítványom célja Mosonmagyaróvár város útkorszerűsítése. Itt is egy I. ütemet írtam be.
Tehát szükség volna egy elkerülő gyűrűre vagy félgyűrűre Mosonmagyaróváron, mert bármennyire is megvan az autópálya, az nem oldja meg a problémákat. Ha ez megvalósul - bár tudjuk, komoly akadálya van annak, hogy ez most megvalósuljon, csak I. ütemben lehetne elkezdeni -, akkor szükség lenne a város útkorszerűsítésére. Nagyon kérem önöket, hogy amikor átmennek a városon - tudom, hogy nagyon sok államtitkár és miniszter megy át a városon minden kormány idejében - és a kórházhoz érnek, ahol most komoly rekonstrukció folyik, akkor jól nézzenek körül. Azt fogják látni, hogy a kórház előtt két lámpával vezetik át a forgalmat, és a nap egyetlen szakában sincs olyan, hogy valamelyik lámpánál ne állna kocsi. Ott annyira széles az út, hogy meg lehetne oldani lámpa nélkül is a közlekedést. Nagyon jól tudjuk, hogy ahol komolyabban veszik a közlekedést - tőlünk nyugatra -, ott jellemző a körforgalom. Ezt itt is meg lehet oldani, ki lehetne váltani a lámpát. Valószínűleg nagyon jó és korszerű kórház lesz Mosonmagyaróváron a rekonstrukció után, és ha ez megvalósul, akkor az is jó lenne, ha a betegek pihenését nem zavarná meg az, hogy a lámpáknál megállnak, püfögnek, bürrögnek az autók. Ez megoldható, csak pénz, központi támogatás kell hozzá, mert ha jól tudom, ez a szakasz a Közútkezelő Kht. kezelésében van. Mosonmagyaróvár város önmagában ezt nem tudja megtenni, de hogy az igény jogos, azt senki nem vitatja el. Végezetül még egyszer gondoljanak bele képviselőtársaim, hogy a kórháztól mindez húsz-huszonöt méterre található. Tudom, hogy szerencsétlen a helyzet, de mivel se az utat, se a kórházat nem lehet egyik pillanatról a másikra odébb tenni - és most folyik a kórházrekonstrukció -, az a megoldás, hogy olyan forgalmi szerkezetet alakítunk ki, hogy a kettő megférjen egymás mellett, mégpedig úgy, hogy az egyik nem zavarja a másikat. Mint tudjuk, a kórház nem zavarja a közlekedést, de a közlekedés a kórházat, illetve a kórházban lévő betegeket zavarja.
Arra kérem önöket, hogy a módosító indítványaim közül lehetőség szerint mindet, de legalább néhányat támogassanak, mert azt gondolom, hogy indokolt és fontos. Köszönöm szépen.
