HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA, a környezetvédelmi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem - és ez a bizottság ülésén is elhangzott -, ha állatvédelemről beszélünk, akkor először is valóban köszönteni kell azt a sok százezer magyar állampolgárt, aki különböző állatvédő mozgalmak tagja, vagy pedig egyszerűen maga és családja gondoskodik állatokról, és az állatvédelem ügyét szívügyének tekinti. Ennek a törvénynek a megalkotásához a legnagyobb segítséget - ahogy már el is hangzott - a különböző állatvédő civil szervezetek adták. Nélkülük nem születhetett volna meg ez a törvény, és mi, képviselők ilyen értelemben valóban ebben az esetben bizonyosan az ő érdekeiknek és a nyomásuknak vagyunk a képviselői ebben a Házban.
A környezetvédelmi bizottságban olyan kiváló és aktív ellenzékünk van, hogy még ebben a kérdésben is képesek voltak kisebbségi véleményt kialakítani, amelyet nemsokára hallani fognak képviselőtársaim, így én csak a többség véleményét fogom összefoglalni.
El kell mondani mindenképpen - s azért merem ezt elmondani, mert a bizottsági ülésen a minisztériumi szakértőktől hangzott el -, hogy az előző ciklusban Szili Katalin és szerény személyem már benyújtottunk egy állatvédelmi törvényjavaslatot, törvénycsomagot, amelyet az akkori többség elutasított, de ennek az akkor elutasított törvénynek tizenhárom paragrafusából kilenc megjelenik ebben a mostani törvényben, így azt tudom mondani, hogy mindazok, akik az előző ciklusban a Szili Katalin által és általam benyújtott törvényjavaslatot támogatták, kiálltak mellette, most örülhetnek, mert ez most minden valószínűség szerint kodifikálódni fog a törvényben.
Valóban, az állatvédő szervezetek és bizonyos képviselői nyomás mellett az európai uniós szakértők is nagy segítséget adtak ennek a törvénynek a megszületéséhez, amint ez a bizottsági ülésen is elhangzott, és természetesen az, hogy minden társadalom emberségét, méltóságát nem kis részben azon keresztül lehet lemérni, hogy az állatoknak milyen körülményeket, milyen védelmet biztosít. Ebben a tekintetben bizonyosan a civilizált Európához lépünk közelebb akkor, amikor ezt a törvényt elfogadjuk - nem mások kedvéért, hanem a magunk kedvéért, mert mindannyian szeretnénk olyan világban élni, amelyben emberek, állatok, az épített és a természeti környezet megbecsülésnek örvend a társadalom részéről.
Az állatkísérletek új megközelítését mindenképpen üdvözölni kell ebben a törvényben, s ami nem hangzott még ma el, de gondolom, hogy nagyon sok kutyabarátnak, macskatartónak örömet okoz, megelégedésére szolgál, hogy domesztikált állatfajoknak kóbor példányait 2004-től nem lehet állatkísérletekre felhasználni. Tehát senkinek nem kell tartania ezután attól, hogy eltévedt vagy elrabolt, ellopott kutyáját, macskáját legális állatkísérletekre használják fel. Azok, akik a kérdéssel foglalkoztak tudják, hogy ez a kutyabarátok, macskatartók egyik legnagyobb félelme volt, és amikor ezt a törvény illegálissá teszi, betiltja, és nagy laboratóriumokban ezt ellenőrizni is lehet, akkor nagyon fontos és nagyon hasznos célt szolgál.
A mi bizottságunk ülésén is elhangzott természetesen, hogy akármilyen szép egy ilyen törvény kodifikálása, bizonyos anyagi eszközöket is rendelni az állatvédelemhez, és reméljük, hogy erről is döntés születik majd.
Egy módosító indítványt - arról majd később kell beszélni -, mindenképpen támogatnánk, amelyet a Magyar Állatkertek Szövetségének a bizottsági ülésén jelen lévő szakértője fogalmazott meg. A részletes vitában természetesen majd erre is ki fogunk térni.
Azt gondoljuk egyébként, hogy az állatvédelemmel kapcsolatban létezik egy olyan radikális álláspont vagy nézetrendszer is a különböző állatvédő mozgalmak és a nyugati világban ismert állatjogi mozgalmak részéről, amelyeket a magyar jog és a mindennapi élet gyakorlata korlátozás nélkül nyilvánvalóan nem tud befogadni. Hiszen már annak a kérdésnek a felvetése, hogy milyen állatokat tilos megölni és milyen állatokat nem, vagy ha arra gondolunk, hogy különböző kártevők léteznek vagy olyan rovarok, amelyek az emberek életét veszélyeztetik, akkor nyilván ebben a kérdésben nem lehet egy szélsőséges álláspontra helyezkedni.
(15.50)
Ez a törvény azért is dicsérendő, mert azt hisszük, hogy az arany középutat találja meg az állatok méltóságának védelme és természetesen az emberi civilizáció és az egészségügy értékei között.
Elnézést kérek, hogy a géntechnológiai részről nem beszéltem, de ezt csak egy ellenzéki képviselő érintette a vitában, és ő következik utánam, úgyhogy tőle majd a folytatást meghallják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
