LEZSÁK SÁNDOR

Teljes szövegű keresés

LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Államtitkár Úr! A bizottsági ajánlás 2. pontjában szerepel a Harrach Péter és Semjén Zsolt képviselőtársaim által benyújtott módosító indítvány, amely a család eddigi fogalmának a fenntartását javasolja.
A kérdésben szakmailag illetékes szociális bizottság támogatta ezt a javaslatot, s nagyon csodálkozom azon, hogy nem talált értő fülekre a kormánypárt részéről. Osztjuk ezt a véleményt, hiszen bárki közülünk ha megkérdez embereket, kivételes esetektől eltekintve az a jellemzőbb eset, hogy a kis jövedelmű vagy jövedelem nélküli idős szülők szorulnak az esetleg szintén kis jövedelmű gyermekeik támogatására, s nem az a jellemzőbb, amit az előterjesztő feltételez, hogy a nyugdíjas szülők tartják el munkanélküli gyermekeiket. Van erre is példa, de az előterjesztő erre a kisebb számú esetre hivatkozva fosztaná meg a többséget a segélyezés lehetőségétől. Tehát nem lehet egyetérteni azzal az elképzeléssel, hogy a gyermekek amúgy is kötelesek szüleik eltartására, ezért a szülőket mint nem létezőket kell figyelembe venni a család egy főre jutó jövedelmének a megállapítása során.
A bizottsági ajánlás 5. és 7. pontja elhagyni javasolja a törvénytervezetből azt a szankciót, hogy valakik éppen azért esnének el a szociális támogatástól, mert jövedelmeikből 50 százalékot is felemészt a lakásfenntartás, s emiatt az önkormányzat esetükben bevallatlan jövedelmeket tételezhetne fel. Alkotmányjogilag is sérelmes, hogy ezeket a legszegényebbeket a jövőben az önkormányzatok adócsalóknak minősíthetnék, bármiféle tényleges jövedelemfeltáró eljárás nélkül.
Általános tapasztalat, hogy a legtöbb ember nem kíván hajléktalanná válni, ragaszkodik a lakásához akkor is, ha elveszíti a munkahelyét, s emiatt jövedelme többségét felemészti az a törekvése, hogy legalább lakása legyen. Nos, az ilyen családokon a törvényjavaslat ahelyett, hogy segítene, mint vélelmezett jövedelemeltitkolókat kizárja a segélyezés lehetőségéből.
Még lehetne korrigálni ezen a hibás szemléleten, máskülönben az Alkotmánybíróság döntésével kellene szembesülni ennek a jogfosztó, antiszociális szemléletnek. Itt jegyzem meg, hogy talán három esztendővel ezelőtt egy hasonló törvénytervezet kapcsán éppen a most kormánypárti Béki Gabriella fogalmazott meg hasonló gondolatokat.
Tisztelt Ház! A bizottsági ajánlás 10. pontjában képviselőtársaim, Csáky András és Sisák Imre nem önbevallásra, hanem az adóhatóság igazolására alapoznák a segélykérelmet. Nem logikus, hogy a hivatalos adóhatóságok véleményét mellőzve miért az önbevallást részesíti előnyben az előterjesztő. Csak egy magyarázat lehet: miszerint azért ellenezte az előterjesztő az adóhatóság igazolásának bevonását a rászorultság tényének az eldöntésébe, mert ebben az esetben szembe kell néznie azzal a közigazgatási problémával, hogy önkormányzati előadók felülbírálhatják az adóhatóságok véleményét és igazolásait. Egyébként utánanézhető: évekkel ezelőtt a szocialista kormánypárti képviselők hasonló gondolatokat fogalmaztak meg egy hasonló vitában.
A bizottsági ajánlás 33. pontja tartalmazza négy képviselőtársamnak azt az indítványát, amelyik elhagyná a törvénytervezetből a szociális szakértők kötelező igénybevételét.
Határozottan ellenezzük a nem állami, azaz döntően egyházi szociális intézmények működésébe történő direkt állami beleszólás lehetőségeinek e törvényben történő megteremtését. Mindeddig az egyházi fenntartású intézményekben a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről az intézményfenntartó és az ellátást igénylő kötött megállapodást. Külső személy mindeddig nem szólhatott bele abba, hogy kik között és milyen feltételek alapján jöhessen létre ilyen megállapodás. Az általános vitában erről egyébként beszéltem; úgy látszik, visszhangtalan maradt, hiszen az állam eddig elsősorban a szociális törvényben és az ehhez kapcsolódó kormányrendeletekben előírt működési feltételek betartását ellenőrizte. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a hozzászólási idő leteltét.)
Köszönöm szépen, majd egy másik alkalommal folytatom. Köszönöm, elnök úr.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem