LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ajánlás 1. és 21. sorszám alatti két módosító indítványával kívánok öt percen belül foglalkozni, mindkettőt Csáky András képviselőtársam nyújtotta be, a Magyar Demokrata Fórum nevében.
Az ajánlás 1. pontja alatt szereplő módosító indítvány a magzati élet védelmében született. Bizonyára még sokan emlékeznek az olyan jellegű, úgymond tudományos írásokra, melyek művi abortumok, azaz nem sokkal korábban még egészséges, életképes embriók különböző szervi, élettani jellemzőit vizsgálták. Emlékszem, az egyik ilyen, egy orvostudományi lapban megjelent írásra, amely a frissen kikapart embrió májkeneteit elemezte. Egymás elborzasztására és érveik megerősítésére adták körbe az ilyen jellegű tanulmányokat az életvédelem iránt elkötelezett emberek még 1990 előtt.
(10.30)
Ha akkor bárki közülünk felvetette volna, hogy miért szabad orvosi kísérleteket végezni emberi szervezeteken, akkor azt a hivatalos választ kaptuk volna, hogy ezek a sejtszövetek még nem tekinthetők emberinek, mert a jog nem ismeri el embernek az embriót. Nos, azóta sem történt előrelépés jogi téren, de legalább a lelke mélyén a legtöbb ember tudja és érzi azt, hogy azoknak van igazuk, akik az emberi életet és az emberi jogokat a fogantatástól számítják és kérik számon. Az embriókat csupán kísérleti állatoknak tekintő írások is megritkultak, belül sokan érzik az ilyen vizsgálatok kegyeletsértő jellegét, holott pusztán jogilag semmiféle kegyelet nem illeti meg az abortumokat összegyűjtő vödrök tartalmát.
Tisztelt Ház! Ennél a törvénynél is felvetődik a kérdés: mikortól ember az ember? Szabad-e géntechnológiai kísérleteket végezni embriókon, azaz embereken, vagy ne lehessen ilyet tenni? Nyilvánvalóan joghézag keletkezik akkor, ha nem tisztázzuk egyértelműen ezt a kérdést. Ha nem a fogantatástól tiltjuk meg az ilyen kísérletek lehetőségét, akkor tág kapukat nyitunk a kísérleti célú művi abortuszok előtt, hiszen ennek a törvénynek az értelmében erre lehetőség lenne, legalábbis a mi értelmezésünk szerint.
Csáky András képviselőtársam tehát az ajánlás 1. pontjában, az 1. §-t módosító javaslatában egyértelműen a fogantatástól számítaná, értelmezné az embert mint szervezetet, és ebben az értelemben az embriót kivonná e törvény hatálya alól. Nem hiszem, hogy különösebben indokolnom kellene az olyan génmanipulációk lehetőségének a megtiltását, aminek az úgymond - idézőjelben - eredményességét vagy eredménytelenségét a művileg abortált, immáron génmanipulált embriókon lehetne ellenőrizni. Azzal, hogy nem tekintjük emberi lénynek ezeket az embriókat, az emberekre nézve épp a legveszélyesebb génkísérleteknek teremtjük meg a törvényi lehetőségét.
Tisztelt Ház! Dr. Csáky András képviselőtársam az ajánlás 21. pontjában indítványozza, hogy hadiipari céllal ne lehessen géntechnológiai tevékenységet végezni. Mindeddig katasztrófafilmek sokasága foglalkozott olyan elképzelt esetekkel, amikor is antibiotikumokra érzéketlen baktériumok, rovarirtókra alig reagáló kártevők, vagy éppen gombaölő szerekre immúnis penészgombák terjednek el a gyanútlan polgári lakosság körében, míg a történetben kiderül, hogy ezeket a veszélyes mutációkat hadiipari megrendelésre tenyésztették ki. Nem alaptalanok az ilyen aggodalmak, és semmiféle indok nincs arra, hogy ilyen kísérleteket engedélyezzünk Magyarországon.
Az egyik bizottság támogatta ezt az MDF-es módosító javaslatot, nagyon kérem a tisztelt Házat, illetve a tárcát, fontolja meg ezt a humanista indíttatásból megszületett módosító indítványt.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
