DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két törvénymódosítást nyújtott be a kormány egy számon. Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket, hogy ezt korábban önök az előző ciklusban úgy hívták, hogy salátatörvény. Mit szólnak most hozzá? Elmondták, kritizálták most önök is, örülök neki.
A fentiek alapján egyébként én azt mondom, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítása saláta, sajnos; míg az állatok védelméről, kíméletéről szóló az öntet, de ez egy kiváló öntet. Meg is állapítottam már mint bizottsági előadó is, hogy az előkészítettség fokát és tartalmát nézve, nagyságrenddel jobb ez a javaslat, mint a géntechnológiai módosításról szóló.
Engedjék meg, hogy kicsit távolról indulva, de a géntechnológiai törvénymódosítással kezdjem, és kicsit tágabb rálátásban szóljak néhány dologról. Először is engedjék meg, hogy két gondolatot idézzek. Az első szerzője ismeretlen, de annál találóbb, amit mondott, nevezetesen a következőt: nem az juttat bajba, amit nem tudunk, hanem az, hogy amit tudunk, az nincs úgy - eddig az egyik idézet. A másik pedig Bertolt Brechttől való: "A tudomány célja nem az, hogy a végtelen bölcsesség kapuját tárja fel, hanem az, hogy gátat szabjon a végtelen tévedéseknek."
Tisztelt Ház! Amikor a géntechnológiai törvény fellazítását - mert ez fellazítás - tervezi a kormányzati többség, kérem, gondolkodjanak el a két idézet mondanivalóján. Valóban minden úgy van, ahogy tudni véljük, és azt eredményezi, amit várunk vagy vártunk? Valóban gátat szab a tudomány a végtelen tévedéseknek? Ha netán önöknek is nem lenne a válasz, akkor gondolkodjanak el, és óvatosan bánjanak a szavazógombokkal, hogy unokáink is hasonló formában és tartalommal legyenek még képesek erre.
A tudás és a tudomány nem egy szomorú eredményét ma is látjuk, érezzük, sőt jó néhányan szenvedik is. Nehéz, legtöbbször lehetetlen megállapítani, ki és hogyan okozta a bajt, de hogy van, azt nem vitatja senki; a sivatagosodás, a globális felmelegedés és az allergia - a sor még hosszan folytatható - ma már egyre több és több embert sújt. Ehhez képest a génmanipuláció gyakorlati alkalmazása tizenöt éve indult hódító útjára. Ugyan még gyermekcipőben jár, de hatása máris érezhető. A kilencvenes évek második fele óta az egészségügyi, ipari és mezőgazdasági felhasználása kiterjedtnek nevezhető. Elég, ha csak megemlítjük, hogy a világon 100 millió hektárnál nagyobb területen termesztenek genetikailag módosított növényeket. Mi lesz akkor, amikor kiteljesedik? Sajnos igaz lehet az a vélekedés, miszerint túltesz majd az összes eddigi, egyébként tudományosan megalapozott emberi tevékenység hatásán is. Nem kell nagy jósnak lenni, hogy ez a hatás előrelátható legyen, éppen úgy, mint ahogy az is tudott, miszerint tudományos módszerekkel állították elő az élet teljes megszüntetésére alkalmas kémiai és biológiai fegyvereket. Jó lenne kissé szerényebben és alázatosabban állni ezekhez a dolgokhoz, és ne cselekedjünk elhamarkodottan!
Tisztelt Ház! Maga a törvényjavaslat EU-direktívák átvételére hivatkozik. Miközben, ahogy már említettem, nem ratifikáltunk egyezményeket, eközben ez a javaslat lazít, megengedővé teszi a ma még szigorú előírásokat, amelyek egyébként lehetnek határozottabbak és keményebbek is, mint az EU-ban. Erre van példa.
A dolog érdekessége és furcsa fintora, hogy maga az előterjesztő is megállapítja, hogy a gyors tudományos fejlődés miatt törvényi szinten követhetetlen a változás. Ezért mondom én, hogy megengedő és fellazító ez a törvény, amit mutat; példátlan nagy számú: 21 paragrafushoz 31 olyan hely, ahol külön jogszabályra hivatkozik. Mi a törvényi garancia, tisztelt képviselőtársaim? Szinte semmi. Hol van az oly sokszor emlegetett jogérzékenységük, amit annyira hangoztattak kisebb számú, más jogszabályokra hivatkozás során is? Ez nem más, mint a törvényi puhítás, gumi szabályozás, amikor más alacsonyabb jogszabályokra, rendeletekre hivatkoznak, utat nyitva ezáltal a virtuális élet kiteljesítésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindjárt az első módosításnál kiderül a téves és helytelen hozzáállás és felfogás. Ez pedig nem más, mint az, hogy természetes szervezetnek tartják a géntechnológiával módosított génállományú szervezetet is. Sok mindennek nevezhető az ilyen élőlény, de természetesnek semmiképpen sem. A természetes szervezetekre az a jellemző, hogy az élet keletkezése óta, több millió éve hordozzák genetikai állományukat, válaszokat az egyes behatásokra, és ez az állomány minden esetben természetes módon változott. Ebből a szempontból nézve több mint kockázatos egy ilyen stabil, sok próbát kiálló természetes génállományba belenyúlni mai, kétséges üzleti és kétséges eredményt adó megfontolásból.
Azt pedig egyáltalán nem értem, hogy a mikroorganizmusok akkor tartoznak bele a természetes szervezet fogalmába, ha nincsenek külön nevesítve. Ezek az élőlények is, ameddig nem manipuláltuk őket, természetes szervezetek, ha nevesítjük őket, ha nem. A génállomány, mint tudjuk, természetes körülmények között párosodással, illetve rekombinációval változik meg. De akkor miért csak a mikroorganizmusokra írjuk ezt és tartják ezt az előterjesztők, hiszen ez a felsőbbrendűekre ugyanúgy érvényes?
A génmanipuláció, ezt mindannyian tudjuk, nagyfokú tudományos felkészültséget és technikai hátteret igényel. Ehhez képest érthetetlen számomra az a pongyola megfogalmazás, amely szerint kis nagyságrendben végzett tevékenység az A típusú tevékenység. Itt netán nem a kísérleti körülményekre gondol az előterjesztő? A "kis nagyságrend" egyébként érthetetlen és megfoghatatlan. Annál kisebb tevékenység egyébként már nem lehet, mint hogy egy gént kicserélünk, a helyére teljesen másikat ültetünk be, és ez az élőlény életét teljesen megváltoztatja, és lehet, hogy az őt fogyasztó élőlény életét is teljesen megváltoztatja. Egy egyed pedig - fajtól függően - változó számú utódot hozhat létre, és máris nem kis nagyságrend az egész, hanem mondjuk, kiszabadul a zárt rendszerből, csak egy példát vegyünk: a baktérium. Ebben az esetben mi a kis nagyságrend és mi a kockázat?
A kibocsátás fogalmánál, azt gondolom, lehull a lepel. Itt ugyanis kiderül az, hogy van nem zárt rendszerben végzett tevékenység is. De mit jelent ez? Hogyan kell értelmezni? Ki és hol végzi? Erre ugyanis semmi utalás nincs a javaslatban. Miért nem szerepel a fogalmak között? Vajon nem jelent veszélyt? Azt gondolom, hogy a zárthoz képest feltétlen veszélyt jelent, szerencsés lenne akkor ott szerepeltetni.
E felfogáshoz szorosan kapcsolódik a balesetről vallott nézet is. Eszerint az a baleset, amikor a módosított szervezetekből jelentős mennyiség kerül ki. A "jelentős" nem mennyiségi kategória, és így értelmezhetetlen is, ugyanúgy, mint az előbb a "kis mennyiségű". Vajon a baktériumoknál mennyi a jelentős mennyiség? Állat- és növényfajok esetében mennyi a jelentős? Egy állat vagy egy növényi mag? Fajtától függetlenül ez sok vagy kevés?
A géntechnológiával módosított termék nem attól lesz az, aminek nevezzük, mert forgalomba hozzák, ez ugyanis nem feltétele. Az attól lesz géntechnológiával módosított termék, hogy elvégezték az alapanyagon vagy magán a szervezeten a géntechnológiai módosítást, és nem attól, hogy forgalomba hozzák.
A hasznosítóknál önálló géntechnológiai tevékenység folytatása nem szerepel a fogalmak között. A hasznosító ilyen szempontból egy teljesen fellazító, teljesen megengedő kategória. Ehhez képest azt akarja elfogadtatni ez a törvényjavaslat, hogy ilyen tevékenységet folytathasson az, aki egyetemi végzettséggel és szakirányú továbbképzéssel rendelkezik. Hol itt az ellenőrzés és a nyomon követés igénye?
A termék megjelölése, hogy van-e benne genetikailag módosított szervezet, véleményem szerint nem függhet a mennyiségtől. Amelyik termék tartalmaz ilyen szervezeteket, azt fel kell tüntetni. A mennyiség és annak hatása ma még nem látható, ezért nem köthető határértékhez. Ehhez jó példa - hadd mondjak önöknek egy példát - a természetben található két vegyület. Teljesen azonos szerkezeti és összegképlettel rendelkező két vegyület, tehát méréssel, leírással nem lehet megállapítani, hogy miről van szó. Az egyik termék, az egyik anyag a fényt - így különböztetik meg őket - balra forgatja, a másik jobbra. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik az élet építőköve, az aminosav, a másik a kígyóméreg. Talán példaértékű is lehet ez a két anyag. Ehhez képest gondoljanak bele, hogy egy gén kicserélése mit okozhat egy szervezetben, az ebből készült élelmiszerben milyen hatást eredményezhet ez az élelmiszer az emberben. Van példa a természetben. A méhek is jó példa: a táplálék mennyisége és a táplálék összetételaránya dönti el, hogy királynő lesz belőle, gondozó lesz belőle vagy pedig dolgozó lesz belőle. Azt gondolom, hogy a természet csodákra képes. Mi is csodákra szeretnénk képesek lenni?
(16.20)
Csodákra lehetünk képesek, de nem hiszem, hogy úgy, hogy génmanipulációval érjük el ezeket a csodákat. Ezért mondtam mint bizottsági előadó is, hogy csak óvatosan bánjunk ezekkel a dolgokkal.
Ezért is új engedélyre van szükség, ha új információhoz jut a hasznosító; ha pedig megszegi az előírásokat, ilyen is van a törvényben, akkor a hatóságnak nem mérlegelni kell, hanem azonnal meg kell szüntetni a tevékenységet. Most azt mondja a törvény, hogy felfüggesztetheti. Hát azt gondolom, nem felfüggesztetheti, hanem fel kell függeszteni, ha valaki megszegi a szabályokat, illetve új információhoz, új adathoz jut. (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.)
Lám-lám, nem jutott idő az állatvédelmi törvényre. Legyen elég annyi, az itt ülő előterjesztőknek mondom: az állatvédelmi törvénnyel messze nincs ennyi gondom. Természetesen ott is nyújtunk be módosító indítványt, de ott nincs annyi probléma.
Köszönöm szépen.
