DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk levő, géntechnológiáról szóló törvényjavaslat preambulumához és néhány pontjához szólok hozzá, nevezetesen a 3-4., pontokhoz, amelyeket Pap János képviselő úr érintett, továbbá ahhoz, amelyet Illés Zoltán képviselő úr terjesztett be. Nevezetesen, a mondanivalóm az, hogy a géntechnológia alkalmazása során lehetőség nyílik arra, hogy a magyar gazdaság a potenciáljához közelebb jusson. Különösen érvényes ez a magyar mezőgazdaságban. Agráriumunk, tudjuk jól, többször halljuk, messze maga mögött marad. Számok vannak erre, ezzel most nem untatom a tisztelt Házat, mert hiszen szorosabban a témánál kívánatos maradni az időkorlátozás miatt is.
Arra gondolok, államtitkár úr, tisztelt Ház, hogy a géntechnológia alkalmazása egyfajta, a teremtő által az emberre bízott teremtési folyamat. Remélem, hogy a filozófiai és teológiai fogalmak nem vetnek árnyékot az érvemre. Arról van szó, hogy az ember rájön arra, hogy valamit másképpen is lehet csinálni. Ilyen volt évezredeken, generációkon át például a gyümölcsnemesítés és a gabonanemesítés folyamata.
Az akkor nem a tudományos laboratóriumoknak azzal a tudásával és eszközeivel történt, amivel manapság, de mégiscsak a természet módosítása volt. Ilyen módosítások, lehetőségek előttünk állnak. Most arról van szó, hogy ezeket törvényileg mennyiben inspiráljuk. Hát inspiráljuk!
Jó volna néhány témát megnevezni. Például említhetem a magyar mezőgazdaságban a szőlőt. A szőlőnek magja van, mert az Atyaúristen úgy teremtette vagy úgy alakult. Azonban szerte a világon ma már kívánatos a fogyasztók asztalán a mag nélküli szőlő. Magyarországon hogy nevezzük ezt? Mazsola. Valami miatt úgy nevezzük. Ez szerte a világon ma már nagyon kívánatos, és azok, akik ezt termelik, jelentős külkereskedelmi előnyhöz jutnak. Magyarországon, ahol az a sokféle kitűnő szőlő terem, ha feladatul adnánk tudósainknak, hogy ezzel is foglalkozzanak, akkor igen jelentős lépést tennénk előre egy pragmatikus dologban. Példa? Sok példa van erre. Magyarországon is ismerős ma már a paradicsom példája. Valamikor a paradicsom olyasmi volt, amit nehezen lehetett vinni, csak egy-két napig, mert puha volt, és manapság már olyan paradicsomot árulnak szerte a világon, a világpiacon, ami majdnem úgy szállítható és majdnem úgy tartható el, heteken át, mint az alma. Mondhatnánk, hogy ez is a géntechnológia egyik kézzelfogható feladata.
Tisztelt Ház! Nincs módom arra, hogy további példákkal illusztráljam ezt, de mégis szeretném, ha felszólalásom egyfajta emlékeztető volna arra, hogy itt egy óriási szűz terület áll előttünk, ahol a tudomány a mindennapi életünk számára igen hasznos hozzájárulást hozhat.
Köszönöm.
