SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! Pap János és Becsó Zsolt Képviselőtársak! Azokkal, amik itt elhangzottak módosító indítványként, egyetértek. Mindegyikkel egyetértenék, meg azzal a sok másikkal is, ami képviselői módosító indítványként a költségvetés vitájában megjelent, és amelyek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetéhez sok pénzt javasoltak kiegészítésül hozzátenni. A jó szándékát senkinek nem vonom kétségbe, abszolút szükséges ebben az országban utakat építeni, hiszen hihetetlen módon elmaradott Magyarország közúti infrastruktúrája, de egyre inkább lerongyolódott a vasúti is.
(18.30)
Úgyhogy mindenkinek, aki ezen az állapoton javítani akar, a jóhiszeműségét, az őszinteségét és az igényének a jogosultságát senki nem vonhatja kétségbe, mi meg aztán pláne nem, akiknek a feladatunk az lenne, hogy ezen az előállt helyzeten segítsünk. Csak hát valahogy úgy vagyunk, hogy melyik ujjunkat harapjuk; most már fejezeten belüli átcsoportosításokról beszélünk.
Én visszaemlékszem, hogy az általános vitában, tehát amikor a fejezetek végösszegein vitatkoztunk, ott a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot mintegy 98 módosító indítvány érintette, és a 98-ból 96 adni akart nekünk, összesen 2 javasolt valami elvonást tőlünk. Tehát, ha 96 adni akart, ez annak a felismerése, hogy mindenki látja, hogy jó lenne, ha itt több pénz lenne, de most már annyi van, amennyi van, amit a fejezeti számokban jóváhagyott a parlament.
Ezen belül átcsoportosítani, az bizony nehéz kérdés. Két elvi probléma van mind a két tisztelt képviselőtársam felszólalásával. Az egyik az, hogy nem véletlen, hogy nincsenek nevesítve ezek az infrastrukturális beruházások vagy projektek, hiszen ha megnézzük a költségvetést, azt látjuk, hogy két nagy szám foglalkozik közútfejlesztéssel. Az egyik az UFCE, vagyis az útfenntartási és fejlesztési szám, amely megad egy 55 milliárdos értéket, a másik pedig a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési program, az pedig megadja az ismert 79,4 milliárdos értéket. Ezen kívül nevesítve összesen 2 darab projekt van, a hajdúszoboszlói elkerülő út és a törökszentmiklósi elkerülő út.
Annak, hogy ez így van felépítve, nyilvánvaló oka van. Azt mindenki beláthatja, hogy ha itt elkezdenénk nevesíteni azt a rengeteg képviselői indítványt, ami bejött, hogy Békés megyében, Borsodban, Győr-Sopronban, Komáromban, hol, hova, melyik faluhoz, melyik településhez építsünk, és építsük be a költségvetésbe az elkerülő utat, a levezető utat, a hozzá vezető utat, akkor egyszerűen átláthatatlan lenne ez a költségvetés. Tehát az az elv, hogy itt nem nevesítjük az egyes fejlesztési szakaszokat, hanem van két összefoglaló, mindent magába foglaló szám, azt hiszem, hogy nem támadható, mert ha nem így csinálnánk, kezelhetetlen lenne az egész. Tehát ezért nem nevesíthető önmagában sem - még ha pénz lenne is rá - sem a mosonmagyaróvári levezető, sem a mosonmagyaróvári belső úthálózat, sem a salgótarjáni, mert ha ezt elfogadnánk, akkor az igények nyilvánvalóan máshonnan is befogadásra kellene hogy kerüljenek. És akkor még a pénzről nem beszéltünk, ami pedig a dolog lényege.
Pap János képviselőtársam négy módosító indítványát mutatta be nekünk. De azt az egyet elfelejtette hozzátenni, hogy honnan biztosítaná ezekre a pénzt. Ha az ember megnézi a módosítókat, emlékszik az elsőkörös vitára, akkor emlékszik, hogy Pap János képviselőtársunk az UFCE-ből biztosítaná ide a forrásokat, abból az UFCE-ből, ami a sok szűk keresztmetszet közül talán a legszűkebb keresztmetszet a GKM fejezetén belül, hiszen 55 milliárd van a jövő évre útfenntartásra, -karbantartásra és -üzemeltetésre. A költségvetés általános vitájában számtalan képviselői felszólalásban hangzott el, hogy milyen kevés ez az UFCE, hogyan kellene hozzátenni, miért kevesebb, mint volt az előző évben. Ez számtalanszor elhangzott. Ebből vegyünk még el? Én azt gondolom, hogy ez nem igazán támogatható, mert nyilvánvaló, hogy - még egyszer aláhúzom - jogos volt az igény, amit elmondott Pap képviselőtársunk, jogos, de az UFCE nem csökkenthető tovább, mert így is komoly problémák lesznek, hogy hogyan tudjuk a karbantartásokat végezni. Tehát innen egyszerűen nem vihetünk el több pénzt.
(Az elnöki széket dr. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Kerékpárút. Tényleg groteszk az a helyzet, amit hallottunk, de nyilvánvaló, hogy nem most májustól alakult ki ez a megszakítottság, hogy egyik településtől a másikig nincs, aztán a következőig van, aztán megint nincs, és megint van. Nyilván ez valami anomáliája az egész kerékpárút-fejlesztésnek. Nem tudjuk most rendbe hozni - a következő évben biztos nem - az előző évek mulasztásait vagy rossz tervezését, hibáit. Azt nem állítom, hogy ott nem lesz, mondjuk, épp az említett két falu között nem épül meg a kerékpárút, mert a kerékpárprogram továbbra is érvényben van, csak érvényben van ugyanaz az elv, hogy nem nevesítjük, mely települések között fog mindez megtörténni, különben annyira gúzsba kötjük magunkat meg a lehetőségeinket, hogy a tervezés válik lehetetlenné.
Tehát még egyszer megköszönöm mind a két képviselőtársam felszólalását, mindegyik igény jogos lenne. Talán azért önmagában - ahogy Pap képviselőtársam is mondta - az a 2,5 milliárd, mindenki érzi, hogy még ha lenne is, túlzásnak tűnik; én nem tudom, hogyan jelenhetett meg a helyi újságban, valami nagy tévedés lehet. De ettől eltekintve a többi tényleg jogos, csakhogy nem látom azt a lehetőséget, hogy a fejezetünkön belül honnan lehetne ennek a forrását biztosítani, és ezért nem tudjuk támogatni ezeket a módosítókat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
