PÁL TIBOR
PÁL TIBOR
PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, hogy a 15 percet nem fogom kitölteni; mindannak ellenére, hogy persze a törvényjavaslat, a törvénymódosítás nagy tömegeket érint és nagyon nagy összegről szól, mégis igyekszem röviden elmondani az expozét.
A fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti viták középpontjában igen régóta a forrásmegosztás áll. A Fővárosi Önkormányzat a jelenlegi szabályozás kérdésében állásfoglalást kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál, arra hivatkozva, hogy az előző kabinet megszegte a kétharmados szabályozást igénylő alkotmányos előírásokat. Az Alkotmánybíróság egy évvel ezelőtt hozott határozata szerint alkotmányellenes helyzet keletkezett azzal, hogy az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló törvényben nem állapította meg a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás olyan szabályát, amely biztosítja a kerületek számára az önkormányzati alapjogok védelmének garanciális szabályait. Az Alkotmánybíróság ezen túlmenően 2002. december 31. hatállyal megsemmisítette a kétéves költségvetési törvény fővárosi forrásmegosztásra vonatkozó szabályait is.
Az érintettekkel történt többszöri egyeztetést és tanácskozást követően került sor a törvényjavaslat végleges tartalmának kialakítására és benyújtására. Az önkormányzati törvény módosítására tett mostani javaslat megfelelő garanciát ad a kerületi önkormányzatok gazdasági önállóságának biztosításához. Így a törvényjavaslat alapelvként rögzíti a főváros és a kerületek közötti feladatarányos megosztást, mely alapelvet a működési, fejlesztési és rekonstrukciós forrásmegosztás során is figyelembe kell venni.
Amennyiben az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja, úgy a Fővárosi Önkormányzatnak normatív módszerekkel kell a megosztott bevételeknek a fővárost, illetve az egyes kerületeket megillető összegét meghatároznia. Mindez azt jelenti, hogy egy iskolás gyermek vagy egy óvodás gyermek ellátására, az iskolás oktatására vagy egy szociális otthoni férőhely fenntartására a fővárosban valamennyi kerületben azonos költségeket kell elismerni, azonos költségek elismerésére kerül sor. A forrásmegosztás során valamennyi önkormányzat olyan összegű támogatásban részesül, hogy e feladatokat mindenütt egységes, azonos színvonalon tudják ellátni. E normatív típusú forrásmegosztás végrehajtásához az Országgyűlés a későbbiek során külön törvényt alkot, elősegítve a fővárosi és a kerületi önkormányzatok munkáját.
Megítélésem szerint a most benyújtott törvényjavaslat elfogadásával véget érhet a vita, amely hosszú évek óta kilátástalanul tart a főváros és a kerületi önkormányzatok között. Egyben a már jelzett alkotmányellenes helyzet is megszűnik, és azt gondolom, ez mindannyiunk érdeke is.
Bár a most benyújtott törvényjavaslat fő témája a forrásmegosztás, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azon két szabályt sem, melyek egyrészt a vagyonállapot kimutatásához, másrészt a könyvvizsgálathoz kapcsolódnak. Az önkormányzati törvény jelenlegi szabályozása szerint a vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. E rendelkezés végrehajtása hatalmas adminisztrációt és jelentős többletköltséget igényel az önkormányzatoktól.
A most benyújtott módosítás szerint a jövőben az önkormányzatoknak nem leltárt, hanem a külön jogszabályban meghatározott vagyonkimutatást kell elkészíteniük. Ez a nyilvántartásban visszalépést nem jelent, viszont komoly anyagi és energiamegtakarítást eredményez az önkormányzatok számára.
A másik módosuló rendelkezés az eseti könyvvizsgálatot érinti. Az önkormányzati törvény a könyvvizsgáló alkalmazásának egyik feltételéül a teljesített kiadások 100 millió forintos határát szabta meg. Ez esetben a változtatást az indokolja, hogy a szabály életszerű legyen. Egy 1995-ben megállapított értékhatárt, ezt a bizonyos 100 millió forintot hét év elteltével már mindenképpen indokolt felülvizsgálni, másrészt az elmúlt évek során olyan bérpolitikai intézkedések születtek, melyek csak tovább nyomatékosítják a változtatás szükségességét.
Amennyiben a tisztelt Ház a törvényjavaslatot elfogadja, úgy a jövőben azok az önkormányzatok lesznek kötelesek eseti jelleggel könyvvizsgálót alkalmazni, ahol a kiadások főösszege a 200 millió forintot meghaladja, és hitelállománnyal rendelkeznek vagy hitelt vesznek fel.
(13.30)
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy az önkormányzati törvény mostani módosításával az önkormányzati gazdálkodásban jelenleg tapasztalható feszültségek enyhíthetők, és bízom benne, hogy ezáltal hozzájárulhatunk helyi szinten is egy kiegyensúlyozottabb pénzügyi-gazdasági rendszer megszilárdításához.
Kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg, és utána a támogassák.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
