DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hozzászólásomban a módosító javaslatok közül az ajánlás 1. számában jelzett módosító javaslattal kezdeném, ami magának a törvényjavaslatnak a címét kívánja megváltoztatni. A cím megváltoztatása természetesen magában hordoz tartalmi és szemléletbeli változásokat is. A jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslat a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságáról szól. Ezzel szemben a mi módosító javaslatunk azt irányozza elő, hogy az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvéleményt formáló tevékenységet betöltő személyeket ellenőrizni kell.
(20.40)
Ennek az a gyökere, hogy ebben a kérdésben tulajdonképpen 1994, a törvény első elfogadása óta megítélésem szerint konszenzus és egyetértés mutatkozott. Nevezetesen abban, hogy azt ellenőrizni kell, hogy ezek a személyek végeztek-e az egykori állambiztonsági szolgálatokhoz kapcsolódó tevékenységet, ezt ellenőrizni kell, aminek következménye is van.
Az önök javaslata ezzel szemben kizárólag a nyilvánosságra hozatalról szól, tehát változtat az eddigi közmegegyezésen alapuló vagy a parlamenti politikai erők megegyezésén alapuló javaslaton. A következmény annak idején vagy a jelenleg hatályos törvényben az volt, hogy aki a törvény hatálya alá eső tevékenységet végzett, azt az átvilágító bírák felszólították a lemondásra.
Az ajánlás 2. pontjában tett módosító javaslattal azt a tevékenységet próbáljuk körülírni, amely az ellenőrzés vagy átvilágítás tárgyát képezi. Ebben a kérdéskörben is egyetértés mutatkozott a politikai erők között a jelenleg hatályos törvény mentén, ami azt mondja, hogy ez az ellenőrzés, átvilágítás, vagy ahogy önök mondják, nyilvánosságra hozatal, a III/III-as, tehát a III-as főcsoportfőnökség III-as csoportfőnökségére vonatkozik.
Ebben egyetértés mutatkozott, még akkor is, amikor az egyik politikai erőben voltak olyan hangok - a Szabad Demokraták Szövetségében -, amelyek valóban a teljes III-as főcsoportfőnökség átvilágítására vonatkoztak, azonban ez az álláspont kormányzati szerepben magán a párton belül sem tudott többségi támogatást szerezni, hiszen ezt a törvényt, amely jelenleg hatályos, maga Kuncze Gábor terjesztette be szabad demokrata belügyminiszterként. Ez az egyetértés megváltozott, illetve annyival bővült - és ebben talán a kormánypárti és az ellenzéki oldal között is egyetértés mutatkozik -, hogy terjesszük ki a teljes III-as főcsoportfőnökségre a javaslatot.
Mit mond a Fidesz javaslata ezek mellett és ennek tudomásulvételével, hogy a teljes III-as főcsoportfőnökségre vonatkozzon? Ez a javaslat alapvetően az úgynevezett hálózati személyekre, illetve az állományban lévő személyekre szól, és azoknál keresi az egyértelmű együttműködést az egykori titkosszolgálatokkal, illetve az állambiztonsági szolgálatokkal. A Fidesz azt mondja, hogy a teljes gépezet működésében, akik részt vettek ennek a működtetésében, azokat helyezzük átvilágítás alá. Tehát tudomásul véve, hogy a piramis alsó részén vannak ezek a hálózati személyek, akik közül ugye volt, aki önként, volt, aki társadalmi kapcsolatként, volt, aki hivatalos kapcsolatként szolgáltatott információt; ezek fölött voltak a hivatásos személyek, nevezetesen a nyílt és az szt-tiszti állományú személyek; valamint magában a hierarchiában, a Belügyminisztérium hierarchiájában is voltak ennek vezetői, például a belügyminiszter, akire ez a törvény nem terjed ki; és mindez az egész apparátus, az egypártrendszer irányítása, tehát a Magyar Szocialista Munkáspárt irányítása, illetve annak vezető szerveinek irányítása alatt működött, ezért azt javasoljuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerveinek a tagjaira, tehát a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság tagjaira is terjedjen ki az átvilágítás. Hasonló elvek alapján azokra a személyekre is, akik egy évnél hosszabb ideig függetlenített párttitkárként dolgoztak.
Kiterjed a javaslatunk arra, hiszen az is egy állambiztonsági tevékenység... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
