FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Négy módosító javaslatot nyújtottunk be Podolák György képviselő úrral a hitelintézeti törvény módosítására. A 11., 13., 16., 18. számot viselik az ajánlásban ezek a módosító javaslatok.
A javaslataink közös vonása, hogy a szövetkezeti hitelintézetek és a más pénzügyi vállalkozások közötti különbségeket igyekeztünk a módosító javaslatainkban csökkenteni. Így például ez a törvénymódosítás a tagok számát illetően tízszeres elvárást fogalmaz meg a szövetkezeti hitelintézetek esetében.
Felmerül a kérdés, hogy indokolt-e ebben a törvényben ilyen nagy különbséget tenni az ilyen jellegű pénzintézetek között.
Úgy gondoljuk, hogy ezt a különbséget célszerű lenne enyhíteni. Ennek több megoldása is lehetséges. Az egyik például az, ha a többi pénzügyi vállalkoznál is 15-nél több tag jelenlétét várnánk el. Úgy gondoljuk, hogy ez egy alapos felvetés, hiszen ha a befektetők biztonságáról beszélünk, akkor a több tag elvárása erre némi garanciát is jelentene, hiszen az elmúlt években Magyarországon a tagok alacsony száma miatt adódtak különböző problémák. Tehát úgy gondoljuk, hogy ezeknél a pénzintézeteknél is megfontolandó lett volna a tagok számának az emelése.
Ha ez nem, akkor viszont vitatjuk, hogy a szövetkezeti hitelintézetek esetében miért kell 13-szoros taglétszámot elvárni a többi pénzügyi vállalkozáshoz képest. Nem hisszük, hogy az a kockázat, amit a szövetkezeti hitelintézetek jelentenek, az éppen, mondjuk, egy 13-szoros taglétszámelvárásban fogalmazható meg, ennek nem látjuk az indokoltságát.
A másik módosítás, amelyben ezt az indokolatlan különbséget érzékeljük, hogy a törvényjavaslat a más pénzügyi vállalkozások esetében eltörli a tulajdonszerzési korlátot, azaz a minimálisan elvárható 15 tag esetében bárki szerezhet 15 százaléknál nagyobb részesedést.
(9.40)
Nem akarom a dolgot dramatizálni: egy tag akár 99 százalékost is szerezhet egy ilyen pénzintézetnél. Azt gondoljuk, hogy ez is egyfajta kockázatot jelent a befektetők számára, és arra is volt már Magyarországon példa, hogy ez mivel járhat, hogyan rendülhet meg egy pénzügyi vállalkozásnak a működése, és az mit jelent a befektetők számára. Ezért önmagában is megfontolandónak tartjuk ennek a tulajdonosi korlátnak az eltörlését. Ha mégis úgy gondolja a kormány, hogy ez indokolt, akkor viszont az is megkérdőjelezhető, hogy miért kell ezt a korlátot fenntartani a szövetkezeti hitelintézetek esetében; vagy ha fenn kell tartani ezt a korlátot, miért kell a korábbi formában fenntartani, tehát talán a 15 százalékos tulajdonszerzési korláton is lehetett volna enyhíteni.
A többi módosító javaslatot nem indokolom meg, mert meglehetősen bonyolultak, ugyanakkor azt szeretném elmondani, hogy a módosító javaslataink mögött az feltétlenül meghúzódik, hogy a szövetkezeti hitelintézetek esetében talán senki sem vitatja, hogy ezek speciális pénzintézetek, működési szabályaik és feltételeik eltérhetnek a többi pénzintézettől, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ezeket a különbségeket mégis mérlegelni kellene. Nagyon fontosnak tartanánk, hogy ha ez a törvény módosul is, a következő évben a kormány fontolóra venné és áttekintené a szövetkezeti hitelintézetek helyzetét, és az ő esetükben meghatározó szövetkezeti törvény módosításával összefüggésben, ezen hitelintézetek szervezeteinek a véleményét is meghallgatva, módosítaná a következőkben a rá vonatkozó törvényeket.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
