DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Akkor megpróbálok a sajátoméra reagálni majd. Köszönöm szépen.
Tehát a zárt rendszernél ez a nagy gondom, tisztelt államtitkár úr, hogy kibocsátás. Önök le is írják az j) pontban, hogy minden, ami nem zárt rendszer, az kibocsátás. Tehát gyakorlatilag egy laboratóriumban; sőt az is szerepel a módosításban, hogy nem kell zárt rendszerben végezni a módosítást. Ez azt jelenti - gondoljon bele -, hogy egy génpuskával szántóföldön, nem zárt körülmények között a kukoricán genetikai módosítást lehet elvégezni. Ez viszont, ami nem zárt rendszer, kibocsátásnak minősül. Kérdezem én, hogy ki meri vállalni a felelősséget egy génmanipulálásnál, egy gén kiemelésénél, egy új beültetésénél anélkül, hogy zárt rendszerben vagy kísérleti körülmények között megnéztük volna. Még egyszer mondom: önöknél ezek az egyes pontok között megvannak. Látható, hogy a részletes vitában ezt nem tudjuk megbeszélni, ezért ha befejeződött a részletes vita, én állok az államtitkár úr rendelkezésére, ha ön is ráér, hogy fél órát egyeztessünk vagy beszéljünk erről, mert engem az a cél vezérel, hogy ebben valami olyan szülessen, ami valóban egy biztonsági törvény, az embernek biztosítékot adó törvény.
Az eredeti törvény zárt rendszerről beszélt, tökéletesen megfogalmazta, mi a kibocsátás, mi a zárt rendszer. Azt gondolom, hogy nem lenne szabad elhagyni, például a kísérletet sem. Önök kihagyják a kísérletet is. Az eredeti törvényben szerepel még a kísérlet, ez a mostani módosításban már nincs benne. Tehát én azt gondolom, hogy amit önök írnak például az f) pontban, hogy az f) pont szerint nincs zárt rendszerű módosítás, mert az egy laborban végzett módosítás, itt pedig, az előbb említett j) pontban azt mondja, hogy nem zárt rendszerben végzett módosítás is van. Én ezt veszélyesnek tartom, amikor nem zárt rendszerű módosításról beszélünk. A törvénynek egyébként a zárt rendszer a lényege, itt tudjuk a legnagyobb hibát elkövetni - meg vagyok győződve. Innentől kezdve, hogy A típusú vagy milyen típusú a zárt rendszer, teljesen mindegy, nem ez a lényeg. Az a lényeg, hogy mi tartozik bele a zárt rendszerbe, és onnan mi marad ki. Pillanatnyilag a mikroorganizmusokon kívül minden kimaradna a zárt rendszerből.
A 14. pontban a kibocsátásról van szó. Írják a nem zárt rendszerben végzett géntechnológiai módosítást. Még egyszer mondom: ez nem lehetséges, mert az f) pont szerint ez nem állja meg a helyét. Nem ez a fórum, amikor a részletes vita kapcsán meg tudjuk egymást erről győzni, de higgye el nekem, államtitkár úr, hogy ha ezt megnézzük, akkor az f) pont szerint nincs ilyen, hogy nem zárt rendszerben végzett genetikai módosítás.
A 17. pontban a géntechnológiával módosított termékről van szó. Itt egy logikai csapda van, mert arra hivatkoznak, hogy attól lesz valami termék, hogy forgalomba hozzák, a fogalomba hozatalnál pedig azt mondják, hogy géntechnológiai termék. Szóval nem lehet egyik fogalmat a másikkal megmagyarázni, ez a bab alakú vese, meg a vese alakú bab. Igazából arra még a példa áll is, de ebben az esetben nem áll, mert az egyik tartalmilag magában foglalja a másikat. Egyszerűen azt kell mondani, hogy ez termék, függetlenül attól, hogy forgalomba hoztuk, vagy nem hoztuk. Előállítunk valamit, egy konzervet, amelyben géntechnológiával módosított anyag van, az termék. Hogy aztán forgalomba hoztuk vagy nem, az egy másik történet. Tehát én azt gondolom, hogy jogilag lehet, de ahogy a törvényben szerepelnek az egyes pontok, ahogy megmagyarázzák, azt gondolom, hogy úgy helytelen, tehát akkor módosítani kell még másképpen a törvényt.
A baleset fogalma. Én egy kicsit szomorú voltam, hogy nem tudtam akkor reagálni, pedig még az általános vita nem zárult le. Akkor az elnök úr egy kicsit hibázott, mert tudtunk volna még beszélgetni erről. Azt gondolom, hogy a "kis" és a "nem jelentős" pont egy genetikai törvénynél pontosabb körülírást igényel. Itt ugyanígy van a jelentős, nem szándékos kibocsátás. Azt gondolom, a kibocsátás szándékos. Ne mondjuk azt, hogy nem szándékos kibocsátás, mert a kibocsátás egy szándékos tevékenység. Azt mondjuk, hogy kikerülés! A balesetnél kikerül, tehát a szándékunkon kívül kerül ki. Tulajdonképpen ugyanezt jelenti, csak egy kicsit érthetőbben magyarázza talán meg az ember.
A 20. pont arról szól - nagyon bízom abban, hogy lesz olyan képviselőtársam, aki a módosító indítványaimhoz hozzászól, és két percben tudok rá reagálni, mert szeretném ezeket a dolgokat még helyre tenni -, hogy itt milyen engedélyre van szükség. Itt azt mondja, hogy kivéve az A típusú zárt rendszerű felhasználást. Azt gondolom, hogy engedély kell az A típusú zárt rendszerű felhasználáshoz. Gondoljanak bele, nem tudja a hatóság, hogy A típusú zárt rendszerben mit csinálunk. Ha onnan kikerült valami, baleset van, azt se tudja a hatóság, hogy ott milyen tevékenységet folytattak. Nem kell kiemelni az A típust, nem kell ettől félni. Aki kutató, vállalja, hogy zárt rendszerben A típusú módosítást végez, jelentse be, kérjen hozzá engedélyt, azért ott se lehet mindent csinálni. Attól, hogy valakinek van egy laborja és van géntechnológiai módosítást végző berendezése, ettől nem tehet meg mindent, tehát azt gondolom, hogy ettől őneki az engedélyekre még ugyanúgy szüksége van. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Köszönöm szépen, elnök úr.
